Művészetről és álművészetről mesél viccesen Baksa-Soós Attila Rockoperája. Március huszadikától vásárolható meg Baksa-Soós Attila legújabb szépirodalmi munkája, az eredetileg forgatókönyvnek készült Rockopera. A sokoldalú művész legújabb alkotását Kossuth Lajos halála 128. évfordulójának napján vehetik kézbe az olvasók. Az időzítés nem véletlen. "Mindig is érdekelt, hogy ki volt az a csávó valójában, aki a bajban, álruhában menekült el hazájából, a partvonalról kígyót-békát mondott Görgeyre, majd pajzson hordoztatta magát körbe Törökországtól Londonon keresztül egészen Amerikáig" – mondta Baksa-Soós Attila az időzítésről, vagyis Kossuth Lajos halálának évfordulója kapcsán. Hozzátette: nem akarja megítélni a politikus munkásságát, ő nem történész, hogy mérleget vonjon az államférfi tetteiből. Azonban "ha bárhol, bármilyen körülmények között megérzem az erőszakos autoritást, a mások elnyomásán kivirágzó tündöklési hajlamot, az elesettek szabadságának korlátozásából táplálkozó hatalomvágyat, akkor általában tollat vagy hangszert ragadok".
Az ellenzék negyvennyolcas alapokon álló szárnya szerint a törvény csak arra jó, hogy az országtól véglegesen távol tartja a szabadságharc politikai menekültjeit, élükön Kossuth Lajossal. Az ellenzék másik szárnya, a hatvanhetes alapokon álló Egyesült Ellenzék viszont a kormány helyett a negyvennyolcasokkal kezdett civódni. Az ellenzék két szárnya között kirobbant vita pillanatok alatt félrecsúszott és az állampolgárság ügye helyett a fennálló politikai rendszer megítéléséről szólt. A kormány és a kormánypárti képviselők pedig csöndben maradtak, hátradőltek, és szépen megszavazták a törvényt. Tisza Kálmán miniszterelnök azzal érvelt, hogy ha az emigráció tagjai tartózkodási engedélyt kérnek valamelyik osztrák–magyar konzulátuson, akkor ezzel egyúttal vissza is nyerték a törvény által elveszített állampolgárságukat. Csakhogy erre az akkor már 87 éves Kossuth Lajos nem volt hajlandó. Barátjának, Helfy Ignácnak írt levelében felrótta: "ez annyit tenne, mint magamat osztrák–magyarnak vallani, ami soha életemben nem voltam, nem vagyok, és soha nem is leszek semmi feltétel alatt, semmi áron. "
Anyai nagyszülei meszleni Meszlényi János ( 1772 – 1846), kisdémi földbirtokos, és kisfaludi Kisfaludy Erzsébet ( 1782 – 1839) voltak. 1850. június 18 -án, nagynénje, Ruttkayné Kossuth Lujza ( 1810 – 1903) és nevelőjük, Karádi Ignác kíséretében apjához vitték Kütahyába és egy ideig itt tartózkodott. Keresztapja, kehidai Deák Ferenc ( 1803 – 1876), politikus, országgyűlési követ, miniszter, a "Haza Bölcse" volt. Felsőbb tanulmányait testvérével, Kossuth Lajos Tódorral együtt a párizsi politechnikumban és a londoni egyetemen végezte és itt 1859 -ben a politikai gazdaságtanból pályadíjat nyert. Mint mérnök-gyakornok Angliában, a Forest of Dean Central Railway építésén dolgozott. 1861 -ben Olaszországba ment, mint mérnök a liguriai vasútépítésben vett részt. 1864 -ben a Fréjus-alagút fúrásánál és a susai vasútnál lett mérnök, itt osztályfőnök, majd később a műszaki hivatal főnöke lett. Politikai pályafutása a kiegyezés után [ szerkesztés] 1867-ig tevékeny részt vett az akkori emigrációs törekvésekben, egyike volt azoknak a keveseknek, akik az európai sajtóban számtalan cikkel fenntartották a magyar kérdések iránt való érdeklődést; a Nemzeti igazgatóságnál, amelynek titkára volt, különösen az olasz kormánnyal folytatott érintkezésben kiváló szerepet játszott.
Ő maga is úgy tartja, későn öregedő típus, nem aggasztja az idő múlása. - Lehet, hogy nem véletlen, hogy gyerekkönyveket írok. Belül néha gyerekes tudok lenni, én ennek örülök, mert ez tartja fenn a kíváncsiságot és az életszeretetet. Mostanában érzem, hogy kezdek felnőni. Ami az öregedést illeti, szerencsés vagyok, későn öregedő típus. Igyekszem karban tartani a testemet, vigyázok arra, hogy a nemkívánatos változások idejekorán ne következzenek be - tette még hozzá. Pokrivtsák Mónika egykor és ma A Meri vagy nem meri? című vetélkedőről mindenkinek rögtön beugrik Pokrivtsák Mónika neve. Az egykori műsorvezető az RTL Klub indulásának évében, 1997-ben került a csatornához, ahol rögtön önálló show-t kapott. Több mint tíz évvel ezelőtt búcsút intett a rivaldafénynek és Magyarországnak is. Üzletember férjével Amerikába költözött, évek óta Floridában él, ahol légiutas-kísérőként helyezkedett el. Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében.
Március 18-án lenne nyolcvanéves Illés Lajos, a hazai beatkorszak legnagyobb hatású, Kossuth-díjas zenekarának névadója, vezetője. Apja a Ganz-Mávag műszaki középvezetője volt, aki nem kis áldozatok árán vett részletre zongorát egyszobás lakásukba, hogy fia zenét tanulhasson. Lajos penzuma napi fél óra gyakorlás volt, eközben apja pálcával állt mögötte. Később aztán már magától is szívesen verte a billentyűket, főként amikor hétvégén a tánciskolában pénzt is kapott érte. Az Illés együttes 1957-ben családi "vállalkozásként" alakult, a zenekarban testvére, Illés Károly szaxofonozott. 1960-tól a Budapesti Műszaki Egyetem zenekaraként legtöbbször a Bercsényi utcai klubban játszottak külföldi slágereket. Lajos apai hatásra gépészmérnöknek tanult, de két év után abbahagyta tanulmányait, hogy csak a zenélésnek éljen. Az Illés együttes 1963-ban első lett a sportcsarnokbeli amatőr fesztiválon, és a közönség őrjöngése miatt a kultúrpolitika illetékesei majdnem feloszlatták őket. Szörényi Szabolcs, Bródy János, Szörényi Levente, Pásztory Zoltán, Illés Lajos 1972-ben Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán Ezután csatlakozott hozzájuk Bródy János, majd a Szörényi testvérek, a klasszikus felállás Pásztory Zoltán dobossal 1965-re alakult ki.