Magyar városok római neve kvíz! Savaria, Partiscum, Sopianae? Ismerősen csengnek ezek a római városnevek? Hát persze, hogy igen, hiszen mindannyian tanultuk történelemből őket. Más kérdés, hogy emlékszünk is rájuk. Most felmérheted tudásod kvízünkkel! Jó szórakozást kívánunk hozzá! HIRDETÉS
A pesthidegkúti Kálvária-hegy ugyanis lenyűgözően szép hely, kivételes panorámával a környező hegyekre és településekre. A jellegzetes dolomit sziklagyepen ilyenkor tavasszal csodálatos virágok nyílnak – nem messze a keresztektől például a kecses nőszirom –, és még egy napozó méretes zöldgyíkot is megfigyelhettünk. Kvíz: Magyar városok latin neve. Felismered mindet? | Napikvíz. Valamikor a pesthidegkúti szőlőskertek és mandulások egészen a sziklák aljáig felnyúltak, ma a helyükön néhány itt maradt virágzó mandulafán kívül jobbára feketefenyőket láthatunk. A stációk sora a Tökhegyi út menti árok vonalában indul, majd egy szép, elegyes tölgyes erdőben halad, egy idő után egyesülve a sárga háromszög jelzésű turistaúttal.
Az 1000 oldalas kötet törzsanyaga (kb. 15 100 önálló és 17 800 utaló szócikk) a magyar ábécé betűrendjében sorolja fel a helységneveket. A függelékben találhatók összesen kb. 25 700 szócikk terjedelemben az idegen nyelvű (horvát, latin, lengyel, német, orosz, román, szerb, szlovák, szlovén, ill. ukrán) helységnevek névmutatói, amelyek a neveket a megfelelő idegen ábécé betűrendje szerint tartalmazzák. Szerepelnek a szótárban a Magyar Királyság jelentősebb középkori várai a legfontosabb adataikkal (névváltozatok, hovatartozás, a vár megléte, mai állapota, helye). Magyar városok római neveu. Az 1913-ban érvényben volt közigazgatási beosztást az 1000 lakosnál népesebb helységekkel és jelentősebb középkori várakkal, továbbá a mai Moldva 200 csángó vonatkozású települését megtalálhatjuk a 64 oldalas színes térképmellékletben. Igaz, a keresztes hadjáratok során a megfogalmazott cél éppen az volt, hogy a visszahódított szent városba újra mehessenek a kegyes zarándokok, valójában ez mind kevésbé volt lehetséges. A valódi zarándoklatot így felváltotta a jelképes: a lényeg az volt, hogy az ünnep alkalmával valamilyen módon megélhető legyen a jézusi szenvedés útja (és persze húsvét vasárnapjának hajnalán a feltámadás öröme is).