A távhőtermelők és -szolgáltatók működését a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ellenőrzi. A hivatal közleménye szerint a csütörtökön véget érő távfűtési szezon kapcsán Horváth Péter János, a MEKH elnöke köszönetet mond az energetikai és közmű-szolgáltatási szektorban dolgozó szakembereknek. Az erőművekben, a távfűtőművekben, a víz- és csatornaszolgáltatóknál, a hulladékgyűjtő és az energiahordozókat szállító, tároló és elosztó cégeknél szakemberek ezrei dolgoznak azért, hogy az ország működését garantáló alapszolgáltatások a nap 24 órájában elérhetőek legyenek az otthonokban, a közintézményekben, az ipari létesítményekben és kórházakban - hangsúlyozta Horváth Péter János.
Alapvetően felhős, borongós időre kell számítani majd, néha élénkebb széljárással. Összebújós reggelek Nincs túl nagy szerencséjük, akik távhőszolgáltatással rendelkeznek, mert hiába van hideg, a szolgáltatókat kormányrendelet szabályozza a fűtési szezon megkezdésére. Ha nincs kihez hozzábújni reggelente, még picivel több, mint két hétig vacoghatunk a takaró alatt – feltéve, ha nem vált hirtelen nyáriasba az időjárás jövő héten. A 2005. évi 157. kormányrendelet, amely jelenleg is hatályban van kimondja, hogy a fűtési szezon szeptember 15-én kezdődik és a következő év május 15-ig tart. via,
2021. április 20. Habár a hideg időjárás miatt a háztartások többségében még fűtenek, hivatalosan április 15-én véget ért a fűtési szezon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elmúlt volna a szén-monoxid-mérgezések veszélye. A fűtési szezonban ugyan gyakrabban riasztják a tűzoltókat a mérgező gáz miatt, de ahol nyílt lánggal működő vízmelegítőt használnak, ott egész évben veszélyt jelent a szén-monoxid. A legtöbb mérgezés és tragédia oka, hogy rossz, elavult, nem karbantartott, esetleg engedély nélkül felszerelt fűtőeszközzel fűtenek, illetve nem megfelelő a szellőzés. Leginkább azok a nyílt égésterű vízmelegítők jelenthetnek veszélyt, amelyek a szoba levegőjét használják az égéshez, és amelyek környezetében nem megoldott a levegő-utánpótlás. Egy ilyen vízmelegítő rövid idő alatt elhasználja egy kis lakóhelyiség vagy egy kisebb fürdőszoba levegőjét. Egy nem megfelelően szellőző helyiségben hosszabb időt eltöltve az életünkkel játszunk. A mérgezéses esetek 36 százaléka fürdőszobában, 13 százaléka konyhában, ugyanennyi hálószobában, 12 százaléka nappaliban, 26 százaléka pedig egyéb helyiségekben következett be.
Közélet A hivatalos, jogszabályban is rögzített fűtési időszak ugyanakkor május 15-ig tart. 2021. 04. 15 | Szerző: MTI 2021. 15 | Szerző: MTI A szolgáltatók sokéves gyakorlata alapján a távfűtési szezon április 15-ével véget ér, ugyanakkor a hivatalos, jogszabályban is rögzített fűtési időszak május 15-ig tart, ez egyben a távfűtési szolgáltatók rendelkezésre állási időszaka is - hívta fel a figyelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) csütörtöki közleményében. A tájékoztatás szerint a lakóközösségekkel kötött megállapodásban rögzített hőmérsékleti értékekhez igazodva, vagy eseti megrendelések alapján a szolgáltatóknak május 15-ig biztosítaniuk kell a távfűtést. A következő szezon rendelkezésre állási időszaka szeptember 15-én kezdődik, október 15-től pedig a sokéves tapasztalatok alapján már mindenhol elindítják a fűtést. Fotó: Shutterstock A távfűtési időszakok között a szolgáltatók az esedékes karbantartásokat végzik, és gondoskodnak arról, hogy a szükséges energia mellett minden feltétel rendelkezésre álljon a következő szezon zökkenőmentes lebonyolításához.
Nem elég kinyitni az ajtót vagy az ablakot, egy résszellőzőt kell beszereltetni az ablakba. A szellőzőnyílásokat tilos letakarni, vagy átépítésnél megszüntetni. A fűtőeszközöket, vízmelegítőket évente legalább egyszer szakemberrel kell ellenőriztetni. Használjuk ki erre az otthon töltött időt és hívjunk szakembert! Egy megfelelő minőségű szén-monoxid-érzékelő életet menthet, hiszen jelez, ha veszélyes mennyiségű szén-monoxid keletkezik. Fontos a jól megválasztott érzékelő is. A magunk mögött hagyott fűtési szezonban, 2020. október 15-e és 2021. április 15-e között 22 alkalommal riasztották Nógrád megyében a tűzoltókat szén-monoxid miatt, az esetek során négy ember szenvedett mérgezést. Országosan 210 ember szenvedett mérgezést, három ember orvos által igazoltan szén-monoxid-mérgezés következtében hunyt el, további tizenegy ember pedig vélelmezhetően szén-monoxid következtében vesztette életét. A szén-monoxid mellett a fűtési szezon másik jellemző "károkozói" a kéménytüzek. Az idei szezonban 69 kéménytűz volt a megyében.
Három egyszerű módszerrel megelőzhetőek a tragédiák: A nyílt égésterű fűtőeszközök és vízmelegítők számára biztosítani kell a levegő-utánpótlást! Nem elég kinyitni az ajtót vagy az ablakot, egy résszellőzőt kell beszereltetni az ablakba. A szellőzőnyílásokat tilos letakarni, vagy átépítésnél megszüntetni. A fűtőeszközöket, vízmelegítőket évente legalább egyszer szakemberrel kell ellenőriztetni. Használjuk ki erre az otthon töltött időt és hívjunk szakembert! Egy megfelelő minőségű szén-monoxid-érzékelő életet menthet, hiszen jelez, ha veszélyes mennyiségű szén-monoxid keletkezik. Fontos a jól megválasztott érzékelő is. A magunk mögött hagyott fűtési szezonban, 2020. október 15-e és 2021. április 15-e között 568 alkalommal riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt. 210 ember szenvedett mérgezést, három ember orvos által igazoltan szén-monoxid-mérgezés következtében hunyt el, további tizenegy ember pedig vélelmezhetően szén-monoxid következtében vesztette életét. A szén-monoxid mellett a fűtési szezon másik jellemző "károkozói" a kéménytüzek.
Fotó: Körös Hírcentrum Csak a fűtési szezonnak van vége, a szén-monoxid egész évben veszélyt jelent – hívta fel a figyelmet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében. Azt írták: bár a fűtési szezon hivatalosan április 15-én véget ért, a hideg időjárás miatt a háztartások többségében még fűtenek. Ugyan a fűtési szezonban gyakrabban riasztják a tűzoltókat a mérgező gáz miatt, ahol nyílt lánggal működő vízmelegítőt használnak, ott a rossz, elavult, nem karbantartott, esetleg engedély nélkül felszerelt fűtőeszközök, valamint a nem megfelelő szellőzés miatt egész évben veszélyt jelent a szén-monoxid – hangsúlyozták. hirdetés Az október 15. és április 15. közti időszakban 568 alkalommal riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt: 210-en szenvedtek mérgezést, hárman orvos által igazoltan, tizenegyen pedig vélelmezhetően a mérges gáz miatt haltak meg. A katasztrófavédelem adatai szerint a mérgezéses esetek 36 százaléka fürdőszobában, 13-13 százaléka konyhában és hálószobában, 12 százaléka nappaliban, 26 százaléka pedig egyéb helyiségekben következett be.
Szabó Tünde kiemelte: fontos, hogy ilyen esetekben minél gyorsabban bekerülhessen az új tag a Nemzet Sportolói közé, ezért miután hivatalosan is megvizsgálják, hogy nem áll-e fenn érdemtelenség, az előterjesztést a kormány elé terjeszti, és amikor a kormány elfogadja a javaslatot – akár már néhány héten belül – hivatalossá válhat a döntés. Döntésre a kormány elé az a jelölt terjeszthető, akire a Nemzet Sportolóinak egyszerű többsége egybehangzó javaslatot tesz, azaz aki a Nemzet Sportolói ötven százalék plusz egy fő szavazatát megkapja. Monspart Sarolta 34-szeres tájfutó magyar bajnok, de kipróbálta magát sífutásban is, melyben hatszor lett országos bajnok. Az 1970-es tájfutó világbajnokságon ezüstérmet szerzett váltóban, 1972-ben azonban már első magyarként övé lett az egyéni világbajnoki cím. 1976-ban világbajnoki bronzérmet nyert a magyar tájfutó váltóval, és még ugyanebben az évben első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett ötnapos tájfutó versenyt, az O-Ringent. Maratonfutásban is kiváló eredményeket ért el.
Szombat reggel hetvenhat éves korában meghalt Monspart Sarolta, a Nemzet Sportolója. A család tájékoztatása szerint a futólegenda hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el – adta hírül az MTI. Monspart Saroltát tavaly március 31-én javasolták a Nemzet Sportolói társaságuk új tagjának az olimpiai aranyérmes úszó, Székely Éva halála után. Monspart Sarolta 34-szeres tájfutó magyar bajnok volt, de kipróbálta magát sífutásban is, melyben hatszor lett országos bajnok. Az 1970-es tájfutó-világbajnokságon ezüstérmet szerzett váltóban, 1972-ben azonban már első magyarként övé lett az egyéni világbajnoki cím. 1976-ban világbajnoki bronzérmet nyert a magyar tájfutó váltóval, és még ugyanebben az évben első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett ötnapos tájfutó versenyt, az O-Ringent. Maratonfutásban is kiváló eredményeket ért el. 1972-ben hazai sporttörténelmet írt, amikor elindult a csepeli maratonon, nők ugyanis addig nem indulhattak a klasszikus számban. A versenyt nemcsak lefutotta, hanem három órán belüli idejével Európa leggyorsabb női maratonfutója lett, 1976-ban elért 2:48:22 órás ideje 1982-ig magyar csúcs volt.
Három éve rákkal diagnosztizálták a sportolónőt, aki azóta túlesett három kemoterápia sorozaton. Ám most azt kérte orvosától, ne folytassák így tovább. Elképesztő sportkarrier áll Monspart Sarolta mögött: Tájfutóként 34-szer szerzett magyar bajnoki címet, egyszer pedig világbajnok első helyezett lett. Sífutóként is kiemelkedő eredményeket ért el, hatszor lett magyar bajnok. Az utóbbi években azonban sajnos komoly betegséggel kell szembenéznie, rákot diagnosztizáltak nála. Három kemoterápia sorozatot kapott, ami nagyon megviselte a szervezetét, ezért kérte orvosát, keressenek más megoldást, így áttértek a gyógyszeres kezelésre. Szerencsére ettől sokkal jobban érzi magát. Monspart Sarolta megkérte orvosát, hagyják abba a kemoterápiát Forrás: YouTube/BSI - Mozogj Velünk Saroltának óriási erőt ad a gyógyuláshoz az is, hogy jelölték a Nemzet Sportolója címre. "Különös fintora a sorsnak, hogy én, aki egész életemben az egészségmegőrzés egyik élharcosa voltam, három éve harcolok a rákkal... Jelenleg jól vagyok, amihez nagyban hozzájárul, hogy engem jelöltek a Nemzet Sportolója címre.
– A betegsége ellenére a Normafához és a kedvenc helyeire továbbra is járt gyalogolni, futogatni, kutyát sétáltatni. Igyekezett mozogni minden nehézsége ellenére, igazából ezt az életmódot az utolsó napok kivételével, nem adta fel. Feledy Botond, Monspart Sarolta fia, felesége Durica Katarina és gyermekeik Farkas és Kamilla / Fotó: Blikk Édesanyja lelkesedését és elhivatottságát a fia már egész fiatalon megtapasztalta, életfilozófiája pedig hamar ráragadt. – A legelhivatottabb ember volt, akit ismertem, a lendülete gyerekként is magával ragadt, mégsem tett rám nyomást. Így kezdtem atletizálni is, de például sose vetődött fel, hogy komolyan foglalkozzam a tájfutással. Az viszont biztos, hogy sziklaszilárd értékrendet kaptam tőle – emlékezett vissza. – Nem voltak szerepei, nem játszotta meg magát soha, egyetlen percre sem. Mindig, mindenki tudta, hogy éppen milyen kedve van! A tájfutásban harmincnégyszeres, sífutásban hatszoros magyar bajnok legenda, aki első európai nőként futotta le a maratoni távot három órán belül, mindig számíthatott a szerettei támogatására.
Botond szerint neki alighanem évekig tart még ezt feldolgozni. A nemzet sportolójává áprilisban választott Monspart Sarolta világbajnok tájfutó kutyájával Budapesten 2020. május 14-én Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd – Sok mindenért küzdött az életében, kiváló eredményeket ért el, de az egyik legfontosabb számára tényleg az volt, hogy női, nem olimpiai sport világbajnokaként megkapta a Nemzet Sportolója címet – mondta a férfi. A temetés időpontjának meghatározására majd később került sor, Botond azonban annyit elmondott a a szertartással kapcsolatban, hogy olyan búcsúztatót tervez a család, amely méltó lesz hozzá.
Hetvenhat éves korában szombat reggel elhunyt Monspart Sarolta világbajnok tájfutó, a Nemzet Sportolója. Monspart Sarolta 1944-2021 A család tájékoztatása szerint a futólegenda hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el. Monspart az első magyar világbajnok tájfutó, a magyar amatőr futóélet egyik legnagyobb alakja. 34-szeres tájfutó magyar bajnok, de kipróbálta magát sífutásban is, melyben hatszor lett országos bajnok. Az 1970-es tájfutó világbajnokságon ezüstérmet szerzett váltóban, 1972-ben azonban már első magyarként övé lett az egyéni világbajnoki cím. 1976-ban világbajnoki bronzérmet nyert a magyar tájfutó váltóval, és még ugyanebben az évben első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett ötnapos tájfutó versenyt, az O-Ringent. Maratonfutásban is kiváló eredményeket ért el. 1972-ben hazai sporttörténelmet írt, amikor elindult a csepeli maratonon, nők ugyanis addig nem indulhattak a klasszikus számban. A versenyt nemcsak lefutotta, hanem három órán belüli idejével Európa leggyorsabb női maratonfutója lett, 1976-ban elért 2:48:22 órás ideje 1982-ig magyar csúcs volt.
Fotó: MTI/Zih Zsolt (archív) 1944. november 17-én született Budapesten. A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematika-fizika szakán 1967-ben szerzett diplomát. Mindössze másfél évig dolgozott tanárként, mert a sportolást nem tudta összeegyeztetni ezzel a hivatással. 1979-ben elvégezte a Testnevelési Főiskola sportszervezői szakát, majd 1980-ban a szakedzői szakot is. A futást 1960-ban a Budapesti Pedagógus sportklubnál kezdte. 1969-ben igazolt a Spartacushoz, és a klub színeiben 1977-ig tizennégy alkalommal nyert egyéni magyar bajnoki címet tájfutásban. Ezen kívül 9 váltó- és 11 csapatbajnoki címet is szerzett, így összességében 34-szeres tájfutó magyar bajnok. Minthogy a sportágat havas terepen nem lehet űzni, télen kipróbálta magát sífutásban is, és a Vasas SC versenyzőjeként hatszor lett országos bajnok. Az 1970-es tájfutó világbajnokságon ezüstérmes volt váltóban, 1972-ben azonban már első magyarként övé lett az egyéni világbajnoki cím.