Lássuk a lépéseket: lépés: az egyévi érték meghatározása: 25 millió Ft/20=1 millió 250 ezer Ft-, Tehát az egyévi érték 1 millió 250 ezer forint. lépés: Megállapítjuk az anya életkorához rendelt szorzószámot, amihez a C pontban szereplő táblázatot hívjuk segítségül: a korszorzó tehát 6. lépés: Művelet: az egyévi értéket szorozzuk a korszorzóval: 1 millió 250 ezer Ft-, x 6= 7 millió 500 ezer forint. A példában szereplő esetben tehát az eladott lakás vételárából az édesanya a haszonélvezeti joga ellenértékeként a vételárból 7 millió 500 ezer forintot kap, míg a tulajdonos 17 millió 500 ezer forintot. Ezzel a résszel véget ért a haszonélvezetről szóló cikksorozat. Ha az előző részekről lemaradt, akkor azokat itt olvashatja. 1. rész, 2. rész, 3. rész. Haszonélvezeti joggal kapcsolatban személyes konzultációt kérhet. Előzetes bejelentkezés szükséges: +3630/2985693, vagy Köszönöm hogy velem tartott. dr. Horváth Diána ügyvéd
A törvénykönyv jogokon és követeléseken is lehetővé teszi a haszonélvezeti jog bejegyzését (XXXI. Fejezet). Ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés Ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Ennek elmaradása esetén a haszonélvezeti jog a dolognak rosszhiszemű vagy ingyenes megszerzőjével szemben érvényesíthető. Mire nem terjed ki a haszonélvezeti jog? A haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a haszonélvezet keletkezését követően gyarapszik, kivéve, ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik. Az ilyen jellegű jogvitákban az ügy tárgy az, hogy meddig terjed a rendes gazdálkodás köre. II. A haszonélvezeti jog tartalma, időtartama Mihez van joga a haszonélvezőnek? Haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.
Most a gyerekeim már felnőttek elszeretném adni a lakást. A kérdésem az lenne mennyit kellene, és egyáltalán kellene e fizetni az özvegynek? A haszonélvezeti, vagy más néven özvegyi jognak -mint vagyoni értékű jognak-forgalmi értékét az illetéktörvény határozza meg az ingatlan értékének, és az özvegy életkorának megfelelően. Az adásvételi szerződéskötéskor az özvegy választ, hogy eladja a haszonélvezeti jogát, vagy ellenérték nélkül arról lemond. Ha az eladás mellet dönt, akkor az illetéktörvény szerinti vételár illeti őt. Ennek számítása a következő: Az özvegyi joggal terhelt ingatlanrész forgalmi értékét osztani kell 20-val, és szorozni a haszonélvező életkori szorzójával. Pl 65 év felett a szorzó 4.
A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre. Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlását átengedte. Ebben az esetben a megfelelő biztosíték elmaradása esetén a bíróság a harmadik személyt a haszonélvező által a részére átengedett jog gyakorlásától eltiltja. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
A tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek a törvény szerint számított értékével csökkentet forgalmi érték után, a haszonélvező az ugyanígy számított haszonélvezeti érték után fizet.
Ha az eladás mellet dönt, akkor az illetéktörvény szerinti vételár illeti őt. Ennek számítása a következő: Az özvegyi joggal terhelt ingatlanrész forgalmi értékét osztani kell 20-val, és szorozni a haszonélvező életkori szorzójával. Pl 65 év felett a szorzó 4. 2 / 2 oldal « 1 2