Tragiukusnak tartom, hogy ilyen üres eddig a blog. Ez nem csak nekem köszönhető, szóval üdvözöljük Glóriát, a szerkesztőtársam is! :) "SZIA! ". Ma kicsit unatkoztam és összedobtam egy gyors összehasonlítást a Himnuszról és a Szózatról. Remélem hasznát veszitek majd egy-egy irodalom dogán. :D A Himnusz és a Szózat összehasonlítása A magyar nemzet két legkiemelkedőbb művét, a Himnuszt és a Szózatot Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály alkotta. Himnusz És A Szózat Összehasonlítása Fogalmazás – Összehasonlító Elemzés Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat | Érettségi Tételek. A két költemény megírása között 13 év különbség van. Ez az idő nagy változást jelentett Magyarország társadalmi és politikai életében. Mindkét költemény a magyar nemzet imádsága lett. 1923 -ban Kölcsey megírta a Himnuszt, amiben Istenhez imádkozik, Istent kéri a magyarok megsegítésére, míg Vörösmarty 1836-ban megírta a Szózatot, amiben már a nemzet segítségét kéri, a magyar néphez szól. A hazaszeretet szépségét, az alkotás nagyszerűségét és az emberiséghez tartozásunkat hirdeti mindkét mű. A régi dicsőségre hivatkozó műveik előkészítik és erősítik a bizakodó korszak hazafias szellemét.
2-3. : Isten ajándékai, Isten cselekvő alany 4-6. : balsors nagy erejű romantikus képei 7. : jelen reménytelensége keretes (1-2. és 13-14. ) 3-5. Himnusz És A Szózat Összehasonlítása / Himnusz SzóZat - Tananyagok. : hősies küzdelem 6-7. : jelen, igazságszolgáltatás követelése 8-10. : szenvedélyes tiltakozás 11-12. : megsemmisülés látomása 1. versszak Istenhez fohászkodik, áldást kér a magyarságra, E/3., Isten a történelem irányítója, egyetlen hatalmas körmondat rendkívüli érzelmi töltéssel, múltat és jövendőt egységbe foglaló szemlélet, ünnepélyesség ünnepélyes hangnem, rögtön a legfőbb mondanivaló ra tér, haza= kezdet és vég, E/2.
Még a romantikában is megfigyelhetők egyes klasszicista vonások. Ilyen például a szabályos, harmonikus felépítés. Ennek (és Kölcsey kitűnő szónoktehetségének) köszönhető, hogy a Himnusz a retorika szabályai szerint van felépítve, csak úgy, mint a Szózat. A Himnusz címe egyszerű és találó, és már magát a műfajt is megadja. Semmi szójáték, semmi felesleges szófecsérlés. Előre vetíti a témát és a hangnemet. Az ember már a cím elolvasásával tudja, hogy egy komoly műről van szó, és ha valaki egy kicsit is tájékozott az irodalom terén, az azt is tudja, hogy a vers egy Istenhez való fohász lesz. Vörösmarty alkotásának címe megadja a beszédhelyzetet, egy szónok (a költő) beszédet, szónoklatot intéz a magyar néphez. A cím típusában a Himnuszéhoz hasonlít. Himnusz szózat összehasonlítás prezi. A cím rövidsége itt is találó és előrevetíti a hangnemet. Mindkét mű keretes szerkezetű. A Himnusznál az első és az utolsó versszak, a Szózatnál az első kettő és az utolsó kettő alkotja a keretet. A keret első fele nevezhető bevezetésnek is, mert ebben található a tételmondat, és a kérés (ódához illően).
A Himnuszt Erkel Ferenc, a Szózatot Egressy Béni zenésítette meg. Mindkét költő működése híven kifejezi a reformkori küzdelmeket. Vörösmarty romantikája viszi diadalra irodalmunkban az egyéniséget, a nagy szenvedélyeket. A két költő művészete messze túlnő saját korukon: a haza és az egész emberiség közös szolgálatával adnak példát a késői utókornak. Írta: F. ~
A hetedik versszakban már kiderül, hogy hiába voltak hőstettek, az ország szenved. Ebben a versszakban adja meg Vörösmarty a két lehetséges utat az nemzetnek. Élet vagy halál. Ezt a megszemélyesítés (szenvedés kér) is érzékelteti. A mondat végén a felkiáltójel a türelmetlenséget fejezi ki. Jöjjön bármi, csak a szenvedés tűnjön el.,, Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált! '' A következő két versszak szintén indoklás arra a kérésre, hogy dőljön el az ország sorsa. Első soraikban megismétlődik az indulatos kijelentés:,, Az nem lehet''. Himnusz és a szózat összehasonlítása. Ez a két versszak az olvasót bíztatja tettre, azzal, hogy ha nem tesz semmit, (mint Vörösmarty idejében), akkor az őseink szenvedése hiába volt. Nem érték el, hogy fiaik boldogok legyenek. A tizedik és az utána következő versszak ismét az ország előtt álló két lehetőséget vázolja fel, amit a tizenegyedik versszak elején álló,, vagy'' kötőszó választ el egymástól. A két út bemutatása a jobbik választására ösztönzi az olvasót hangzásával is (,, buzgó imádság'') a halállal szemben (,, vérben áll'') Az utolsó két versszak a keret második része.
Előre vetíti a témát és a hangnemet. Az ember már a cím elolvasásával tudja, hogy egy komoly műről van szó, és ha valaki egy kicsit is tájékozott az irodalom terén, az azt is tudja, hogy a vers egy Istenhez való fohász lesz. Vörösmarty kevésbé pesszimista a magyarsággal kapcsolatban, hiszen ezért intézi a néphez szózatát, tettekre akar sarkallni. Igaz, a szebb jövendőben nem igazán bízik, hiszen versében megjelenik a nemzethalál romantikára jellemző, tragikus motívuma. Összességében a Szózat pesszimistább, hiszen van egy olyan kicsengése, mely szerint ha a magyarság mindent megtesz, életét, szellemi képességeit és fizikai erejét egyaránt a sorsjavítás munkájára fordítja, akkor sem bizonyos, hogy a nemzet halála elkerülhető. Igaz, Vörösmarty azzal vigasztalja magát, hogy "a sírt, hol nemzet süllyed el / népek veszik körül / s az ember millióinak / szemében gyász könny ül. Himnusz És A Szózat Összehasonlítása, Himnusz SzóZat - Tananyagok. " – vagyis a nemzet halála legalább emelkedett és megható lesz a világ számára. Mindkét alkotás romantikus stílusban íródott.