A levegőben való felgyülemlésük és belélegzésük ellen a legjobb védekezés otthonunkban a gyakori szellőztetés. A béta-sugárzás leggyakoribb formája akkor keletkezik, amikor egy instabil atomban egy proton elektronra változik. Mivel elveszít egy protont, ezért egy másik elem keletkezik. A béta-részecskék sokkal kisebbek, mint az alfa-részecskék, negatív béta bomlás esetén elektronok keletkeznek az atommagban a proton neutronná alakulása során. Tömegük elhanyagolható, ezért messzebbre jutnak és mélyebbre hatolnak, mijt az alfa sugárzás, kb. fél méteres a hatótávolságuk. A béta-részecskéket néha szemműtéteknél használják. A gamma-sugárzás és a röntgensugárzás, nagy energiájú hullámok, amelyek fénysebességgel nagy távolságokat képesek megtenni. Radioactive sugárzás fajtái . Mindkettő mélyen behatolhat az anyagba. A röntgensugarakat a sűrű anyagok, például a csont, a daganatok vagy az ólom megállítják. Ez teszi őket hasznossá az orvosi diagnosztikában. A gamma sugarak nagyobb energiával messzebbre hatolnak. A gamma-sugárzás a daganatok pontos megcélzására és eltávolítására használható.
Atomfizika Az atomelmélet alapjai 11 Elemek 11 Atomok, molekulák 11 A sulyviszonyok törvénye 12 Aotmsuly és molekulasuly 13 A molmennyiség 14 Hány molekula van egy molnyi anyagban?
Ráadásul az ottani légáramlatok soha nem keverednek az Európát bármely évszakban uraló széláramlatokkal. A probléma ott helyben nagy, ott, helyben kell megoldani, és ismerve ezt a szorgos, kitartó népet, nincs kétségem se abban, hogy meg fogják oldani.
Ionizáló sugárzás az olyan sugárzás, amelyben terjedő részecskéknek elegendő energiája van a velük kölcsönhatásba lépő atomok és molekulák ionizációjához. Az ionizáció abból áll, hogy egy atomból (vagy molekulából) teljesen eltávolítunk egy vagy több elektront. Lényeges, hogy a kisebb energiájú sugárzás még nagyobb fluxus mellett sem képes az ionizációra. Radioaktivitás | Sulinet Tudásbázis. A nagy fluxusú ionizáló sugárzás roncsolja az élő szervezeteket. Az elemek egyik tulajdonsága az ionizációs energia: ez megmondja, hogy mennyi energia szükséges az elem egy atomjának az ionizációjához. Értékét elektronvoltban adják meg, így például a hidrogénatom ionizációs energiája 13, 58 eV. Az ionizációs potenciál az elemek rendszámával csökken, így egy sugárzásról teljes mértékben csak akkor lehet eldönteni, hogy ionizáló-e, ha tudjuk, hogy milyen atomokról van szó. Többfajta ionizáló sugárzás létezik: elektromágneses sugárzás: távoli ultraibolya-, röntgen- és a gamma-sugarak részecskesugárzás: proton -, elektron -, alfa-sugárzás, vagy más töltött részecskék Az ionizáló sugarak forrásai legtöbbször a radioaktív atommagok és a kozmikus sugarak, kísérői a maghasadásnak és a magfúziónak (a Napról hozzánk érkező fény is tartalmaz ionizáló sugárzást).