Még mindig annyira élvezem a Dakart, mint valaha? Attól függ, hogy megy. Néha szeretem, néha utálom! De összességében továbbra is boldog vagyok, hogy részt vehetek egy ilyen egyedülálló versenyen, mint a Dakar. "
Rendszer szintű probléma van a cégnél. Akármit is mondanak magasabb szinteken. Kevesen vagyunk…egyre kevesebben…a terhek pedig nőnek! Csak egy összehasonlítás – ami szerintem sok mindent elmond. 1998-ban 10x-es túljelentkezéssel tényleg egy kimagasló sikerélmény volt felvételt nyerni rendőrnek. Manapság lepkehálóval kell fogdosni az embereket – lassan elég lesz ha valakinek van két lába, és két karja…Én 2 teljes évet tanultam azért, hogy (törzs)őrmesterként teljes értékű rendőrként munkába állhassak. Manapság néhány hónap után, irány az utca. Gyűlölöm a munkámat! Mit tegyek?. Felmerül bennem a kérdés. Én vagyok csökkent képességű, hogy sokkal több időbe telt eljutnom oda, ahova most pár hónap elég? Sokkal magasabbak voltak akkor az elvárások. Most már nem lehet válogatni a jelentkezők között, mert annyi jelentkező sincs, amennyi üres státusz… Aki benne van a rendszerben pontosan tudja, hogy miről beszélek. A civil szférában pedig megy a "parasztvakítás". Hát jó. Legyen! Kevés dolgot sajnálok a rendőrséggel kapcsolatban.