~ Terület: 1880 hektár. Klíma: szubalpin jelleg ű. Fagymentes tavasz, hűvös, esős nyár, túlérés nek kedvező napos ősz, enyhe tél sok csapadékkal. ~ ASoproni borvidék (54. táblázat) területén a kelták lehettek az első szőlőtermesztők. Akörnyék szőlőtermesztését és borászat át a rómaiak fejlesztették tovább. Uralmuk alatt Sopronon keresztül vezetett a híres borostyánkőút. A népvándorlást követően Sopron vidékét a frank birodalomhoz csatolták. ~ A borvidék összes területe: 5 294 ha Hegyközség i nyilvántartás szerint: 1 705 ha A borvidékbe tartozó települések száma: 13... - ~. Sopron hűs szellői, palás, változatos talaj a főleg vörösöket terem, a soproni bor ászok az idén áttörésszerű sikereket értek el Bordeaux -ban egyre szebb boraikkal. 12. ~ a) Soproni körzet: Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron; b) Kőszegi körzet: Csepreg, Kőszeg, Vaskeresztes településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
A Soproni borvidék pincészetei: Etyeki Kúria Borgazdaság, Taschner Bor-és Pezsgőház, GANGL CSALÁDI BORÁSZAT, STERLIK PINCÉSZET, Garger pince, Tóth Pincészet Kőszeg Borvidék az Alpokalján Az ország legnyugatibb borvidéke, amely már a középkor óta híres volt borairól és jól szervezett borkereskedelméről. A soproni borvidék az Alpokalján, a Soproni-hegységben és a Fertő-tó déli és nyugati szegélyén terül el. Egyenes folytatása a burgenlandi Lajta-hegységi, Ruszt-Fertő-vidéki bortermő területeknek. A szőlővidék két nagy tömbben helyezkedik el. Az egyik, - szőlőművelésre talán alkalmasabb terület - északon van, Fertőrákos, a Fertő-tó és Balf község között. Ez a táj a Fertő-tó felé lejt. A másik terület Soprontól keletre, Fertőszentmiklósig húzódik. A várostól délre, a Harka községbe vezető út mellett is találunk szőlőültetvényeket. Itt még a csapból is vörösbor folyik Sopron és környéke ma elsősorban vörösbor termeléséről híres (a terület öthatod részén vörösborszőlő terem), kisebb mértékű fehérbor termeléssel kombinálva.
A Soproni borvidék pincészetei által termesztett szőlőfajták: Zweigelt, Kékfrankos, Zöld veltelini, Cabernet sauvignon, Irsai Olivér, Merlot, Sauvignon blanc, Pinot noir, Tramini, Zenit
1893-ban pl. 1000 hektoliter, 1894-ben 500 hektoliter, 1895-ben 200 hektoliter aszúbort termeltek a soproni borvidéken. A filoxéravész után eltűnt a soproni aszú és csak a Fertő-parti Ruszton élt tovább. 1919 után aztán Ruszt is eltűnt – legalábbis Magyarországról -, de a ma osztrák területen lévő városkában kiemelkedő évjáratokban ma is készítenek aszút.
A szőlővidék két nagy tömbben helyezkedik el. ~ A borvidék Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal büszkélkedő borvidéke, amelynek eredete egészen a keltákig vezethető vissza. A ~ Győr-Moson-Sopron megyében a Sopron hegység előhegyeinek oldalán, a Fertő tavat szegélyező dombsor és a Sopron-Vasi-síksághoz tartozó Ikva sík lejtőin, valamint Vas megyében a Vas-hegy és a Kőszeghegyalja lankáin alakult ki. A soproni bor a XII-XV. században vált európai hírűvé. A XIX. A kelták és az ókori Róma által teremtett szőlő- és borkultúra volt az alapja a ~ szőlőtermesztésének, borkészítésének. Már a XIV. század elején Magyarország legjelentősebb borvidékei között tartották számon, melynek kereskedelmi kapcsolatai messze túlnyúltak az ország határain. A XIX. ~ Területe: 1374 ha Klíma: Nyara hűvös, borvidékeink közül a legcsapadékosabb, telei viszonyt enyhébbek, és gyakori a szél. Szubalpin hatás érvényesül. ~ Az egyik legrégibb történelmi hagyományokkal rendelkező borvidék. A nyugati hűvös és csapadékos, enyhe telű határvidéken, a Fertő-tavat szegélyező alacsony hegyoldal akon és lankákon elterülő szőlőket foglalja magába.