A hatályos rendelkezések szerint a 300 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakóépületek építése egyszerű bejelentés alapján végezhető. Ebben az eljárásban nem ellenőrzik, hogy a tervezett épület megfelel-e a 2022. után előírt Közel nulla energiaigény előírásainak. Az ellenőrzésre majd csak a használatbavétel során kerül sor, ilyenkor kötelező ugyanis elkészíttetni az épület energetikai tanúsítványát. Előfordul, hogy az építész tervező által megtervezett épület nem felel meg az előírásoknak, az épület nem éri el a BB kategóriát, ám ez csak a kivitelezés után derül ki. Ilyenkor a hatóság megtagadhatja a használatbavétel jóváhagyását. Ezek a szabályok vonatkoznak az új épületekre: A 7/2006 TNM rendelet írja elő műszaki feltételeket, amelyet a közel nulla energiaigény keretében teljesíteni kell. A rendelet számos műszaki paramétert megad, az alábbi három kategóriában. Épületszerkezetekre vonatkozó szabályok: a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények.
A közel nulla energiaigényű épület fogalmát a 39/2015. (IX. 14. ) MvM rendelet pontosította; a fogalom itt elérhető. A közel nulla energiaigényű (KNE) épületre vonatkozó 6 fő követelménycsoport a vonatkozó rendeletben több helyen elszórva található meg, ami megnehezíti azt, hogy egységben lássuk az új előírásokat. Az átláthatóság kedvéért az itt elérhető tájékoztatónkban összefoglaltuk az új épületre vonatkozó követelményeket. Látható, hogy öt éve mind a tervezők, mind a kivitelezők, mind a beruházók ismerhették, hogy a szigorúbb követelményeknek 2021-től már meg kell felelnie az épületnek. Ettől függetlenül jelentős számú építkezés van, amelyek megkockáztatták, hogy a határidő előtti utolsó évben szereznek nem közel nulla energiaigénynek megfelelő energetikai minőségben használatbavételt. Sajnos találkozhatuk olyan beruházásokkal is, amelyeknél a 2018-2019-es terveknél még nem vették figyelembe a közel nulla energiaigény követelményeit, figyelmetlenségből, vagy hibás szakmai döntések következtében.
Ez az előírás 2020. december 30-i hatállyal egészült ki azzal, hogy ha az építészeti-műszaki dokumentáció alapján az épület kialakítása nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű, és a használatbavételre 2020. december 31-ét követően kerül sor, akkor a TNM rendelet 6. mellékletében foglalt követelményeknek csak 2021. június 30. utáni használatbavétel esetén kell megfelelni. Erről a jogszabályváltozásról részletesen írtunk ebben a cikkünkben [57/2020. (XII. 29. ) ITM rend. 4. § (1) bek. ; 7/2006. ) TNM rend. 6. § (2) bek. a) pont; 7/2006. 6/B. §]. A FÉL ÉV HALADÉK MÁSFÉL ÉVRE NŐTT Ez a határnap 2021. március 11-én ismét módosult, és az új határnap - ami után már csak közel nulla energiaigényű épület kaphat használatbavételi engedélyt -: 2022. június 30. A kivétel hatálya alá eső épületek esetében a 2020. december 31. napján hatályos energetikai előírásokat viszont alkalmazni kell [13/2021. 1. §; 7/2006. §]. AZ ÚJ HATÓSÁGI ÉPÜLETEK MÁR KÖZEL NULLA ENERGIAIGÉNYŰEK A kivétel nem érinti a hatóságok használatára szánt vagy hatóságok tulajdonában álló új épületeket.
Az energetikai tanúsítványt külső -15 fokra, belső 20 fokra számoljuk. Utóbbi érték fontos, hogy a tanusitványban ez legyen, ugyanis amikor a fűtési rendszert méretezzük valójában, belső 22-24 fokkal számolunk, amit az ügyfél kér. Látni fogjuk, hogy van különbség a kettő között, ami számít a közel nulla energiaigény szempontjából. "A" verzió esetében a maximális hőigény 5. 1 kW (22 fokra számolva 5, 5 kW) "B" verzió esetében a maximális hőigény 5. 9 kW (22 fokra számolva 6. 2 kW) Szintén lényeges dolog, hogy be legyen kapcsolva a programban a napsugárzási hőnyereség, az ugyanis jelentős tétel. (2019. novemberi változtatás, hogy ez nem számít bele a megújulóba, a program így is kezeli már) Az energetikai tanúsítvány fontos elemei az épületszerkezeten kívül a fűtés és használati melegvíz (HMV) készítésének módjai is, ezek adják a további adatokat. A számítási metódusokat a rendelet írja elő, ami alapján a szoftver is számol, tehát nem kell felháborodni az értékeken. Ennyi, mert ez van előírva, és ez a jogszabályoknak megfelelő.
n=277, 2/385=0, 72 Tehát a hármas módszer szerint számolt légmennyiség használható. Hővisszanyerős szellőztető választása Olyan gépet kell tehát választani, amely magas hatásfokkal, alacsony fogyasztással, alacsony zajszinten képes 277 m 3 /h friss levegő bejuttatására, és pontosan ugyanennyi levegő elszívására a konyhából, fürdőből, vécéből, mosókonyhából, étkezőből. Ilyen gép például a Zehnder ComfoAir E350 típus. Nagyobb gépet válasszunk, hiszen azt is figyelembe kell venni, ha a szokásosnál intenzívebb szellőzésre van szükség (például vendégek érkeznek, vagy a fürdőszobai használat után több a pára). Soha nem szabad a normál (itt 277 m 3 /h) légmennyiségre olyan gépet választani, ami azt maximumon tudja. Ennek eredménye egy rossz hatásfokú, energiazabáló, zajos rendszer lenne. "Mellékesen" azt is megjegyezzük, hogy a TNM rendelet kötelezően előírja a szellőztető rendszerek beüzemelését is. A hővisszanyerés szükséges? Szintén nem említi a rendelet szövege, hogy a hővisszanyerést kötelező lenne alkalmazni.