Nem Budapesten lesz a 2032-es olimpia A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Brisbane-nek ítélte a 2032-es nyári játékok rendezési jogát – közölte az MTI. A döntés nem volt meglepetés: a NOB február végén bejelentette, hogy célzott párbeszédet folytat Brisbane-nel a rendezésről. Pedig Katar, Németország és Magyarország is tervezett pályázni. Az ausztráliai Brisbane-ben tartják a 2032-es olimpiai játékokat A Nemzetközi Olimpiai Bizottság bejelentette: a 2032-es olimpiai játékokat az ausztráliai Brisbane-ben rendezik meg. A városban nagy ünnepségekkel készültek a bejelentésre – Melbourne és Sidney után ők lesznek a harmadik ausztrál város, aki olimpiát rendezhet. Kígyók a városban. A város úgy számolt, hogy a rendezés és a játékok lebonyolítása kb… Hivatalos: Brisbane rendezi a 2032-es olimpiát Megkímélte magát a NOB attól, hogy újra tömegesen vonják vissza a jelentkezéseket az olimpiára pályázó városok, ezúttal 11 évre előre kiválasztotta, ki lesz a 2032-es rendező.
Prérifarkas egy texasi városban. Forrás: Florida Museum / TEXASEAGLE, CC BY-NC 2. 0 A Floridai Természettudományi Múzeum kutatója, Maggie M. Hantak vezetésével összehasonlító elemzést készített egy amerikai kutatókból álló csoport. Több mint 140 ezer, 100 észak-amerikai fajba tartozó emlősállat testméretét vetették össze, arra voltak kíváncsiak, hogy az urbanizáció, a klíma, az emberi népsűrűség milyen kapcsolatban áll azok testméretével. Három alapvető hatást vizsgáltak: a városi hősziget, az élőhely feldarabolódása, illetve a rendelkezésre álló erőforrások mennyisége. Városi hősziget az, hogy az ember által épített városi környezetben, aszfalt, beton, magas épületek közt magasabb a hőmérséklet a környező területekénél. A városi környezetben emiatt az állatok testméretének csökkennie kellene, mivel számtalan állatfaj meleg égövi képviselői kisebbek a hűvösebb területeken élő fajtársaknál, ez az ún. Bergmann-szabály, s az állatok hőháztartásán alapul. Csak fokozatosan: Melyik életkorban merre tart a fejlődés?. A kutatók azonban egészen mást találtak.
Bangkok belvárosában egy 3, 5 méteres kockás pitont kellett befogni, egy egyébként sűrűn lakott terület parkjában. Ahogy az alábbi videón is látni, a hüllő egy fán tekergett. Az állatot a Benjasiri Parkban vették észre a helyiek, majd értesítették a hatóságokat, akik befogták a pitont. Ez volt a legnagyobb példány azok közül, melyek az utóbbi időben felbukkantak az egyébként sűrűn lakott belvárosban. Az utóbbi években nőtt a városban észlelt kígyók száma, melynek oka a városi terjeszkedés lehet. A kígyó kb. MRE | Isten szólt - Reformatus.hu. 35 kilogrammot nyomott. Egy tűzoltó elmondta, hogy csak az ő egysége naponta 1-2 kígyót fog be a jelenlegi esős időszakban. De éves szinten több ezer hívást kapnak kígyóeltávolítás céljából - írja az AP News. A kockás pitonok Délkelet-Ázsia-szerte megtalálhatók, a világ legnagyobb kígyói közé tartoznak. Alapvetően emlősökkel és madarakkal táplálkoznak, de néha emberre is támadnak.
A Szikra és az Alpári-rét a mocsári nefelejcsről és a tavi denevérről nevezetes, míg Miklapuszta a kígyászölyvről és a sasfélékről. A Peszéradacsi réteken nő a kocsányos tölgy, a fehér nyár, a mocsári kardvirág és a vitézvirág. A Kiskunsági Nemzeti Park egymillió hektáros területe több növény- és állatfaj esetében a világ legnagyobb, esetenként másutt nem is található állományainak ad otthont. A 46 közösségi jelentőségű élőhelytípus közül 17 állományait őrzik a nemzeti park Natura 2000 területei. A hazánk által oltalmazott növényfajok közül hétnek fordul elő jelentősebb állománya a nemzeti park területén, melyek országosan és nemzetközileg is jelentősek, a madárvédelmi területek 60 fajt oltalmaznak. E tájon található a Kárpát-Medence legnagyobb túzokállománya és az ország legtöbb üstökösgéme, ugartyúkja és széki liléje. A nemzeti parkba látogatók 25 tanösvényen ismerhetik meg az Alföld arcait. Közép-Európa egyik legnagyobb területű homokvidékének középső részén található a Fülöpházi-buckavidék.