Innen egy rövid, de meredek kaptató vezet a romokhoz. A korábban szabadon látogatható területet ma már egy jelképes, 300 forintos belépő megváltásával nézhetjük meg. A vár keletkezéséről nem sok biztosat tudunk. A kővár építése valószínűleg Csáktornyai Lackfi István nádor nevéhez köthető valamikor a 14. század közepén. A következő tulajdonos Zsigmond király felesége, Cillei Borbála. Egy 15. Turista Magazin - Tavaszi zsongás a Jegenye-völgyben. század eleji történeti forrás szerint Hunyadi János is birtokolta néhány évig, majd Mátyás király adományozta tovább. A mohácsi csata utáni vészterhes időszak nem kímélte a várat, a környéken fosztogató török csapatok jelentősen megrongálták, de ekkor még állt. Az erőd teljes pusztulása Buda eleste után következett be. 9 / 25 Solymár várának bejárata a toronyból. Kilátás Solymárra, a Pilis-tetőre és a Visegrádi-hegység domborulataira A vármaradványok felkutatásának érdeme dr. Valkó Arisztidé, aki az 1930-as években belefogott a domb kutatásába, és nagyrészt önerőből bontotta ki a legjobban megmaradt épületrészeket.
A Solymár határában található Alsó-Jegenye-völgy a benne folyó Paprikás-patakkal kedvelt turisztikai célpont a környékbelieknek, de mint minket is, távolabbról is sokakat odavonz a szép táj. A könnyű terep, a sok szép erdei- mezei virág, a kellemes sétaút, a patak menti tisztás, sok kisgyermekes családnak is kellemes kikapcsolódást nyújt. Már többször jártunk itt, mindig a solymári Szarkavártól indultunk el a zöld, majd a sárga jelzésen, végig a Paprikás-patak mentén. A patakot a másik végénél, már a település főutcájára kijutva hagytuk el. Jegenye-völgyi vízesés, Solymár - Csodahelyek. A havas felvételek 2013. március 17-én, a rendkívüli tél beköszöntével készültek, míg a tavasziak 2008. és 2009. április és május hónapjaiban.
Solymár és Budapest határa, Jegenye-völgy - Kerek-hegy - Erdőföldek - Pápa Miklós- emlékút - Remete-szurdok - Budapest, Máriaremete Jelzések: sárga sáv, kék sáv, kék kereszt Utazás: A túra kezdőpontja a 64-164-es autóbusszal érhető el. A busszal a hűvösvölgyi végállomástól Solymár, Kökörcsin utca megállóig kell utazni, a budapesti jegyek és bérletek eddig a megállóig érvényesek. A túrát a Remete-szurdokba való leereszkedés előtt - a kék keresztjelzést elérve - Budaliget felé lerövidíthetik, innen a 157-es busz végállomásától utazhatnak Hűvösvölgy központjába. Solymár jegenye völgy. A túra végpontjáról szintén a 157-es autóbusszal, a Hímes utcai megállótól juthatnak vissza a hűvösvölgyi végállomásig, ahonnan több járat is indul a városközpont felé. Útvonal-leírás: az autóbuszról a Kökörcsin utcánál leszállva néhány métert kell megtenni visszafelé az út mentén, ahol becsatakozhatnak a sárga sávjelzés útvonalába. A túra egy patakkal átszelt erdei szakasszal kezdődik, amely szinte végig enyhén emelkedős. A Középső-Jegenye-völgyön haladva egy könnyű erdei sétát tehetnek meg az utolsó szakaszon megkerülve a Kerek-hegyet.
A vízesés különlegessége azonban az, hogy a kilátóteraszról továbbindulva teljesen körbejárható, így nem csak a vízoszlop szépségét csodálhatjuk meg közelről, hanem a köveken élő növényeket is. Az 5-6 méter magas vízesés kis tóba torkollik, ennek vize szintén teljesen áttetsző. Tovább haladva érjük el először a nagyobb, majd a kisebb dolomitfalat. Az előzőnél találunk egy padot is, amin megpihenhetünk. A következő látnivaló a Rózsika forrás. Ennek vize nem iható. Téli időszakban figyeljünk oda a közelében előforduló jégre, ami még akkor is jelen lehet, ha sehol máshol az út során nem találkozunk jéggel. A forrás felett kövek közé ágyazva láthatjuk a Rózsikáról készült domborművet, ami azt ábrázolja, ahogy a lány korsójából a vizet önti. A forrás után a következő megálló a patakvölgy menti nagy rét. Itt lehetőség van grillezésre, napozásra és labdajátékokra, kihasználva a tágas tér adta lehetőségetek. A rét közepén választhatunk, hogy vagy a patak mentén indulunk tovább egy jelzetlen ösvényen a solymári Szarkavár romjaihoz, vagy a sárga jelzésen sétálunk a Felső-Patak-hegy irányába.