A kis herceg legszebb idézetei | Quotes, Weather
És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra…" "Ha azt mondjuk a fölnőtteknek: "Láttam egy szép házat, rózsaszínű téglából épült, ablakában muskátli, tetején galambok... " - sehogy sem fogják tudni elképzelni ezt a házat. Azt kell mondani nekik: "Láttam egy százezer frankot érő házat. " Erre aztán fölkiáltanak: "Ó, milyen szép! " "Az ember könnyen sírva fakadhat, ha engedte magát megszelídíteni... " "Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. A kis herceg idézetek, melyek a felnőttek szomorú világáról szólnak 15. "Jócskán akadt dolgom felnőttekkel. Közvetlenül közelről láthattam őket. És nem mondhatnám, hogy ettől jobb lett róluk a véleményem. " 16. "Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik. "
Antoine de Saint-Exupry: A kis herceg Bölcs és szívmelengető idézetek "A kis hercegből" - Kis herceg és a rca idézetek 12 Kis herceg és a rca idézetek tv A kis herceg idézetek, melyek szívbemarkolóak - Rózsaszínszemüveg Kis herceg és a rca idézetek 6 Kis herceg és a rca idézetek film "…Így aztán a kis herceg megszelídítette a rókát. S amikor közeledett a búcsú órája: - Ó! – mondta a róka. – Sírnom kell majd. - Te vagy a hibás. – mondat a kis herceg. – Én igazán nem akartam neked semmi rosszat. Te erősködtél, hogy szelídítselek meg. - Igaz, igaz. – mondta a róka. - Mégis sírni fogsz! – mondta a kis herceg. - Akkor semmit sem nyertél az egésszel. - De nyertem – mondat a róka. – A búza színe miatt. – Majd hozzáfűzte: - Nézd meg újra a rózsákat. Meg fogod érteni, hogy a tiéd az egyetlen a világon. Aztán gyere vissza elbúcsúzni, s akkor majd ajándékul elárulok neked egy titkot. A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat. - Egyáltalán nem vagytok hasonlók a rózsámhoz – mondta nekik.
Az ajánlásban irónia bújkál, az írói szándék azonban világos: a mű nemcsak gyerekeknek szól. A kerettörténet (kényszerleszállás a sivatagban, megismerkedés egy rejtélyes kisfiúval, a visszatérés) valóságba oltott mese, megtörtént események költői változata. Az igazi mesevilág a B-612-es kisbolygón tárul elénk. Ezen a gyermekkort idéző játékbolygón él a címszereplő, s innen indul el látogatóba, a szomszédos planéták lakóihoz. E különös mesefigurák - köztük a király, akinek mindenki alattvaló; a hiú ember, aki csak csodálókat ismer; az iszákos, aki azért iszik, hogy elfelejtse szégyenét és szégyenkezik, mert részeges - valamennyien a valóság visszásságairól beszélnek. Tovább... A klasszikussá vált mesét szerzője barátjának, Leon Werthnek ajánlotta, ki mindent meg tud érteni, még a gyerekeknek szóló könyvet is. A gyermekmesén belül ott van egy másik, voltaire-i filozófikus mese: egy gyermek utazásának története, aki ártatlan szemével értetlenül figyeli a felnőttek világát. Ismét mások, a tudósok számára problémák.
Nagyon szegény ember maradt teljes életére. Utóbb már szinte olyanná formálódott az alakja is, mintha nem ebbe a világba való lenne, hanem a klasszikus ókorba. Hosszú, dús ősz hajával, mellére hulló sűrű göndör szakállával úgy festett, mint a vatikáni klasszikus görög szobrok fejei. Minthogy mindenki rendesen mást szeret csinálni, mint amihez a tehetsége irányítja: Zoltán Vilmos is arra volt büszke, hogy nagy járatosságra tett szert a botanikában. Fordító magyar olasz. A növények életének különös titkait kutattak. Beszélte egyszer nekem, hogy van egy virágfajta, mely egyik helyről a másikra költözik, ha abba a veszedelembe kerül, hogy árokásás, vagy útépítés miatt elpusztítanák. Szegény Zoltán Vilmosnak is ilyen növénynek kellett volna lennie az életben, mely a rázúduló sok nyomorúsággal állandóan zaklatta. Nem volt praktikus ember és sohasem bírt kiszabadulni nyomorúságos állapotából. Most végre mégis kitért az útból, a sírba.
A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Tartalomjegyzék 1 Magyar 1. 1 Kiejtés 1. 2 Főnév 1. 2. 1 Etimológia 1. 2 Fordítások Magyar Kiejtés IPA: [ ˈtolmaːt͡ʃ] Főnév tolmács Etimológia Egy ótörök *tilmacs szóból, vö. modern török dilmaç, csuvas тӑлмaч. A végződéshez lásd az ács szót.
Sikerült már mindjárt kezdetben találnia azt a hangot, amely teljesen egyezik Carducci eredetijével: A te, de l'essere Principio immenso Materia e spirito Ragione e senso... A nyelvnek ilyen muzsikájával zendül meg a költemény, mint szárnyaló orgonaszó, melyet Zoltán így fogott el művészetével: A létnek kezdete Te vagy, s tiéd lett A szellem, ész, anyag, Érzék, az élet; És míg bor csillog itt A serlegekben - Ah, szemben nem ragyog, Lélek se'szebben! - Míg mosolyát a nap A földre szórja, S nem nyílik ajk, csupán Szerelmi szóra; Míg hegy lejtőiről A síkra lágyan Himport s magot lehord Termékeny áram: Hozzád emelkedem Dal könnyü szárnyán, S köszöntlek, lakomák Királya, Sátán! Mindig ragaszkodott Zoltán Vilmos a mű fordításának ahhoz a nehéz szabályához, hogy formában is hasonlítson munkája az eredetihez. Tolmács – Wikiszótár. Fordított többféle nyelvből: kitünően megtanulta valamennyit, egy-egy homályos soron hetekig elmerengett. Nagyon nehezen dolgozott. Eltöltötte idejét az előkészítő tanulmányokkal, a gondos munkával: szóval annyi volt a dolga, hogy nem ért rá pénzt keresni.
A kritika első megjelentetése: Koszorú 1863 I. félév, 476 lap, aláírás nélkül. [1] A MEGSZABADÍTOTT J ERUZSÁLEM. Torquato Tasso után fordította Bálinth Gyula. Pest, 1863. E könyv megjelenése hírének nagyon megörültünk — az olasz költészet ez egyik remekét ki ne óhajtaná bírni jó magyar fordításban? Olasz magyar fordító. — sőt olvasva az előszót, nagyon érdeklett bennünket a fordító egyénisége is. Ő székely, ki, a mint mondja, Csíkban látta először a Bessarábiából feljövő napot, Csík-Somlyón ismerkedett meg a múzsákkal s pappá szenteltetve, 185l-ben az addig határőrileg katonáskodó lófő székely atyafiakból alakított sorezredhez neveztetett ki tábori papnak. Távol hazájától örömest foglalkozott irodalmi tanulmányokkal, hogy hazájával foglalkozhassék. "Tizenhét év folyt le és csepegett így el lassanként — mond a többek közt — nem nyom nélkül, sőt úgy hiszem, ha egy ulisszesi ebet hagytam volna hátra Csíkországban, most az se ismerne rám, hát az emberek! Néha el-elgondolkoztam a Visztula partján, hogy vajon nem volnék-e képes azon boldog napok emlékét valamivel állandósítani, mely nem enyésznék ép oly tünékeny módra el, mint a habok?
Carducci neoklasszikus, tömör nyelve strófáinak muzsikálása nagyon megnehezíti költeményeinek lefordítását. A különös módon kiszámított művészettel elhelyezett szavak és a klasszikus jelzők által megrögzített hangulat-vibráció visszaadása rendkívül nehéz. A pontosan dolgozó fordító filológiailag nagyszerűen tolmácsolhatja a versek értelmét, de aki az eredetit olvasta, azonnal észreveszi, hogy az ilyen fordításból hiányzik a láthatatlan bűbáj: a hangulat és a klasszikus páthosz. Zoltán Vilmos beletudta magát élni Carducci költészetének klasszikus világába és a nehéz olasz verseket valóban művészettel varázsolta át magyar versekbe. Az új Honvéd-edző szerint a magyar foci nem gyengébb az olasz bajnokságnál : HunNews. De még e Carducci-fordításai közt is magasan kiemelkedik az "a Satana" (Sátánhoz) című hatalmas költemény, mely bizarrságban és a költői emóciónak hatalmas terjeszkedésével egyenlő értékű Poe Edgar Hollójával. Ez a terjedelmes óda próbára teheti a legkiválóbb műfordítót is és dicsősége marad Zoltán Vilmosnak az, hogy műfordítása úgynevezett végleges fordításnak mondható, tökéletessége és szépsége miatt.