Nehéz is ítéletet hozni. Ebben a "liberális közegben" mondjuk minősítsük megengedettnek, mert "mindenki érti" (belterjes bólogatás), csak máshova – "konzervatív" terepre, jujuj, micsoda szitokszó! - ne vigyük ki? Vagy ha már kivisszük, lássuk el figyelmeztető feliratokkal, mint a Trópusi vihart? Vagy ezzel semmilyen körülmények között nem illik viccelni, mert alpári és veszélyes, és érezzük magunkat rosszul, amiért hangosan kacarásztunk? Olyan, egyáltalán nem egyértelmű válaszokkal elintézhető kérdések ezek, amikről hosszan és sokáig lehet vitatkozni, és a társulat célja nyilván ez – is – volt. Forrás: Facebook/Pintér Béla és Társulata/Mészáros Csaba A színészek egyébként többségében fergetegesek, jól hozzák a típusfigurákat és karikatúrákat, pedig a régi bevált társulati tagok (Thuróczy Szabolcs, a kivált Szamosi Zsófi vagy Friedenthal Zoltán) helyett döntően új arcokkal ismerkedhettünk meg (Adorjáni Bálint, Takács Géza persze máshol már bizonyítottak). Az antik hagyományt és a nagyon is konkrét politikumot pedig hatásosan, egyáltalán nem kimódoltan forrasztja egybe a dramaturgia: az előadás ugyanis – és erről még nem esett szó - Szophoklész Oidipusz című drámájának konfliktusait használja fel, és ötvözi az aktuálpolitikáról szerzett keserű tapasztalatokkal.
"Pintér előadása leginkább arról szól, milyen hazugságban élni, sőt milyen hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezeket a hazugságokat a hatalmi elit különféle rétegeinek való megfelelés kényszeríti ránk. Ha nem lehet nyíltan vállalni a melegségünket, inkább választani kell egy kirakatfeleséget. Ha a kirakatfeleséget úgy érdemes választani, hogy a két fél által korábban megszerzett birtokok összeérjenek, és úgy, hogy a másik fél által rólunk ismert terhelő bizonyítékok és az általunk róla ismert terhelő bizonyítékok is kiegyenlítsék egymást, ne csak a boldog menyasszony és a vőlegény. Hogy milyen, ha a hazugságokat a legmagasabb szinteken is honorálják és bátorítják. Hogy milyen, ha hazugságra próbálják felépíteni nemcsak a jelenünket, de a múltunkat is. (…)" – írja Kovács Bálint. Pintér Béla és Társulata / Marshal Fifty-Six / Fotó: Mészáros Csaba Bemutató: 2021. október 16. Helyszín: UP Újpesti Rendezvénytér Az előadás hossza: kb. 110 perc, szünet nélkül Korhatár: 18 év Jegyet itt tudnak váltani a produkcióra.
A nemi identitás, a saját nemhez vonzódás is előtérbe kerül, de nem bulvár szinten, hanem kitágítva, a női és férfi szerepek újragondolásaként. Marsallt, Stefánka Lászlót, aki ötvenhatos tetteivel henceg Gálvölgyi János alakítja. Aki olvasta korábban az ilyen irányú híreket könnyen beazonosíthatja, honnan merített ihletett a szerző, kiről mintázta a figurát. Gálvölgyi még véletlenül sem enged a paródia kísértésének, hanem egy sorsot mutat meg, a maga tragikumával együtt" – írta a produkció kapcsán Balogh Gyula. Pintér Béla és Társulata / Marshal Fifty-Six / Fotó: Mészáros Csaba "Gálvölgyi János először játszik Pintér Béla társulatában, nem is akármilyen szerepet. Pintér új előadása nemcsak dühös, kemény és őrült, hanem bátor is, pedig ettől elszokott már a színház a NER elmúlt tizenkét évében. Pintér Bélának rohadtul elege van. És ebben az a legjobb, hogy az évtizedek óta a legizgalmasabb, legfontosabb és legtehetségesebb magyar színházi alkotók közé számító Pintér ennek közlésére nem egy interjút vagy egy Facebook-posztot használt fel, hanem úgy tett, ahogy az izgalmas, fontos és tehetséges alkotók ilyenkor tenni szoktak: belerendezte minden dühét az új előadásába, a Marshal Fifty-Six be" – fogalmazott Kovács Bálint a HVG oldalán.
Pintér Béla a hazai keresztény könnyűzene legismertebb előadójának számít, 30 nagysikerű lemezzel a háta mögött. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt dalol évtizedek óta. Különleges érzéke van arra, hogy ötvözze a könnyedséget és a komolyságot. Fülbemászó dallamait ismerjük határainkon innen és túl, melyekhez elgondolkoztató szövegek társulnak. Első önálló albuma 1995-ben jelent meg. Az Ez az a nap! rendezvényeknek kezdetektől fogva aktív szereplője. Énekei mindig pozitív kicsengésűek, amit a legfiatalabbaktól a legidősebbekig mindenki örömmel hallgat. Mint dalszerző, énekes és dicsőítésvezető az egész Kárpát-medencére hatással van. "A dicséretem és imádatom fő mozgatórugója az a tudat, hogy Isten gyermeke vagyok. Nem győzök hálát adni azért, hogy megismerhettem és Jézusban fia lehetek. Erről a felszabadító csodáról írom a dalaimat. "
(…) A darabot az én egyik kedvencemből, Bulgakov Mester és Margarita című regényéből és a Shakespeare-féle Szentivánéji álomból gyúrja össze Pintér Béla, lesznek benne zenés részek, énekelt részek is. " A művész arról is beszélt, hívták-e valaha a Színművészeti Egyetemre tanítani: "Amikor Kazimir Károly volt a rektor, felmerült. Mondtam, hogy szakmát nem szeretnék tanítani, de ilyen színháztörténeti kurzuson heti egy-két alkalommal szívesen mesélnék a színészekről, nem is Latinovitsról, meg a többi nagyról, hanem a kevéssé ismertekről. Kazimir azt mondta, hogy nem kell, hát mindenki ismeri őket. Szomorúan kell azonban tudomásul vennem, hogy nekem volt igazam, azt sem tudják a fiatal kollégáim, ki volt Latinovits vagy Ruttkai Éva. Vezető színésznők nem tudják, ki volt Ruttkai! Borzasztóan nagy baj! Ettől még lehet persze kitűnő színésznő valaki, de a fene egye meg, érdekelje már a szakma! Azt is hozzátette: "Én ott ültem az SZFE-tüntetéseken Molnár Piroskával az Ódry Színpad tetején. Nem kifejezés, hogy nem értek egyet a mostani átalakítással.
De én a kollégáknak is mondom, azzal kell inkább foglalkozni, hogy süt a nap. Kazimir Károly azt mondta 30 éve: "Apuskám, ha reggel kimész a WC-re-re, és ott sikerül minden, mondj el egy bróhét. Este, ha körülnézel és minden rendben van, a család is rendben van, nyugodtan fekszel le, mondj el egy bróhét. Ennyi. " Mondom, rendben, de nem tudom, mi az a bróhe. "Az egy hálaima. " Most is igyekszem ehhez tartani magam. " A teljes interjú ITT érhető el.
A Vérvörösben tíz év múlva vajon kit szükséges cserepadra küldeni? És ki lesz az, aki még mindig itt lesz velünk? Hat magyar színházi előadás a közelmúltból, amit nő rendezett: További cikkek a rovatból