Az újkori olimpia megálmodója Az újkori olimpia megálmodója Pierre de Coubertin Coubertin báró volt. 1863-ban született gazdag arisztokrata családban, a párizsi Sorbonne egyetemen történelmet és pedagógiát tanult. Nevelési elvei hasonlítottak a görög örökséghez, szerette volna, ha a francia ifjúság az "izmos testben lángoló szellem" elven nevelkedik, s megfogalmazódott benne az olimpiai játékok szervezésének gondolata is. 1892-ben létrehozta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelyet kezdetben a saját költségén működtetett. A világ minden tájával levelezett, fogadta az olimpiával kapcsolatba került politikusokat, diplomatákat, mecénásokat és a sport különféle szakembereit. A bizottság Athént jelölte ki az első olimpia színhelyéül. Az első olimpia majdnem elmaradt a görög gazdaság válsága miatt, végül azonban egy dúsgazdag üzletember, Georgiosz Averoff pénzéből sikerült megrendezni a versenyeket. 1896. április 6-án nyitották meg az első újkori olimpiai játékokat. Kilenc sportág 43 versenyszámában (torna, tenisz, lövészet, súlyemelés, birkózás, atlétika, úszás, vívás, kerékpározás) versengett 14 ország 241 résztvevője.
Az első újkori olimpián 14 nemzet vett részt, 241 férfi indult 9 sportág 43 versenyszámában. Az első olimpiai bajnoki címet az amerikai James B. Connolly – aki később Pulitzer-díjas íróként lett ismert – szerezte meg, a nyitó napon megnyerte a hármasugrást. A magyar csapat 7 sportolóval képviseltette magát, és nem is akárhogyan! Hajós Alfréd két aranyérmet is nyert úszásban: 100 m gyorson és 1200 m gyorsan sem talált legyőzőre. Dáni Nándor ezüstérmes lett 800 méteres futásban, Szokolyi Alajos pedig bronzérmes lett 100 méteren. Kellner Gyula a maratonin állhatott fel a dobogó harmadik fokára, míg Tapavicza Momcsilló tenisz egyesben lett bronzérmes. Pontszerzőink is voltak Athénban: Szokolyi Alajos mindössze egy kísérletből negyedik lett hármasugrásban, Tapavicza Momcsilló – aki kétkaros súlyemelésben 6. helyen zárt – pedig birkózásban lett 4. A magyar küldöttség 2 arany-, 1 ezüst- és 3 bronzéremmel zárt, ezzel a 6. helyen végzett az éremtáblázaton, az élen az Egyesült Államok 11 arannyal, eggyel megelőzve a házigazda Görögországot.
Célja az volt, hogy felújítsa a sportünnepet, ezért a Francia Atlétikai Sportegyesületek Szövetsége égisze alatt összehívott egy kongresszust, melyet 1984. június 16-ától 23-ig a párizsi Sorbonne egyetemen tartottak. Tizenhárom nemzet képviseltette magát a tanácskozáson, többek között Kemény Ferenc egri reáliskolai igazgató is. Coubertin ismertette elképzeléseit, döntést hoztak az olimpiai játékok felújításáról és az első olimpiai játékok helyszínéről: Athént, az esemény szülőföldjének fővárosát választották az olimpia házigazdájának. Megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), amelynek első elnöke a görög Dimítriosz Vikélász lett. A görög kormány és a nagyközönség is azt gondolták, hogy minden olimpiának Athén fog otthont adni, azonban a NOB másképp határozott, miszerint minden olimpiának más kontinens más alkalmas országa fogja megrendezni az adott olimpiai játékokat. Az első jó néhány olimpia nem sikerült olyan színvonalúra mint amit vártak tőle, ekkor még nem a sporté volt a főszerep.
Az első olimpia egy napig tartott, az egyetlen számban, a kb. 200 méteres stadionfutásban csak férfiak vettek részt, s az ezt követő tizenhárom olimpián ez maradt az egyetlen versenyszám, amelynek hossza 192, 27 m volt. (A monda szerint Heraklész mérte ki lábfejének hatszázszor egymás elé helyezésével. Ez lett a mai 200, illetve 400 méteres síkfutás alapja is. ) Az olimpia abban a történelmi korban mindvégig a férfiak versenye maradt, nők még a nézők között sem lehettek jelen. (Más időpontban a nők számára is rendeztek versenyeket. Ők a termékenység istennője, Héra tiszteletére futásban mérték össze tudásukat. ) Később bevezettek más futószámokat is, a diszkosz- és gerelyvetést, a távolugrást, a birkózást, majd az ökölvívást, a kocsiversenyt és a pankrációt, s a program 5-6 napig tartott. A római hódítás után az olimpiák jelentősége csökkent. 393-ban Nagy Theodosius császár a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt betiltott, így a 11 évszázados múlttal rendelkező olümpiai játékokat is.
Itt kezdeményezték az olimpia újjászervezését és javaslatot tettek, hogy az első játékoknak Athén adjon otthont. Megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), melynek első elnöke a görög Demetriosz Vikelasz volt. Magyarországot Kemény Ferenc egri sportizgató képviselte. Minderről részletesebben A modern olimpia cikkünkben olvashattok. Görögország már nem mozgott olyan otthonosan egy ilyen léptékű nemzetközi rendezvény megszervezésében, mint egykor, ráadásul anyagi nehézségekkel is küszködött, így a torna kezdete előtt valamivel még az is felmerült, hogy az első modern kori olimpiát a millenniumot ünneplő Budapesten is tarthatnák. Erre azonban mégsem került sor, Athén ugyanis időben elkészült mindennel, így 1869-ban megrendezhették az első tornát. Ehhez egy milliomos kereskedő, Georgiosz Averoff nyújtott komoly anyagi támogatást a városnak (egymilliárd drachmával támogatta a sporteseményt). Résztvevők, versenyszámok, díjjak Az első olimpián még ezüstéremmel jutalmazták az első helyezettet.
level 1 · 8 hr. ago Az általános szavazati jog egy hiba. kidzszsisaa 22 level 1 · 8 hr. ago több képet a cicáról!! 12 level 1 · 7 hr. ago Award, mert szép a háttércica. Mennyi idős? 9 level 2 Op · 7 hr. ago Nem tudom, utcáról hoztuk. 8 level 1 · 8 hr. ago En nem kaptam anno semmit:( 8 level 1 · 8 hr. ago Cuky kysdzsydzsa! 7 level 1 · 7 hr. ago Csongrád-Csanád megye Úgy látom Mücike ellenfelére talált.. Egyébként nagyon édes<3 7 level 2 Op · 7 hr. ago Te a Mücid is édes. 5 Continue this thread level 1 · 8 hr. ago Hajdú-Bihar megye Nyau. 4 level 1 · 7 hr. ago Ci🅱️a 3 level 1 · 7 hr. ago Nyulas Reddit avatart mindenkinek húsvétra! Eleg furcsa 1 nyuszi 3
Ezek szerint igaz lehet a hír, hogy május elejére befejezik az oroszok ezt a parasztgyalázatot. Ha az elmúlt egy hónap "sikeres" eseményei jelentik az "első fázis" végét, akkor ez előrevetíti a háború utáni kommunikációjukat is. Szétvágják őket Ukrajnában, aztán hazatérve azt mondják majd, hogy így volt eltervezve, győztünk!