18 A letölteni kívánt oldal tartalma káros lehet a kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésére az erőszak, illetve szexualitás ábrázolásának jellege miatt.
Képes belebetegedni a társadalom iránt érzett felelősségbe. A 80-as évek második nyilvánosságának oszlopos tagja egyáltalán nem tartja befolyásosnak magát, de közgazdászként máig arra törekszik, hogy megmutassa a cseppben a tengert. R égész, színész, magyar–történelem szakos tanár is szívesebben lett volna, mint közgazdász, szülei azonban úgy vélték, az utóbbi kevésbé bizonytalan, igazi "kenyérkereső" pálya. "Ott akartam hagyni az egyetemet is, az évfolyamtársaim győzködtek, hogy ne menjek el. Aztán olyannyira összebarátkoztunk, én meg a közgazdaságtan, hogy azóta sem jutott eszembe más pályát keresni" – mondja. Ma már a makrogazdasági folyamatok elismert kutatója, az elmúlt évtizedekben öt önálló kötete és több mint ötszáz publikációja jelent meg. Nánási Pál | Jász-Nagykun-Szolnok megyei Könyvtárportál. "A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ösztöndíjasa lettem, havi 1200 forintból éltem, az akkoriban nagy összegnek számított. 1970-ben diplomáztunk, amikor nagy szükség volt új gazdasági vezetőkre. Kapkodtak utánunk. Jó időben voltunk a jó helyen" – meséli.
Tevékeny részt vállaltak az első debreceni színház alapításban. Nánássy Gábor, 1833-tól Debrecen város tanácsosa, 1835-ben harmincados-közi magtárát ajánlotta fel színház céljára, amelyet azután a város alakított át (ma: Batthyány u. 17-20). 1835. aug. 1-jétől 1861. máj. 11-ig szolgált ideiglenes játszóhelynek. Nyitódarabja Kovács Pál Mátyás király Pozsonyban című vígjátéka volt. (A 300-400 főt befogadó színház leírása Kaján Ábel cikkében: Egy este a debreceni színházban, Honművész 1836. szept. 29, és Életképek, 1844. 8. Kossuth-érdemrend – Wikipédia. sz. ). Itt lépett föl 1836-ban Arany János is. Nánássy Gábor a Bolond Istók II. énekében említett Nánássy. szenátor. A család egyes ágai Neuber néven is szerepeltek. (Egyenesági Nánássy Imre [1969. 9. 27] közlése alapján) Irodalom: A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Külső hivatkozások: kendi Nánási Szerkesztés Kendi Nánási alias Joó István 1610. március 27., Bécs II. Mátyás nemesség és címer általa: Weres István, Mattyusz András, valamint atyafiai Kisvárday János és annak fia János, Marikovszky Miklós, Lanio Pál P 2049 [1] Rövidítések Lásd még: Címerhatározó
Ő eleinte makrogazdasági elemzéseket készített az MNB-nek, majd hitelpolitikával és a gazdaságirányítási rendszer átalakításával foglalkozott. Közben tanított is, pécsi lévén az ottani kihelyezett közgazdaság-tudományi tagozaton. "Egyszerűen besétáltam az utcáról, hogy szeretnék tanítani. Mindig is nagy igényem volt arra, hogy ha tudok valamit, azt megosszam másokkal" – emlékszik. A nyolcvanas évek elején költözött Budapestre, második férjéhez, Kéri Lászlóhoz, akivel egy politológiatáborban ismerkedett meg. "Nagy váltás és kihívás volt ez. Nemcsak fodrászom, orvosom nem volt egy új városban, de a lányom mellé egy fiút is hozott a férjem" – mondja. Aztán mindketten bekerültek a második nyilvánosság körforgásába. Petschnig Mária Zita 1984-ben tartott egy előadást a tévében, amely a pénzről szólt volna, valójában azonban a szocialista rendszert elemezte benne, és kimondott olyan dolgokat, amiket az emberek, ha sejtettek is, nem tudtak jól megfogalmazni. "Csaknem kéthetente tartottunk előadásokat Lacival országszerte, klubokban, egyetemeken, sőt még a honvédelmi vezérkar előtt is.