A társulás lombkoronája magasan van, és sűrű záródása révén alig enged fényt a talaj felé - éppen ez a tulajdonsága vezetett sikeréhez az utolsó jégkorszak után, s tette lehetővé számára, hogy más fajokat kiszorítson élőhelyükről. Egy talányos várhely Amikor a jelzés elhagyja a szállítóutat, túránk továbbra is szintet tart: ne kanyarodjunk le a fák közé, maradjunk a jelzetlen úton! Egy jobbkanyart egyenes szakasz, majd bal kanyar követ: itt csatlakozik a P ▲ jelű ösvény, amit először jobb felé kell használnunk. Kisvártatva bükkmatuzsálemek gyökereit keresztezzük, s egyszer csak egészen elvékonyodó, magas füvű gerincszakaszon találjuk magunkat. Az erdőt e kiugró ponton melegkedvelőbb fajok alkotják. Galyatető kilátó szálláshelyek a következő városban. Átlépjük a sáncárkot is, a Galyavár egyetlen érzékelhető maradványát. Magáról az erődítményről csak annyit tudni biztosan, hogy a mai Magyarország legmagasabban fekvő várhelye, de eredetéről, építőiről, koráról nincsenek biztos információk. A középkorban vélhetően használhatták, hiszen a kutatások szerint ekkor megerősítették.
Az Országos Kéktúrán bal felé lendülünk ( K jelzés), már nincs előttünk jelentős színkülönbség. Néhány méter erejéig Galyatető utcáit tapossuk. Baloldalt székelykapu áll az erdőszélen: a Síszövetség Sífutó és Biatlon központjához tartozik. A biatlon lőtér mellett az országban egyedülálló módon ratrakkal előkészített sífutó-terep működik. Kilátó a Péter hegyesén A Kéktúra ismét belép a bükkösbe; különösen idős példányok is előfordulnak a tető sétánya mentén. Galyatető kilátó szálláshelyek. Rövid talpalás után már látjuk a fák között a Péter hegyese kilátójának jellegzetes szerkezetét. A hálóval körbevett, díjnyertes kialakítású torony alsó része 1934-ben épült, egy korábbi fakilátót váltott fel. 2014-ben adták át ennek megmagasított változatát, ami felső szegmensében bivakszobákat kínál éjszakára (bérlésük a közeli Galyatető Turistacentrumban lehetséges). A tetőteraszról bámulatos kilátást élvezhetünk: egész Észak-Magyarország alattunk hullámzik. Mátraalmás mintha csak egy lépésnyire lenne tőlünk, igaz, több száz méterrel lejjebb.
Kisnánai Várrom és Népi Műemlék (Kisnána): A 2010-ben felújított Kisnánai Várrom és Népi Műemlék több kiállítással és pazar panorámával várja azokat, akik szívesen megtekintenék azt is, hogy milyen lehetett a vár több száz évvel ezelőtt. A vár körüli füves részeken pihenésre, és piknikezésre is van lehetőség. Ezek hazánk legmagasabban és legmélyebben fekvő települései – FÖLDJÁRÓ. Kisnánai várrom Remete lak (Demjén): A Remete lak Demjén határában található, a Laskó-patak egyik mellékvölgyében. A szájhagyomány szerint a sziklába faragott helyiségeket remeték használták, a pincehelyiségek ajtaján belépve megfigyelheted az egykori tűz- és fekhely nyomait. Állatpark (Mátraszentimre): A kis állatparkban kecskék, szamarak és egyéb őshonos állatfajták teszik izgalmasabbá a gyerekek számára a mátrai kirándulást. Vörös-kő kilátó (Mátraszentimre): Az egész évben ingyenesen látogatható Vörös-kő kilátóhoz számos túraútvonal vezet, a Mátraszentlászló és Mátraszentistván határában található magaslatról a Karancs, a Medves, és a Bükk-fennsík is látható. Galya-kilátó (Galyatető): A 30 méter magas Galya-kilátó 955 méter magasan áll, ez hazánk legmagasabban fekvő kilátója.