Ezek egyenlőségéből rendezés után x-re egy hiányos másodfokú egyenletet kapunk, melynek megoldásai a 4 és a –4. Mivel 2 és 8 közötti számot keresünk, csak a 4 a feladat megoldása. Ez valóban a 2 kétszerese és a 8 egyketted része. Ha az előző példában a 2 és a 8 helyére a-t és b-t írunk, akkor x-re a $\sqrt {a \cdot b} $ (ejtsd: gyök alatt a-szor b) kifejezést kapjuk. Az így számolt közepet mértani vagy geometriai középnek nevezzük. Két nemnegatív szám mértani közepe alatt a két szám szorzatának négyzetgyökét értjük, és G-vel (ejtsd: nagy g-vel) jelöljük. Számtani sorozat feladatok megoldással 6. Definiálhatjuk tetszőleges számú nemnegatív szám mértani közepét is. Ekkor a számok szorzatának vesszük annyiadik gyökét, ahány számot összeszoroztunk. A 2 és a 8 kétféle közepét kétféleképpen számítottuk ki, és eltérő eredményre is jutottunk. Hogy jobban érzékelhessük a különbséget, számoljuk ki a számtani és mértani közepeket az 1; 9, a 2; 8, a 3; 7 és a 4; 6 számpárok esetén. A számtani középre mind a négy esetben 5-öt kapunk, a mértani közepek viszont különböznek egymástól.
Megfigyelhetjük, hogy a számtani és a mértani közép valóban középen van – azaz a kisebbik számnál nagyobb, a nagyobbik számnál pedig kisebb. Sőt, azt is megfigyelhetjük, hogy minden számpár esetén a számtani közép bizonyult nagyobbnak. Vajon ez a véletlen műve, vagy mindig igaz? Könnyen bizonyítható, hogy két nemnegatív szám esetén a számtani közép mindig nagyobb vagy egyenlő, mint a mértani közép. Ezt a tételt szokás a számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenségnek is nevezni. Mikor áll fenn az egyenlőség? 12. o. Számtani sorozat - 1. könnyű feladat - YouTube. Az előző példában jól látszott, hogy ahogy a számpárok különbsége csökkent, a mértani közép egyre nagyobb lett, közelített a számtani középhez. Belátható, hogy pontosan akkor egyezik meg egymással két szám számtani és mértani közepe, amikor a két szám egyenlő. Nézzünk még egy példát! Két szám mértani közepe 12, a kisebbik szám 8. Számítsuk ki a nagyobb számot és a számtani közepüket! Jelöljük x-szel a nagyobb számot, és írjuk fel a mértani közép definícióját! A kapott négyzetgyökös egyenletben az x nem lehet negatív.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell a gyökvonás műveletét. Ebből a tanegységből megtudod, hogy mi az a számtani és mértani közép, valamint hogy milyen összefüggés van a tanult két középérték között. Ahogy közeledik az iskolában a félév vagy az év vége, egyre többször fordul elő, hogy az addig megszerzett osztályzataid alapján megpróbálod előre kiszámítani, hányast kapsz. Mit teszel, ha a matekjegyedet szeretnéd előre jelezni? Összeadod az addig megszerzett osztályzataidat, majd a kapott összeget elosztod az osztályzataid számával. Ha mondjuk 4, 25-ot (ejtsd: 4 egész 25 századot) kapsz eredményül, akkor azt mondod, hogy az osztályzataid átlaga 4, 25, és jó esélyed van arra, hogy négyes legyél. Az átlag szó helyett a matematikában a számtani közép elnevezést is használjuk. Számtani sorozat feladatok megoldással video. A matematika másfajta középértékekkel is dolgozik. Két szám bármelyik középértékére jellemző, hogy a két szám közé esik, ha a két szám különböző.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Alapfogalmak [ szerkesztés] Egy számsorozat vagy numerikus sorozat olyan hozzárendelés, amely minden pozitív természetes számhoz egy valós (vagy komplex) számot rendel.
Sőt, általában ha H, K ⊆ Z véges halmazok, akkor a halmazon értelmezett függvényeket is sorozatoknak nevezzük. Feladatok [ szerkesztés] 1. Igazoljuk, hogy minden n természetes számra (Útmutatás: teljes indukcióval. ) Megoldás Tekintsük az n = 1 esetet! Ekkor a 2 > 1 egyenlőtlenséggel állunk szembe, ami igaz. Legyen n tetszőleges és tegyük fel, hogy Feldatunk, hogy belássuk a egyenlőtlenséget, mint az előző konklúzióját. az egyenlőtlenségláncolat első és utolsó kifejezését összevetve kapjuk a kívánt konklúziót. A jelölt helyen használtuk fel az indukciós feltevést. Numerikus sorozatok/Alapfogalmak – Wikikönyvek. 2. (Cauchy–Schwarz-egyenlőtlenség n = 3-ra) Igazoljuk térgeometriai módon, hogy tetszőleges,, és,, valós számokra (Útmutatás: Írjuk fel az (,, ) és (,, ) koordinátákkal megadott vektorok skaláris és vektoriális szorzatának négyzetét és adjuk össze. Ezután használjuk a trigonometrikus alakban felírt Pitagorasz-tételt. ) 3. (Cauchy–Schwarz-egyenlőtlenség) Igazoljuk tetszőleges n természetes számra és,,,...,,,,,..., valós számokra, hogy (Útmutatás: Tudjuk, hogy minden i -re és x valós számra ezért ezeket összeadva, x -re olyan másodfokú egyenlőtlenséget kapunk, mely minden x -re teljesül; ekkor a diszkriminánsra olyan feltétel igaz, melyből már következik a kívánt egyenlőtlenség. )