Hatásos a rossz varázs ellen. Ha a pénztárcánkban három darab kenyérmorzsát hordunk, megakadályozzuk, hogy gonosz varázslók eltüntethessék belőle a pénzt. A felfordítva asztalra tett kenyér a "hóhér kenyere", és rosszat jelent. Magyarázata- egykor a hóhér a várostól kapott napi egy kenyeret plusz fizetségként. A pék pedig, azért, hogy ne maradjon kenyér nélkül a hóhér, egyet megfordított, azt tilos volt másnak adni. A kenyér készítője a sütés minden fázisában "varázsolt". Például dagasztás után cuppogtak a kenyérnek, keresztet vetettek a tésztára, és a kemence szájára. Érdekességek a kenyérről - Konyhalál. Az egyik kenyérbe ujjal lyukat nyomtak, és az így megjelölt kenyérrel a hit szerint tűzvészt lehetett elhárítani. Az új házba vitt kenyér és só, a lakók boldog, és gazdag életét akarta kívánta biztosítani. Hasonló szerepe volt a kenyérnek lakodalomkor, mikor az új asszonyt kenyér alatt vezették be. Ükanyáink kenyérsütéskor a gyerekek kedvéért kiszakítottak egy darabot a megkelt tésztából, kinyújtották és kisütötték a kemencében és tejfölt, sajtot, hagymát, szalonnát-amit találtak otthon-szórtak rá.
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre (itt, jobbra), ne maradj le semmiről! 🙂 Forrás:
Furcsán is néznek ránk néha, ha nem akarunk enni a cukros süteményből, zsíros húsból, vagy éppen nem iszunk alkoholt. 7. A férfiakat a hasukon keresztül lehet megfogni. Ez a mondás arra ösztönözte a nőket, hogy főzzenek jól, és etessék a "bestiát", aki talán így majd nem hagyja el őket valaki másért. Így biztosítható a család hosszú távú jól léte. És persze, ha már a férjünket megetetjük, mi se maradjunk éhen! Nem rég láttam egy karikatúrát, amelyben egy hölgy kissé szemrehányóan mondja az anyjának: "Anya, mondhattad volna, hogy a férjemet nem a hasánál, hanem inkább a hasa alatt 10 cm-rel kell megfognom, akkor talán nem váltunk volna el. " 8. A kutyákkal kapcsolatos hiedelmek - Napikutya.com. Csak hússal lehet jól lakni. Szintén egy korlátozó hitrendszerrel van dolgunk. Ahelyett, hogy hagynánk, hogy ki-ki a saját genetikája alapján döntsön arról, hogy mi a neki megfelelő étel, mivel akar jóllakni, bűntudatkeltően kijelentjük az "egyetlen" helyes megoldást a taplálkozás területén. 9. Kenyérrel kell jól lakni. Hasonló az előző hitrendszerhez, ám ez a mondás inkább a szűkösségből ered.
A hátán és a homlokán is folyt a víz, annak, aki dagasztott. Szokták is mondani, addig kell csinálni, míg a padló is gyöngyözik. Ezután a tésztát letakarták, és pihenni, nőni hagyták. Ezalatt a gazdasszony befűtött a kemencébe. Amikor a tészta jól megkelt, kb. 2 óra múlva következett a kiszakítás. A tésztát lisztezett deszkára tették, és annyi felé szakították, ahány kenyeret akartak sütni, persze mindig volt kiscipó és akadt kenyérlángos is. A kerekre, vagy hosszúkásra formált tésztát szakajtóba tették, s letakarva újra pihentették. Ha a tészta a szakajtóból elkezdett kigömbölyödni, akkor vetették be a betüzesített kemencébe. A sütés kb. Chiron StúdióKineziológiai oldások, One Brain kineziológiai tanfolyamok, önismeret10 hiedelem, ami miatt többet eszel a kelleténél. három órát vett igénybe. A kenyérsütés eszközeit semmi másra nem használták. A teknőben lévő tésztát sütőabrosszal a szakajtóban lévőt szakajtókendővel takarták le. Keverőlapát és sütőlapát segítségével vetették a kenyeret a kemencébe és vették ki onnan. A kenyér minősíti a háziasszonyt. A jó, s a szép kenyér teteje, oldala hajszálvékonyra repedezett, aranybarna, fényes, ívesen domborodik.
Sütőedénybe rendszeresen csak a szétfolyó, töredező árpa- és kukoricakenyeret teszik, egyébként a tepsi alkalmazása 20. századi szórványos divatjelenség. A kisült kenyerek súlya a kiszakított darabok nagyságától, formája viszont nemcsak az alakítástól, hanem az alapanyagok tulajdonságaitól és a kenyérkészítés módjától is függ. A házikenyerek átlagos súlya 5–6 kg, csak a Tiszántúlon volt nagyobb és Erdélyben kisebb. Alapátmérőjük Erdélyben 20–25, másutt 35–40 cm. Kenyértésztából általában egy kisebb kenyeret, cipót is szakítanak, s különféle kenyérlepényeket sütnek. A kemencéből kiszedett kenyereket hűtik, majd kenyértartón vagy egyéb tárolóhelyen raktározzák. Erdélyben a kenyér felső héját rendszeresen feketére égetik sütésnél és búzakenyérnél ezt az égett héjat sütés után azonnal, még melegen leverik. A háztartásban a kenyérkészítés 1–3 hetes időszakonként, többnyire kéthetenként ismétlődik. A kenyérkészítés lebonyolítása 18–20 órát igényel. Általános gyakorlat, hogy a kovász érlelését, a dagasztást éjszakára időzítik.
–, valamint nevezetes napokhoz, ünnepekhez (Karácsony, Húsvét, Újév, napfordulók, szentek napjai stb. ) kapcsolódó szertartások, népszokások. Mindezek mellett az emberek fantáziáját mindig megmozgatta a számukra megmagyarázhatatlan, a földi eseményekre, történésekre ható, félelmetes, titkos erők működése. Így alakultak ki például az időjárásra vonatkozó, a természeti jelenségekkel, katasztrófák megelőzésével összefüggő, az égitestek járásához kapcsolódó rítusok, népszokások. A tudományok fejlődésével, a felfedezések nyomán megismerhetőbb lett a világ, sokat csökkent a jövőnket illető bizonytalanság, a korábban félelmetesnek tartott jelenségekről lekerült a titokzatosság fátyla, számos rejtélyes eseményre, történésre magyarázatot kaptunk. Másrészt a legtöbb hiedelem azáltal vesztette el talaját, hogy sok korábbi tevékenység, melyhez valamilyen hiedelem, vagy babona kapcsolódott, eltűnt, vagy eltűnőben van az életünkből. Az ipari és technológiai forradalom következtében ugyanis ma már nem gyertyával világítunk, a seprű szerepét átvette a porszívó, nem a kezünkkel, hanem mosógépben mossuk ki ruháinkat, nem köpülünk otthon vajat, és a házi kenyérsütés is kiment a divatból.