Magyarország megyei jogú városai, a megyei jogú várossá nyilvánítás időpontja szerint A térképet készítette: Horváth Balázs, VÁTI Nonprofit Kft
Győr-Moson-Sopron megye Országrész: Északnyugat-Magyarország Megyeszékhely: Győr Terület: 4088, 70 km2 Népesség: 420 000 fő Népsűrűség: 103 fő/km2 Települések száma: 174 Győr-Moson-Sopron megye az ország északnyugati részében található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom megye, délről Veszprém megye, délnyugatról Vas megye határolja. Megyeszékhely: Győr. Tartalomjegyzék Jelentősebb látnivalók Földrajz Nagyobb folyóvizei Legmagasabb pontja Történelme Kistérségei Települései Megyei jogú városok Városok Községek, nagyközségek Védett területek és természeti értékek Győr-Moson-Sopron három tájegység találkozásánál fekszik, ezek: a pannonhalmi dombság, a nyugat-magyarországi peremvidék és a Kisalföld. Magyarország helységnévtára. Ásványkincsekben szegény. Duna Rába Rábca Magas-bérc (Brennbergbánya, 557 m) A mai megye a megyerendszer 1950-es újraszabályozása során alakult ki, amikor Győr, Moson és Pozsony megyék határainkon belül maradt részeihez, melyeket 1924-ben összevontak, hozzácsatolták Sopron vármegye megmaradt területeit.
Szekszárdot nagyjából 31 ezer fő, Egert 51 ezer fő, Békéscsabát 58 ezer fő lakja. 4. Melyik megyében találhatók: Dombóvár, Tamási, Bonyhád? 5. Melyik a legnagyobb lakossággal bíró város, ami nem megyeszékhely? Érd lakossága több mint 70 ezer fő, Soproné 57 ezer, Nagykanizsáé 45 ezer. 6. Budapest után melyik a legnagyobb közigazgatási területtel rendelkező város Magyarországon? Magyarország megye megyeszékhely térkép. Hódmezővásárhely területe 487, 9, Debrecené 461, 6, Pécsé 162 négyzetkilométer. 7. Melyik megye nem határos Szlovéniával? 8. Melyik megyén nem folyik át a Tisza? / 8 találat - összesen: (Kép: Getty Images Hungary. )
A megyeszékhely az a település, amelyet a vonatkozó jogszabály a megye székhelyeként kijelöl. Itt működnek a megye önkormányzatának szervei és általában az egy megyére kiterjedő illetékességű egyéb szervek is. Magyarország megyéinek nevét és székhelyét 1990 óta a 67/1990. (VIII. 14. ) országgyűlési határozat szabályozza, míg a megyeszékhely esetleges áthelyezésének szabályait 2011 óta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 125. § (4) bekezdés. " magyarország megyéi " címkéjű tartalmak | Térport. Története [ szerkesztés] A királyi vármegyék eredetileg egy-egy vár körül szerveződtek, tehát természetes módon e vár egyben a székhelyük is volt. A nemesi vármegyék azonban szervezeti és működési tekintetben teljes belső autonómiát élveztek, így székhelyeik kérdése nem volt a törvényhozás tárgya egészen 1723-ig, amikor viszont az 1723:LXXIII. tc. [1] előírta a megyék számára, hogy állandó székhelyet jelöljenek ki, de annak kiválasztásáról továbbra is maguk döntöttek. A kiegyezés után az önkormányzat szabadsága ebben a tekintetben is folyamatosan szűkült: először az 1876-os megyerendezéskor (1876:XXXIII. )
Magyarország észak-nyugati részében, Ausztria és Szlovákia közé ékelődött megyét keletről Komárom-Esztergom, délről Veszprém, dél-nyugatról Vas megye határolja. Három tájegység találkozik itt: a Kisalföld, a nyugat-magyarországi peremvidék és a Pannonhalmi dombság. A megye területe 4062 négyzetkilométer, a lakosság száma több mint 420 ezer fő. Területét tekintve az ország tizenharmadik megyéje. Két megyei jogú városa is van: Győr és Sopron. A megyeszékhely: Győr. Megyék Magyarországon - NUTS3. További városok: Csorna, Fertőd, Jánossomorja, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Pannonhalma, Tét. A régészeti leletek tanúsága szerint az ősidők óta lakott ez a hely. A rómaiak idejében itt húzódott a Pannóniát védő limes, és itt vezetett észak-déli irányban a Borostyánkő útvonal. Itt alakultak ki nyugat felé az első kereskedelmi utak is, melyek a török hódoltság idején fontos hadiutakká váltak. Ezen a területen korábban négy magyar vármegye (Győr, Sopron, Moson és Pozsony) is volt. A trianoni döntés után 1924-ben vonták össze Győr, Moson és Pozsony vármegyék megmaradt részeit, majd 1950-ben egyesítették Sopron vármegye megmaradt területeivel.
Legnépszerűbb Bács-Kiskun megyei termálfürdős települések a teljes vendégforgalom* alapján – 2021 (kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma) 1. Kecskemét 115. 819 2. Kiskunmajsa 49. 129 3. Tiszakécske 37. 429 4. Lakitelek 14. 815 5. Kiskunhalas 12. 126 6. Kalocsa 7160 7. Kiskőrös 6388 8. Kiskunfélegyháza 3197 9. Dávod 1179 *Belföldi és külföldi vendégéjszakák együtt. Forrás: Termál Online gyűjtés a KSH adatai alapján Illusztráció: szabadtéri termálmedence a Kecskeméti Fürdőben