Szent István-izzó tökéletes másolata biztosítja. A végleges formába öntött csillárok és falikarok minden eleme megegyezik az eredetivel, ugyanakkor a mai világítástechnikai igényeknek is meg kellett felelniük. Budakörnyéki iránytű. A világítást úgy tervezték, hogy az aranyozott felületeken és az üvegdíszeken megcsillanó fények beragyogják a Szent István-termet. Az újjászületett történelmi helyiséget és a hozzá kapcsolódó kiállítást augusztus 20-tól csodálhatja meg a nagyközönség, az első napokban ingyenesen. További képekért kattints a galériára!
A Budavári Palota századfordulós átépítésének és kibővítésének vezetését Ybl Miklós halála után a kor másik elismert építésze, Hauszmann Alajos vette át, akinek köszönhetően a palota a 20. század elejére Európa egyik legrangosabb uralkodói épületegyüttesévé vált. Az épület azonban nem csak kívülről újult meg, Hauszmann irányításával a belső terek is királyi rezidenciához méltóvá váltak. Szent istván terem budai vár ii. A palota déli összekötő szárnyában kapott helyet a Szent István-terem, amely egy valódi ékszerdoboz volt. Belseje román stílusban készült, ám bizonyos pontokon az alkotók teret engedtek például a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is. Hauszmann a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a századforduló magyar iparművészetének remekművét. A helyiség berendezésén dolgozott mások mellett Thék Endre, Strobl Alajos és Jungfer Gyula is, a helyiség központi eleme, a monumentális pirogránit kandalló pedig Zsolnay Vilmos gyárában készült. – olvasható a terem hivatalos oldalán.
A Budavári Palota régóta esedékes rekonstrukcióját egy évvel ezelőtt, az épületegyüttes déli összekötő szárnyának helyreállításával és a benne található Szent István-terem újjáépítésével kezdte el a program megvalósításáért felelős Várkapitányság. Fotó: Várkapitányság A fejlesztésben részt vevő hazai mesterek évek óta gőzerővel dolgoznak a berendezés kialakításán: újra elkészültek a falakat díszítő, Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló Zsolnay pirogránit képek, a terem központi helyét elfoglaló kandalló és a tetejére kerülő Szent István-mellszobor, az intarziás parketta, a fém- és ötvösmunkák, a terveknek megfelelően készülnek az egyedi bútorok és függönyök és a terem falát burkoló díszes diófa fal. Budai vár szent istván terem. A helyreállítás iparművészeti jelentőségét növeli, hogy a hiteles rekonstrukció érdekében mára már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vesznek részt az alkotásban. Pécstől Pápáig hét szakma kiválósága, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember dolgozik az eredetivel megegyező rekonstrukción.
Korona és csipke A megújuló Budavári Palota helyreállított büszkesége még egy érdekességet tartogat. Különleges kiállítás kapcsolódik a Szent István-teremhez, a világhírű, magyar származású művész, Havadtőy Sámuel installációjával kiegészülve. Havadtőy Sámuel készítette a kiállítás installációit A tárlat múlt és jelen, tradíció és értékmentés összefüggésében idézi fel Szent István király örökségét. Többek közt a mai technika segítségével megeleveníti az államalapító alakját, és betekintést nyújt az utolsó magyar király, IV. Jegyvásárlás | Szent István-terem. Károly koronázása előtti est pillanataiba, hiszen a ceremóniára a Szent István-teremből indult a Szent Korona. Az újjászületett Szent István-teremhez vezető tárlat Fotó: MTI / Balogh Zoltán A Havadtőy-installáció pedig a kortárs képzőművészet eszközeivel mutatja be államalapító királyunk intelmeit. Hazai ékszerészek és bronzöntők munkái mellett a művész megjeleníti benne a csipkét is, a magyar lélek szimbolikus részeként. Hogy pontosan milyen formában, arról augusztus 20-ától bárki a saját szemével győződhet meg, az első napokban ingyenesen.
Fotó: Teknős Miklós Gábor Áron alakja – mint megtudtuk – jól példázza a székelység legjellemzőbb nemzetkarakteri jegyeit: a rendíthetetlen hazafiságot, a konok összetartás szellemét és a furfangos leleményességet. Ágyúszó és negyvennyolcas ereklyék a budai várban. A szabadságharc idején, mialatt székely asszonyok és gyerekek húszezer font lőport gyártottak a honvédsereg számára, Gábor Áron társaival valóságos hadiipart teremtett a semmiből azt követően, hogy a sepsiszentgyörgyi nemzetgyűlésen kijelentette: Lészen ágyú! Csakhogy nem állt rendelkezésére az a bonyolult technológia, amellyel akkoriban az egybeöntött és utólag kifúrt ágyúcsövek készültek világszerte, ezért székely furfangossággal kikerülte az akadályozó műszaki problémát: a harangöntés módszerét alkalmazva két hosszában megfelezett ágyúcsövet öntött, majd ezeket forrasztotta egybe, így nem volt szükség utólagos fúrásra. Valóságos csoda persze, hogy az így készült hetven ágyú csöve kibírta a lövéseket a forrasztás mentén való szétnyílás nélkül, de tény, hogy működtek, általuk hat-hétszáz méterig hatásos fegyverhez jutott a Székelyföldön harcoló szabadságharcos sereg.
István száma tévesen. A probléma abból áll, hogy az OSZK-ban lévő födém, (közvetlen a Szt István terem melletti helyiségben) rossz helyen van és felelőtlenség lenne egy ilyen finom iparművészeti remek termet véglegesre megcsinálni úgy, hogy pár év múlva komoly szerkezetbontások következnek közvetlen mellette... A hvg cikk nyilvánvaló tévedései és alig leplezett elfogultsága mellett abban igaza van, hogy sajnos valóban az egész Vár-projekt akadozik. Bármennyire szeretném én is, nem halad úgy ahogy mondjuk a Liget, vagy a Kossuth tér tájéka... 16621 - 16640 of 29131 Posts
Különleges kiállítás nyílt a nemzeti ünnep alkalmából az újjászületett Főőrség épületében, a Budavári Palotanegyedben. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 174. évfordulóján a szabadságharc székely ágyúöntő hősére, Háromszék önvédelmi szabadságharcának legendás alakjára emlékezünk. A "Lészen ágyú! " – Gábor Áron és a székely hősiesség című kiállításon az egyetlen megmaradt Gábor Áron-féle ágyú mellett katonatisztek fegyverei és egyenruháinak darabjai, zászlók, használati és emléktárgyak láthatók, amelyek közelebb hozzák a szabadságharc és az azt követő megtorlás időszakát, a nemzeti hősök börtönben töltött éveit. Az újjászületett Főőrségben kávéházi hangulat és gasztrokínálat, illetve kulturális rendezvény- és kiállítótér kínál kellemes időtöltést a Várban élőknek és az ide látogatóknak. Az épület ad otthont a Magyar Királyi Nemesi Testőrség történetét bemutató magángyűjteménynek, amely a falakon jelenleg is látható több száz archív fotó és festmény reprodukciójával idézi fel a testőrségek 260 éves történetét, az 1760. évi alapítástól kezdődően a megszűnésig.