A számítógép Pascaltól Neumannig. Budapest: Műszaki (2003). ISBN 9789631627718 Szelezsán János, Révész György, Ádám András, Prékopa András, Legendi Tamás, Herman H. Neumann János élete és munkássága (magyar nyelven). MTESZ Neumann János Számítógéptudományi Társaság (1979. április 6. ) További információk [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Neumann-architektúra Turing-gép Aritmetikai-logikai egység absztrakt automata sejtautomata formális nyelv kiszámíthatóság-elmélet nem-determinisztikus Turing-gép Turing-kiszámíthatóság Harvard-architektúra Módosított Harvard architektúra
Szombathelyi Neumann János Általános Iskola Találatok: 96 A Neumann- héten került megrendezésre a "Neumann nyomában" – komplex tanulmányi verseny és a Robotok című rajzverseny 3. és 4. osztályos tanulók részére. A vetélkedő témája: Neumann János élete, munkássága, matematikai feladat, informatikához kapcsolódó feladat és szövegértés volt. A vetélkedő eredménye: 3. évfolyam: 1. helyezett – Varga Dávid 3. b 2. helyezett – Péntek Luca 3. b 3. helyezett – Horváth Máté 3. b 4. helyezett – Baumann Bulcsú 4. c 2. helyezett – Juhász Róza 4. c 3. helyezett – Stefán Zsófia 4. b Rajzverseny eredménye: 3. helyezett – Varga Vencel 3. helyezett – Román Gréta 3. helyezett – Járai Norbert 3. a 4. helyezett – Molnár Emili 4. a 2. helyezett – Magyar Gergely 4. helyezett – Horváth Zsófia 4. b
↑ A program-, és adatmemória fizikailag közös, ebből származik az architektúra legnagyobb hátránya: a sebezhetőség. (A memóriában tárolt bájtokról nem tudjuk eldönteni, hogy adatot vagy programkódot tartalmaznak, ezt csak a felhasználás módja dönti el! ) Ezt használják ki a vírusok, amikor a felhasználó számára adatnak tűnő állományt (például kép) tölt le, miközben a gép a benne található káros kódot futtatja. ↑ A Neumann-elv (magyar nyelven), 2003. (Hozzáférés: 2014) ↑ Neumann János. A számológép és az agy (magyar nyelven). Maple Press Company (1831) Források [ szerkesztés] John von Neumann: First Draft of a Report on the EDVAC (angol nyelven) (pdf). (Hozzáférés: 2018) – Neumann 1945-ös cikke: "Az első vázlat az EDVAC-ról készülő jelentéshez" Kovács Győző, Szelezsán János: Gondolatok Neumann János First Draft of a Report on the EDVAC című, 1945 júniusában megjelent tanulmányáról (pdf) Neumann János: A számológép és az agy (The computer and the brain, 1959) (magyar nyelven). Gondolat Kiadó, 1972 (Hozzáférés: 2016) – Neumann 1972-ben megjelent műve magyarul Herman H. Goldstine.
A gyors gondolkodásáról és rendkívüli fejszámolási képességéről híres Neumann János 1921-ben iratkozott be a budapesti tudományegyetem matematika szakára, ám, mivel édesapja szerette volna, ha fia biztosabb megélhetést nyújtó stúdiumokat is elvégez, még ez év őszén jelentkezett a berlini egyetemre, majd 1924-ben felvételizett a zürichi egyetemre is, ahol vegyészmérnöknek tanult. Ezekben az években Neumann-nal a legkiválóbb oktatók foglalkoztak, a magyar fővárosban a világhírű Fejér Lipót és Rados Gusztáv, Berlinben Fritz Habert és Albert Einstein, Zürichben pedig Pólya György oktatta őt a matematika, a fizika és a kémia tudományára. A fiatalember 1926-ban szerezte meg matematikusi doktori címét – disszertációját a halmazelmélettel kapcsolatban írta –, és már ebben az évben nagy hatású előadást tartott Göttingenben, mellyel lerakta a játékelmélet alapjait. Neumann 1927-től a berlini egyetem magántanáraként tanított, miután pedig 1929-ben Ortvay Rudolf sikertelenül próbálta elérni, hogy az akkor már nemzetközileg elismert zseni Szegeden álláshoz jusson, a fiatalember hamarosan az Újvilágba utazott vendégelőadónak.
02. 20. 17:28 Utolsó módosítás: 2022. 04. 06. 09:36