Zenthe Ferenc 100 - Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum Száz éve, 1920. április 24-én született Zenthe Ferenc. A közönség és a szakma körében is rendkívül népszerű, kedves és szerény színművész pályafutásáról így nyilatkozott: "Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább". A salgói vár alatt, a ma már Salgótarjánhoz tartozó Salgóbányán született Rameshofer Ferenc néven, apja bányafőmérnök volt. A gyönyörű vidéken telt gyermekkora, iskoláit Egerben a cisztercitáknál, majd a nyíregyházi katolikus gimnáziumban végezte. A színi mesterség iránti érdeklődést apja ültette belé, aki a kis bányászfaluba vetítőgépet, gépészt, zongoristát szerzett, némafilmeket hozatott, s később is elvitte moziba, színházba az internátusból hazatért fiát. A színészetről azonban hallani sem akart, ezért Ferencet a közgazdaságtudományi egyetemre íratták be, ahol – nem túl nagy lelkesedéssel – elvégzett négy szemesztert. Nagy titokban jelentkezett a Színművészeti Akadémiára, s palócos kiejtése ellenére is felvették, ám a sors ismét közbeszólt: 1942-ben behívót kapott, de a frontra nem került ki.
A háború után már nem volt kedve folytatni a tanulást, inkább Pécsre szerződött, majd számos vidéki színházat végigjárt. 1947-től Debrecenben játszott, vendégként Ludas Matyit alakította a fővárosi Ifjúsági Színházban, 1952-ben a Madách Színház tagja lett, s a teátrumhoz mindvégig hűséges maradt. Zenthe Ferenc egyes filmjei megtekinthetők az Online Filmklasszikusok válogatásban: Föltámadott a tenger, 1953, rendezte: Szemes Mihály, Ranódy László, Nádasdy Kálmán, 1953 Rákóczi hadnagya, 1953, rendezte: Bán Frigyes Egri csillagok, 1968, rendezte: Várkonyi Zoltán Hahó, öcsi! 1971, rendezte: Palásthy György Lúdas Matyi, 1977, rendezte: Dargay Attila – az öreg csikós hangja Égigérő fű, 1979, rendezte: Palásthy György Vuk, 1981, rendezte: Dargay Attila – a tarajos kakas hangja Szaffi, 1985, Dargay Attila – Botsinkay hangja Nem vágyott nagy szerepekre, csak Peer Gyntöt akarta igazán eljátszani – hiába. Lehetett viszont Puck, majd Zuboly Shakespeare Szentivánéji álmában, Móricz Ludas Matyijának címszereplője, Noszty Pál Mikszáth, Scapin Moliére művében, Dickens Karácsonyi énekében Ebenezer Scrooge vagy Jákob a Rice-Lloyd Webber szerzőpáros József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaljében.
Eke Máté szerepe egy életre összeforrott a nevével, a Rákóczi-szabadságharc idején játszódó 13 részes kultikus sorozatból kétrészes változat is készül. Sikerének legjobb fokmérője, hogy az 1964-ben vetített széria azóta sem veszített népszerűségéből, máig a legnézettebb műsorok közé tartozik, s közkívánatra látható ismét az programjában restaurált változatban, UHD-felbontásban. A Tenkes kapitányához pedig egy igazi kuriózumnak számító műsor is kapcsolódik: az 1967-es év szilveszteri tréfájaként hangzott el a Magyar Televízió végleges bezárásáról szóló hír. Hogy a képzeletbeli szituációban szélnek eresztett műsorvezetők és színészek - köztük Eke Máté szerepében Zenthe Ferenc - milyen új munkakört és feladatot találhatnak maguknak? A szilveszteri műsorból kiderül. Pillanatkép A Tenkes kapitánya című sorozat forgatásáról (MTI Foto: Keleti Éva) A romantikus hősalakok és humoros karakterszerepek mellett az árnyalt jellemábrázolás is Zenthe egyik erőssége volt. Utóbbit Tamási Áron Gyökér és vadvirág című novellájának feldolgozásában Kubik Anna és Bubik István partnereként kamatoztatta az unokájával nehéz körülmények között élő idős Bajkó Timótheus szerepében.
"Te harangoztál? " – ezzel a mondattal érkezik meg a magyar filmtörténetbe Zenthe Ferenc, akinek volt ugyan már egy filmszerepe előtte, de az első komolyabb filmes szerepe a Rákóczi hadnagyá ban volt 1953-ban. Ebben egy Fekete Miksa nevű kurucot játszott, és mivel a film is nagy siker volt, az ő alakítása sem maradt észrevétlen: Ízes, humoros magyar vitézt alakít, olyan figurát, akit a közönség valóban a kuruckori szegénylegények típusának érez – írta róla a Népszava, ő pedig a film kedvéért lovagolni is megtanult, melynek később még lesz jelentősége. A frissen Jászai-díjas színész aztán a következő évben igazi filmes főszerepet kapott a 2×2 néha 5 című zenés vígjátékban, ahol Ferrari Violetta partnereként "csinos, rokonszenves új filmbonvivánként mutatkozott be" a Béke és Szabadság kritikusa szerint. Itt már nem "szilaj parasztlegényt" játszott, hanem valódi hősszerelmest, egy Kerekes Bandi nevű pilótát, és még dalra is fakadt néhányszor, bár az énekhangját Vámosi Jánostól kölcsönözte.
Az ötvenes évek érdekes és tanulságos korszakát adták a magyar filmtörténetnek. Az évtized első felében az ideológia diktált. A "termelési-film", a "szabotázs-film", az életrajzi film kivétel nélkül a termelési fegyelem fokozásának, a "belső ellenség" elleni harcnak, a "példakép"-adásnak a szerepét töltötte be. Természetesen a "szocialista realizmus" stíluseszközeivel. Mivel a tehetséges alkotók még a "régi rendszerből" jöttek, ideológiai kontrolljukat a szószerint elkészítendő és elfogadásra bemutatandó forgatókönyv sokszoros ellenőrzése (kihúzásokkal, módosításokkal) jelentette. ----- '53 és különösen '56 után ez a kontroll jelentősen csökkent, megnőtt a rendezői alkotómunka szerepe. Feladathoz jutott egy fiatal rendező-generáció is. Mindezek a változások adták az előkészítését a hatvanas évekbeli kivirágzásnak. A képek forrásai:,,,, (A blogot folyamatosan töltögetem. )