Hasonló rendszerek egyébként több országban működnek, itt a nagy területet befedő hálózaton van a lényeg. Ágyúval felhőre A jégeső megakadályozására másik módszert is használnak, az úgynevezett belga viharágyút, amely acetiléngáz és levegő keverékével működik. Ezt az elegyet hét másodpercenként gyújtógyertyák robbantják be, lökéshullámot hozva létre, ezért hallanak a környéken élők pukkanásokat szabályos időközönként. Hogyan akadályozzák meg ezek az apró robbanások a jégesőt? A jégszemek több kilométeres magasságban keletkeznek, ahol nagyjából -50 Celsius-fok van. A vízcseppek a zivatarfelhő belsejében különböző hőmérsékletű és elektromos töltésű légrétegek között cirkulálnak. A megfagyott vízcseppekből kialakult jégszemek emiatt egyre nagyobbak lesznek, majd lezúdulnak a földre. A szabályos időközönként kibocsátott lökéshullám ebbe a folyamatba szólna bele és akadályozná a jégszemek kialakulását, mivel a lökéshullámok összekeverik a negatív és pozitív töltésű rétegeket. A semleges töltésű zónában pedig nem tudnak kialakulni jégszemek.
Ezáltal a proton a környezetében lévő más molekulák nemkötő elektronpárjaira is vonzó hatást gyakorolhat. Ilyen módon erős másodlagos kötések - hidrogénkötések - alakulhatnak ki. Hidrogénkötés kialakulása hidrogén-fluorid molekulák között A folyékony hidrogén-fluoridban ezért gyakran fordulnak elő kettesével (H 2 F 2) vagy négyesével (H 4 F 4) összekapcsolódott molekulák. Ezek a kötések olyan erősek, hogy a forráspont közelében, még a hidrogén-fluorid gőzében is előfordulnak H 2 F 2 molekulák. A vízmolekulák még ennél is szabályosabb rendszert alakíthatnak ki. Egy vízmolekula két hidrogénatomja egy-egy másik vízmolekulával, az oxigénatomjának két nemkötő elektronpárja két másik vízmolekula hidrogénatomjával létesíthet hidrogénkötést. Hidrogénkötések a jégkristályban A jégnek a gyémántra emlékeztető kristályrácsa van. Egy oxigénatom két hidrogénatommal kovalens kötést, két másik hidrogénatommal pedig hidrogénkötést létesít. Ez utóbbiak jóval távolabb vannak, és az így kialakuló hidrogénkötés erőssége mintegy tizede a kovalens kötésnek.
A jégtakaróhoz közeli területek hidegek és szelesek voltak, ezek más néven a periglaciális területek. (pl. Magyarország is ide tartozott. ) A jégtakaró legnagyobb kiterjedése kb. 200 ezer éve volt, ekkor nagysága elérte a 47-50 millió km²-t. Átlagos vastagsága kb. 2-3 ezer méter volt. A jégkorszak folyamán felváltva követték egymást a hideg (=glaciális) és a kevésbé hideg (=interglaciális) időszakok. Mindkettőből kb. 6 darab volt. Az utolsó glaciális időszak nagyjából 10 ezer éve ért véget, ami a jégkorszak végét is jelentette. Innentől számítjuk a jelenkor (= holocén kor) kezdetét. A jégzajlás [ szerkesztés] A jégzajlás tél végén, tavasz elején, folyókon előforduló jelenség, amelynek során a folyó sodrása úszó jégdarabokat, jégtáblákat sodor magával az olvadás következtében. A jégzajlás komoly károkat okozhat. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] [ Tiltott forrás? ] [ [/ halott link] magyar nyelv értelmező szótára] [ halott link] További információk [ szerkesztés] jég diagramok a jég olvadásáról fagyaszthatatlan víz ice () jégrétegek Sandia Z szerkezete nanomásodpercek alatt készít jeget Jéki László: Jégmódosulatok - Hetedhéthatár Képek [ szerkesztés] 4 tonnás jégdarab Jeges ital Kerítésre fagyott jégcsap Jégzajlás a Dunán (Budapest, Erzsébet híd, 1941) Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85063965 GND: 4013994-3 BNF: cb11976453f KKT: 00566627
Móron akárhányszor egy gyengébb zivatar jön, már lehet is hallani a lövéseket, kb. 20mp-ként, és le is gyengül a zivatar, sokszor ez végett alig van csapadék is a környéken... - így szól a fáma a móri esőirtó csodafegyverről, olvasónk szerint a jégvédelmi ágyúk miatt a környéken alig van már csapadék, hamar eloszlanak a felhők. Utánajártunk, milyen egy ilyen ágyú, hogyan lehet befolyásolni a csapadék mennyiségét egy adott helyen, és egyáltalán bele lehet-e szólni az időjárás alakulásába. A tökéletes hidegháborús fegyver Csak fellövünk egy rakétát az égbe, amivel esőt tudunk létrehozni vagy éppen megakadályozni, hogy jégeső essen - ez nem valamilyen tudományos-fantasztikus film forgatókönyve, ilyen már létezik a valóságban is. Szélesebb körben akkor találkozhattunk vele, amikor a pekingi olimpia előtt időjárásmérnökök próbálták megoldani, hogy ragyogó időben legyenek a versenyek. Az időjárás befolyásolásának vágya egyidős lehet az emberiséggel. Ki ne akarná eldönteni, mikor és hol essen az eső?
1/1 anonim válasza: grafit-atomrács azon belül rétegrács gyémánt-atomrács azon belül térhálós szerkezetet, tetraéderes kén-molekularács 2016. febr. 10. 16:12 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!