Városi támogatással teljesen felújították a Szent Mihály temető testvér-egyesületi síremlékét A soproni Szent Mihály temetőben lévő, jelentős önkormányzati támogatással teljesen felújított Katolikus testvér-egyesületi közös síremlék megáldását tartották ma a Szent Mihály templom vasárnap délelőtti szentmiséjét követően. - Képgalériával frissítve Sopron város támogatásának köszönhetően, továbbá a Nemzeti Kulturális Alaptól nyert forrásból újulhatott meg a Szent Mihály temetőben a Katolikus testvéregyesületi közös síremlék, amelynek a felújítás utáni megáldására ma került sor. A síremlék megáldásán részt vett dr. Simon István alpolgármester, a városrész képviselője. A Szent Mihály templom vasárnap délelőtti szentmiséjét követően Horváth Imre városplébános a hívek és az alpolgármester jelenlétében tartott megáldást megelőzően köszönte meg Sopron városának a több mint egymillió-kétszázezer forint támogatást, amely mellé az NKA-tól is nyert támogatást a síremlék-felújításhoz az egyház. A megáldás alkalmával a városplébános részletesen ismertette a síremlék allegóriáit.
A város legmagasabb pontján áll Sopron ősi plébániatemploma, a Szent Mihály-templom. Első formájában még a tatárjárás előtt épült. Egyes kutatók feltevése szerint a helyén egykor a keresztény avarok temploma állhatott. A mai épületet a XIII. század elején kezdték építeni román stílusban. A templom első említése 1278-ban történt. Az épületet a XIV. században továbbalakították, majd a XV. században fejezték be az építését. A hosszan elhúzódó építkezés során gótikussá formálódott. Felszentelésén egyes feltételezések szerint Mátyás király is részt vett. Ebben az időben húsz oltára lehetett (céholtárok). Ezen oltároknak felbecsülhetetlen értékű gótikus szobrait 1608 után a képrombolók kidobták a templomból és elégették. A későbbi városplébánosok a belső berendezést barokk stílusban újították meg. A ma is meglévő neogótikus berendezést id. Storno Ferenc tervei alapján készítették. A Szent Mihály-templom méreteivel és merész arányaival a Budavári Mátyás-templom után Magyarország második legjelentősebb gótikus alkotása.
"A Balfi utca végén van az evangélikus temető, amely 1886-ban nyílt meg, miután a Köztársaság utcai (volt Erzsébet utca) temető betelt. A régi temető barokk kapuja most az új temető bővített részében áll. A hagyomány szerint valamikor a Szent Mihály-templom kapuja volt. Ugyancsak a régi temetőből származik Gálffy Ádám kereskedő hat, gyümölcsdíszes oszlopon nyugvó, nyílt csarnokú sírboltja, amelybe rajta kívül a történetíró Gamauf Teofilt, Kis Jánost, a költőt és több neves lelkészt is temettek. " A bejegyzés létrehozása: 2013. február 23.
Az első szentélyről és az itt szolgálatot teljesítő lelkipásztorokról, 1278-ig, jelen ismereteink szerint nincsen tudomásunk. A plébánosok névsora 1278-tól ismert. A templomatyai tisztséget mindig világi személy látta el. AZ ELSő TEMLOMATYA EMLÍTÉSÉVEL 1453-ban találkozunk. Mindig a kegyúr, esetünkben a városi tanács nevezte ki. Az istentiszteleteken kívül, minden ami vagyoni vonatkozású teher ill. tevékenység volt, ő viselte a felelősséget, ezzel a plébános válláról súlyos terheket vett le. A Szent Mihály templom és temető úgy volt kiépítve, hogy háború, vagy ellenséges támadás esetén a lakosság védelmét is szolgálta. A temetőt kőfal vette körül, a templomnak vastag és erős falaiba lőréseket vágtak, a zömök torony középső szakaszán pilléres körfolyosó található, ahonnan a támadókkal szemben védekezni lehetett. A torony tetején is található ilyen körfolyosó, itt a toronyőr teljesített szolgálatot. Különösen addig volt fontos, amíg a Tűztorony felső reneszánsz része meg nem épült. (15. század! )
Nemcsak a soproni főesperesség, hanem a SZENT MIHÁLY tiszteletére épült plébánia eredete is Szent István idejére tehető. Szent István az általa alapított veszprémi és erdélyi püspökséget Szent Mihály oltalmába ajánlotta. Feltételezhető, hogy a SOPRONI PLÉBÁNIA első hívei csupán a szent király példáját követték. De miért épült a külvárosban, és nem a történelmi belvárosban? A külvárosban szerény létszámú "falu" épülhetett, amely a királyi várral közvetlen szomszédságban volt, ami kiemelte jelentőségét. A várak területén ebben az időben amúgy sem épültek plébániatemplomok. A mai Szent Mihály templom építése a 14. századra tehető. Ebből arra következtethetünk, hogy a Szent István korabeli templom vályogból és fából készülhetett, mint abban az időben másutt is. Szent László rendeletet hozott arról, hogy a romló, enyészetnek induló szentélyeket a megyéspüspökök kötelessége újjáépíteni maradandóbb anyagból. Ezek a kőből épült templomok maradandónak bizonyultak. Ilyen a Szent Mihály templom is.
A Szent Mihály-templom felé fordulva nyílik csúcsíves kapuja, amelyhez lépcső vezet. Ívmezejében román kori dombormű látható: két sárkány fogja közre az életfát. Felette a kápolna jótevőinek emléktáblája. A szentélyrészen három kis ablak nyílik, a hajón egy nagyobb. Emellett van a kör alaprajzú kripta - a tulajdonképpeni csontház - ajtaja. Ezen azonban nem lehet átmenni, mert a lépcsők abbamaradnak. A csontokat csak ledobták. A mély kripta kupolaszerű boltozatát nyolc hevederív tartja. A kápolna falait a középkorban festmények borították. Storno a restauráláskor megtalálta a maradványaikat. Ma az ő általa készített freskók díszítik a falat. A templomkertben áll az ifj. Storno Ferenc tervei alapján 1892-ben készített neogótikus keresztút. A domborműveket Hild Károly soproni kőfaragó készítette. A kőfaragó a Stornoékkal való szoros együttműködés folytán a középkor művészete felé hajlott. Nagyobb műve a Szent Mihály-templom szószéke. A templom udvarában megmaradt néhány régi síremlék: Maltzam Joachim síremléke akantuszleveles, gyümölcsfüzéres keretezéssel készült 1664-ben.
ri megyéspüspökké szentelésének emlékére. 2013-ban a templomból indul utolsó útjára a soproni születéső DR. HETÉNY JÁNOS a Szent Margit Plébánia korábbi plébánosa, több könyv és kiadvány szerzője, főként a vallási néprajz területén. Ugyanebben az évben innen indul utolsó útjára Balics István és Sebestyén László a Képviselő Testület tagjai több évtizeden keresztül, valamint Salfer Mihály temetési kántor-orgonista, testületi tag. 2014. január 24. - én meghal SZEKENDY TAMÁS (1961) a kivételes képességű orgona. zongora és csembalóművész, a templom kiváló orgonistája. Requiem január 31. -én. 2013-2014, megújulnak az üvegablakok, Balogh Eszter üvegművész restaurálásával. (Tervezte, id. Stornó Ferenc 1862-ben, festette Wilfing József 1863-ban). június 29-én tartja GYÉMÁNTMISÉJÉT a soproni születésű FRIEDL MIHÁLY atya, aki itt tölti szolgálattal nyugdíjas éveit. Ebben a templomban szentelte pappá Papp Kálmán megyéspüspök 1954-ben. szeptember 28. -án több évtizedes hallgatás után újra megszólal a templom nagyharangja.