Az égbolt ismerete, a fényesebb csillagok megfigyelése azonban sokkal régebbi, a kőkorszakig nyúlik vissza. A gyűjtögető, majd vadászó közösségek számára fontos volt az év egyes szakaszainak ismerte, számontartása. Már a korai kőkorszakban is felismerhették, hogy egyes fényes csillagok felbukkanása a hajnali, vagy az esti szürkületben jelzi az évszakok változását, illetve egyes fontos természeti események bekövetkezését. Őseink évezredekkel ezelőtt rájöttek, hogy a létüket biztosító Nap az évszakoknak megfelelően különböző csillagalakzatok között található. Gyulai Hírlap - Honnan kapták a nevüket a csillagképek?. A Nap égi útvonalát, az égbolton körbefutó ekliptika 360 fokos főkörét, a tavaszpontból kiindulva, a hónapoknak megfelelően tizenkét 30 fokos szakaszra osztották fel, amelyet ma is állatöv, vagy zodiákus névvel illetünk. Ezek a csillagképek a következők: Aries (Kos), Taurus (Bika), Gemini (Ikrek), Cancer (Rák), Leo (Oroszlán), Virgo (Szűz), Libra (Mérleg), Scorpius (Skorpió), Sagittarius (Nyilas), Capricornus (Bak), Aquarius (Vízöntő), Pisces (Halak).
Egyszer eltört a szekere rúdja. Kérlelte az embereket, hogy segítsenek, de azok rútul cserbenhagyták, senki nem segített neki. Ezért Göncöl haragosan a lovak közé csapott, és a szekéren fölrepült az égbe. Azóta jár körbe a Sarkcsillag körül görbe rúdú szekerén. Mások szerint az istenek helyezték örök emlékeztetőül az égre a törött rúdú Göncöl szekeret. Göncölt a magyarok Öregistenével is azonosítják. Nagy göncöl csillagkép. Más mese szerint inkább a keresztények Szent Péteréhez hasonló volt: ő őrizte az egek kapuját, és válla fölött lehetett az Öregisten színe elé jutni. Közkedveltsége és kivételes tisztelete alapján úgy tűnik, hogy az egyetlen magyar félisten, talán éppen a sokat emlegetett Magyarok Istene, a magyarok csillagistene, aki villámhordó szekerével a Hadak Útján, a Tejúton dübörög végig. Több változat van arra is, hogy miért görbe a szekérrúd. Lehet, hogy Göncöl a csárdában mulatott, s borosan hazafelé tartva nekihajtott valaminek, vagy azért, mert a gonoszok lehúzzák. Van, aki tudni véli, hogy a Boszorkány Szeme (Arcturus neve a Csallóközben) húzza le a rudat.
Nagy Medve csillagkép Adatok Latin név Ursa Major Latin birtokos eset Ursae Majoris Rövidítés UMa Rektaszcenzió 10, 67 h Deklináció 55, 38° Területe 1280 négyzetfok Nagyság szerinti helyezés 3 Teljesen látható északi 90°-tól déli 30°-ig Legfényesebb csillag ε Ursae Majoris ( Alioth) fényessége 1, 76 m Szomszédos csillagképek Sárkány Zsiráf Hiúz Kis Oroszlán Oroszlán Bereniké Haja Vadászebek Ökörhajcsár A Nagy Medve ( latinul: Ursa Major) egy csillagkép, melynek hét legfényesebb csillaga alkotja a Göncölszekeret. Látnivalók [ szerkesztés] Csillagok [ szerkesztés] α Ursae Maioris a Dubhe (medve) nevet viseli. 1, 8 magnitúdó fényes, K0 színképtípusú vörös óriás, 124 fényév távolságra van a Földtől, és 226-szor fényesebb a Napnál. * Göncölszekér (Csillagászat) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. Tőle 0, 6 szögmásodperc távolságra egy kísérőcsillag található, ami a főcsillagot 44 év alatt kerüli meg. β Ursae Maioris neve Merak (ágyék). Látszó fényessége 2, 4 magnitúdó. 79 fényévre van. Abszolút fényessége a Napénak 57-szerese. γ Ursae Maioris neve Phedka (lábszár).
• ε Ursae Maioris – Alioth (farok): 1, 76 magnitúdójú, kékesfehér csillag. • ζ Ursae Maioris – Mizar: fényrendje 2m, 2, hármas rendszer. • η Ursae Maioris: Alkaid: a medve farka végén lévő, 1, 85 magnitúdós csillag. • 80 Ursae Maioris – Alcor (lovas): 4m-s csillag, amely a Mizarral együtt optikai kettőst alkot. A "szekér" rúdjának három csillaga közül a középső a Mizar. Kis Medve csillagkép – Wikipédia. Mellette látható az Alcor (népi magyar nevei: Lovas, Béres, Kisbéres, Kisbojtár, Kocsis, Ostoros, Hüvelypici), mely olyan halvány, hogy csak nehezen lehet észrevenni a fényes Mizar mellett. Az ókori Rómában azzal tesztelték a hadseregben az újonc-jelöltek látását, hogy látják-e az Alcort? Aki nem látta, azt nem vették fel legionáriusnak. De a magyar pásztoremberek is sokszor "ugratták" azzal a bojtárjukat, hogy vajon látja-e az égen a cimboráját? Ezzel egyben meggyőződhettek a szemük élességéről is. *** Ursa major ** *
berdeszter98 válasza 4 éve A Nagy Medve csillagkép utolsó hét csillaga. Számos más elnevezése előfordul: Csíkiszekér, angyalok hintója, Szekércsillag, Ördögszekér, Szent János szekere. Az egész nyelvterületen szekérnek nevezik. Szövegemlékeinkben is előfordul, a Schlägli szójegyzék (1405 körül) "zeker hug" néven említi. (A húgy szó ősi jelentése annyi mint "csillag". ) A Göncölszekér mondái leggyakrabban a kereszténységgel kapcsolatosak. Ez az a szekér, amelyik Illést az égbe ragadta, más változat szerint Jób ül rajta és vigyázza a csillagokat. A Göncölszekérnek Jézus, Szent Péter, Szent Dávid, Illés és angyalok az utasai, a Tejúton halad. Arra is van magyarázat, hogy miért ferde a rúdja: nekiütközött a Mennyország kapujának, vagy az úton valamilyen akadályt kellett kikerülnie (cigány gyerekek, farkascsorda), kátyúba került, megcsavarodott a rúd, a kocsi pedig eldőlt. Ennek folytatása, hogy az égbe rendelték azokat, akik miatt eltört a kocsi, az egyik cigány gyerek a munka végeztével ottmaradt: ő a Kisbéres, vagyis az Alkor nevű csillag.
A Nagy- és Kis-G. megkülönböztetés mellett, ritkábban ugyan, de előfordul a magyarországi és törökországi G. is, amelyek közül amaz az Ursa major, ezen az Ursa minor népies neve. Szekérnek a népies felfogásban tulajdonképen rendesen csak a két csillagkép négy Kerekét veszik; mig a hármat a szekér Rudjának, hol 3 Ökörnek, hol meg Rudnak és Ökörnek nézik. A középső Ökör-, vagyis az Alkor-csillag fölötti, szabad szemmel alig kivehető kis csillag magyar népies nevei: Ostoros, Cigány gyerek, Kis béres v. Hüvely pici. Ez utóbbi név a többi európai népeknél is járatos s róla meg a G. -ről nagyobb mitologiai tanulmányt is irt Gaston paris (l. Babszem Jankó). A G. -re vonatkozó magyar mondákat másutt alig található teljességgel állította egybe Kálmány L., A csillagok nyelvhagyományainkban c. értekezésében (Szeged 1893). V. ö. Ipolyi, Magyar mythologia, 268, 450. Az illető csillagképek más népeknél divó elnevezéseit pedig v. a Mélusine c. francia néprajzi folyóirat régibb évfolyamaiban. Hogy a Nagy G. -t régebben Szent Péter szekerének is hivták, azt Mélius Péter (A Szent Jób Könyve, Várad 1564) adatán kivül egy mondánk is tanusítja.