Hun-magyar rovásírásunk tanulmányozása, művelése és tanítása ősi kultúránk felélesztésének, eredetünk megismerésének leghatékonyabb eszközei közé tartozik. Rovásírásunk egyik legbecsesebb szakrális hagyatékunk, az egyik legféltettebb kulturális örökségünk, melynek jelentősége a Szent Korona és a Szent Korona-tan fontosságával mérhető. Rovás ABC-k Képek: Magyar Adorján-féle abc és Forrai Sándor abc-je A rovásírás legfontosabb szabályai 1. A rovásírást jobbról balra írjuk, mert legtöbb írásemlékünkben így szerepel. Lehet balról jobbra is írni, ám ez nem hagyománykövető. Ebben az esetben meg kell fordítani a betűket. 2. A szavakat szóközökkel választjuk el egymástól. Kis és nagybetűt külön nem jelölünk. Az írásjelek ugyanazok, mint a latin betűs írásnál. A rovásírásban két fajta "K" betű használatos. 4. Fontos szabály, hogy rovásírásunkban csak azokat a betűváltozatokat használhatjuk, amelyek valamely régi rovásemlékben megtalálhatók. 5. Hun magyar rovásírás abc.go. A rovásbetűk között nincs Q, W, X, Y. Rovásírással így jelöljük őket: (Forrás:Friedrich Klára-Szakács Gábor: Kőbe vésték, fába rótták... c. könyve. )
- 2. : Gábor Kati blog oldalam:
HU a Teremtés és Szellem Hangja. Az ókori görög történetírók, és Hérodotosz is, de az egyiptomiak Trogus Pompeiusnak is azt mondják, hogy a Szkíták a világ legelső népe, náluk öregebb nincs, tehát ELSŐ, azaz HUN (un, uno, una, one, ein). HUNGAR, tehát a hagyomány, de értelmezés szerint is jelentheti az első népet. MAGYAR, a MAG tömege, sokasága, népe. EMBER = HUN (CHUN) – SPHINX A saját nemzethez tartozás fontosságát húzza alá a HUN-népnév és az ember fogalmának azonosítása. Pszichotronika Magyarország - Szellem - lélekgyógyászat - pszichotronika - Hírek, Aktuális - HUN = ELSŐ EMBER. Ez a felfogás tetten érhető az antik Mediterráneum kultúráinak esetében is, ahol a görög-latin kultúrkörön kívül eső népeket pejoratív értelemben "barbár"-nak, mintegy nem teljes értékű embernek minősítették. Ennek mindmáig élő, eltorzult válfaja a zsidóság képzetkörében maradt fenn, a kirekesztő tartalmú "gój" (azaz nem zsidó) fogalomban. Az eszkimóknál a hun népnév és ember-fogalom azonosságával megegyező, saját magukra alkalmazott nevük, az Inuit = emberek (egyes számban: inuk = ember). Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a cigányok esetében ugyancsak találkozunk ezzel: roma = ember.
Tudjuk, hogy a székelyek máiglan szék-nek nevezik számos lakhelyeiket. Viszój, a főhelység a Navezsencz patak jobbpartján, míg Penszék a balon fekszik, egyik a másiktól mintegy félórányira. Grimencz vagy Gremencz, a völgy legtávolabbi, szintén nagyobb helysége, közel azon két hegygerinchez, melyek hegyes szögbe összefutva, érintkezési pontjukon, a Weisshornná emelkednek. Külmez, csak néhány házból álló kis tanya, melynek lakosai a meredek hegyháton földjeiket nem igen művelhetvén, baromtenyésztésből élnek, mert legelőjük, mezejök elég van. Ha valaki e szóban külmezőt, vagy kü-, kő-mezőt látna, ám én nem ellenzem. Luk, egy igen elrejtett, nehéz bejáratú völgyágyban fekvő helyecske, melyre neve, magyar értelemben teljesen ráillik. A völgyet környező hegyhátak nevei: Ponset; Sándolin; Tinyózsa; Ruaz; Tónó; Barnózsa; barna vagy fekete hegy, melynek tövében egykoron számos kenyérsütő kemencze állott, melynek most már csak némi romjai láthatók. Ősi ABC. Továbbá Náva; s ennek alján néhány házból álló tanya, melynek neve: Návaszék.
Aer falu címere "Ha magyar hangzású nyelvemlékek gyűjthetők ebben a völgyben, mindezek csak azt bizonyítják, hogy a hun és a magyar nép és nyelv azonos gyökerű". "Régen, amikor ruhaanyagaikat maguk állították elő, ruhájuk fekete színű volt, ezért csak fekete juhokat tartottak. Ebben is különböztek szomszédaiktól, mert azok fekete állatot nem tartanak. Sírkeresztjeiken ott van a hatágú csillag, ősi jellegzetes napjelvény, a régi napimádat maradványa. Ugyanezt a csillagot találjuk meg a székely és a magyar, sőt az avar nép házain, kapuin, a bölcsőkön, régi ruhásládáikon, mángorlóikon vagy akár a balatonarácsi temető sírkövein is. (Lásd 4., 5., 6. kép) Nevük felsorolásánál elöl van a vezetéknév, utána a keresztnév, ahogy az a székelyeknél, a magyaroknál, a kínaiaknál és a japánoknál szokásos". Hun magyar rovásírás abc coller. A völgyben valamennyi családnak külön jele volt; ezt rajzolták a sírkeresztekre, az erdők fáira, az állatok nyakára. Bernard Savioz lerajzolta, lefényképezte, rendszerezte ezeket az ősi családjeleket: közülük többnek a hangértéke azonos a hun-székely rovásírásból ismert jelekével.
A rovásírásról számos értékes adat, érdekesség és időszerű hír található a Forrai Sándor Rovásíró Kör honlapján. (Forrás:)