Interjúsorozatunk folytatódik, amelyben fiatal kutatók beszélnek arról, hogyan és mikor szerették meg a matematikát, és mi az, ami ma a legjobban érdekli őket ebből a tudományból. Hogyan telik egy matematikus munkanapja és mit csinál... Miért szeretem a matematikát? ─ Juhász Péter Miért szeretem a matematikát? Interjúsorozatunkban fiatal kutatók beszélnek arról, hogyan és mikor szerették meg a matematikát, és mi az, ami ma a legjobban érdekli őket ebből a tudományból. Juhász Péter az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos... Rényi Zsuzsanna: Ars Mathematica Angol nyelvű könyv jelent meg Rényi Alfréd születésének 100. évfordulójára, amelyet lánya, Rényi Zsuzsanna írt korábbi, magyar nyelvű interjúkötete (Dialógusok egy matematikusról, Polygon, 2013) nyomán. A Rényi házaspárról szóló életrajz címe Rényi kutatói és pedagógusi hitvallását idézi: Ars Mathematica. A könyvet Szász Domonkos mutatja be. Szeretettel várjuk a Budapest Graduate Seminaron! Fiatal diplomás matematikusoknak indult egy új, a matematika különböző érdekes ágait bemutató szeminárium.
Tevékenyen részt vett a tudományos közéletben. Szerkesztette az MTA Matematikai Kutató Intézet Közleményeit, szerkesztő bizottsági tagja volt számos mo. -i és külföldi folyóiratnak. Az MTA III. osztályának osztálytitkára (1949–53), az osztályvezetőség tagja (1949–67), a Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára (1949–55), majd ügyvezető elnöke, az Orsz. Aspirantúrabizottság titkára (1951–52), 1952-től haláláig a Tudományos Minősítő Bizottság tagja, 1950–53-ban a Bp., VIII. ker. Tanács tagja. 1957 után visszavonult a közéleti tevékenységtől, csak tudományos és oktatói munkájával foglalkozott. – Számos nemzetközi matematikai kongresszuson vett részt, többnek elnöke vagy társelnöke volt. Meghívottként előadott amerikai egy. -eken, járt Kínában is. 1965–1969 között az International Statistical Institute alelnöke, tiszteletbeli tagja a Cambridge-i Churchill College-nak. 1972-ben az MTA Matematikai Kutató Intézete Rényi Alfréd-díjat alapított, amellyel minden évben az intézet egy fiatal kutatóját jutalmazzák kiemelkedő munkásságáért.
Rényi Alfréd (Bp., 1921. márc. 20. – Bp., 1970. febr. 1. ): matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1949, r. 1956), Kossuth-díjas (1949, 1954). Anyai nagyapja Alexander Bernát volt. Felesége Rényi Kató matematikus. Tanulmányait Bp. -en végezte, érettségi után megnyerte a görög tanulmányi versenyt, és az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat rendszeres évi tanulóversenyén matematikából dicséretet nyert. A bp. -i egy. -en Fejér Lipót tanítványa volt 1940-től, de tanulmányait munkaszolgálata miatt félbe kellett szakítania. A II. világháború befejezése Bp. -en érte, aktívan részt vett a közéletben, egy ideig az Újgazdák és Földhözjuttatottak Orsz. Szövetsége (UFOSZ) aktivistájaként járta a falvakat. A szegedi egy. -en fejezte be tanulmányait s 1945-ben Riesz Frigyesnél matematikából doktorált, 1946-ban Leningrádba került aspiránsnak, itt J. V. Linnyik és I. M. Vinogradov tanítványa volt; 1947. jún. -ban nyújtotta be feltűnést keltő kandidátusi disszertációját, melyben az úgynevezett kvázi Goldbach-sejtés megoldását adta.
Az intézetet kormányzati rendeletre hozták létre 1950-ben a Magyar Tudományos Akadémia Alkalmazott Matematikai Kutatóintézeteként, amelyet alapításától 1970-ig dr. Rényi Alfréd vezetett. Az intézetnek körülbelül 70 tagja van, de ebből 20-30 külföldön végez tudományos munkát, más egyetemen vagy kutatóintézetekben. 1970 után a kutatók kutatócsoportokat formálnak, különböző matematikai témakörökhöz. A tudományos munkáikat számos nemzetközileg elismert folyóiratban publikálják. Emellett az intézmény tagjai komoly szerepet vállalnak a Bólyai János Matematikai Társulat rendezvényeiben, amelyek szintén nemzetközileg elismertek. 2001-ben az intézet megkapta a Centre of Excellence of the European Union címet. Ez a hálózat az EU-n belüli, illetve USA-beli kutatást támogatja. Az Intézet a kutatás mellett az oktatásban is szerepet vállal, például egyetemi kurzusok tartásával, vagy phd hallgatók oktatásával; 2001-től a Közép Európai Egyetemmel doktori képzést is indított.
Miért választotta a matematikát... Matematikus portrék: Backhausz Ágnes Backhausz Ágnes az ELTE oktatója, kutatásait pedig 6 éve a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben folytatja. Korábban a Struktúrák limeszei, most pedig a Hálózatok dinamikája kutatócsoportban vizsgálja a véletlen gráfok sajátértékeinek viselkedését. Matematikus portrék: Matolcsi Máté Matolcsi Máté a BME egyetemi tanára és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója. Fiatalon egyformán fontos volt számára a sport és a matematika. Beszél arról, miért fontos az életben a matematika, és mire is lehet használni a Fourier-analízist. Matematikus portrék: Pete Gábor Pete Gábor már óvodás korában megtapasztalta, milyen örömet okoz az egyszerűsítés, az absztrakció. Ma a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Valószínűségszámítás és statisztika osztályának tudományos főmunkatársa. Több mint tíz éves külföldi kutatásait itthon a Zaj-érzékenység kutatócsoportban folytatja. Matematikus portrék: Rásonyi Miklós A Rényi Alfréd Matematikai Intézetben készült video Rásonyi Miklós tudományos tanácsadót, a Valószínűségszámítás és statisztika osztály vezetőjét mutatja be.
Érintő ( Bolyai János Matematikai Társulat), 2018. március 1. Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 144569136 LCCN: n00004372 ISNI: 0000 0001 0669 0135
– F. m. Axiomatischer Aufbau der Wahrscheinlichkeitsrechnung (Bericht über die Tagung …, Berlin, 1956); Probabilistic methods in number theory (Proc. Int. Congr. Math., 1958); Sur les graphs aléatories (I-II., Paris, 1962); On the foundations of information theory (Rev. Inst. Internat. Stat., 1965); Wahrscheinlichkeitsrechnung mit einem Anhang über Informationstheorie (2. kiad., Berlin, 1966); Levelek a valószínűségről (Bp., 1967); Dialógusok a matematikáról (3. kiad., Bp., 1969); Valószínűségszámítási feladatgytűjtemény (Bp., 1970); Probability Theory (Bp. –Amsterdam, 1970); On the mathematical theory of trees (Amsterdam, 1970); Naplójegyzetek az információelméletről (Bp., 1970); Foundation of probability (San Francisco–London–Amsterdam, 1970); Ars mathematica (Bp., 1973); Napló az információelméletről (esszék, tanulmányok, összeállította Katona Gyula, Révész Pál bevezetésével, Bp., 1976). – Irod. Turán Pál: R. A. (Matem. L., 1970. 3–4. sz. ); Turán Pál: R. (Magy. Tud., 1970. 7–8. ); Révész Pál: R. valószínűségszámítási munkássága (Matem.
Ennek különösen tavasszal van nagy jelentősége, amikor a szervezetünkben a nyáron és ősszel felhalmozódott vitaminok és egyéb egészségvédő anyagok kifogynak. Ezért cikkünk a továbbiakban főként a tavasszal aktuális salátafélékre koncentrál. Fejes saláta A hagyományos magyar konyha egyik jellegzetessége, hogy a tavasz valójában akkor kezdődik, amikor a háziasszony először tálal az asztalra tojásos galuskát friss, fejes salátával. A megbecsültsége azonban nem tart sokáig; az év további részében valamilyen salátafélét rendszerint csak a főételhez (hús körettel), savanyúságként fogyasztunk. De azért a saláták megszemélyesítője mégis a fejes saláta. Saláta termesztése - Részletes útmutató - Zoldsegtermesztes.hu. Ennek igen sok fajtája és többféle termelési módja ismert. Az áttelelő fejes saláta magjait szeptember végén szokás elvetni és a kifejlett palántákat október végén - november elején ültetik ki az állandó helyükre. A palántákat nem szabad mélyen ültetni. Tőtávolságuk 25 cm legyen, és jól be kell öntözni. A fagyokat károsodás nélkül viseli el. A fejeket április közepétől lehet betakarítani.
Nálunk többnyire tavaszi termény a fejes saláta, aminek addig van keletje, amíg feltűnik az asztalon az uborkasaláta. Nagy kár, mert az étrendileg igen értékes fejes salátának egész évben az asztalon volna a helye - salátaként és ételdíszítőként egyaránt. Táplálkozási szokásaink az utóbbi években örvendetesen korszerűsödtek: a nagyon zsíros, sok szénhidrátot tartalmazó, fűszeres ételeket kezdik felváltani az emészthető fehérjében gazdag, kalóriaszegény fogások. A saláta azonban sehogy se akarja elnyerni a méltó helyét. Még mindig csak a húsételek kísérője, azaz nem más, mint savanyúság, ételízesítő, holott - éppen nagyszerű termelési adottságaink miatt - étvágykeltő, vitamindús előételnek kellene lennie. De próbáljon csak meg valaki előételként nyers salátát rendelni a vendéglőben. Hogyan termesszünk könnyen fodros kelt? - Levélzöldségek, saláták - Konyhakert. Majd meglátja, hogy milyen furcsálló szemekkel fogják teljesíteni kívánságát. Különös, hogy a magyar nyelvben a saláta szónak valami lekicsinylő hangzása is van: saláta a sebtében összehordott írásmű, az iskolás gyerek alaposan elhasználódott füzete, tankönyve stb.
A tetvek ellen a lemosás segít leginkább, esetleg a szappanos vízzel való permetezés. A növényvédő szerekkel csínján bánjunk, hiszen a leveleket meg szeretnénk enni. A lisztharmat ellen leginkább a fertőzött levelek leszedésével, esetleg permetezéssel lehet védekezni. Javítsuk a szellőzést, figyeljünk arra, hogy a saláta levelei ne legyenek folyamatosan nedvesek. A saláta legnagyobb ellensége ugyanakkor a száraz meleg, ez ugyanis arra készteti, hogy szárba szökjön és felmagozzon. Ültessünk salátát! - Ankert - Anna kertje. A felmagzott saláta már nem hoz új leveleket, ráadásul a meglévő levelek nagyon keserűekké válnak. Szedjük ki gyökerestől és mehet a komposztba. +1 tipp: A tépősalátákat szedjük folyamatosan A tépősaláták folyamatosan újabb leveleket hoznak, de ha elérnek egy ideális méretet, akkor hamar felmagzanak. A legjobb védekezés ez ellen, ha nem hagyjuk, hogy elérjék ezt a méretet és folyamatosan szedjük a levelüket, így módon egy növényről akár 3× annyi levelet szedhetünk, mintha hagynánk méretesre nőni (természetesen így is felmagzik egy idő után, de addig is nagyobb hasznot hajt).
A salátákat nem csak az egészséges életmód szerelmesei szeretik. Ez a növény sokak kedvence, amit boltból, piacról könnyen beszerezhetünk, viszont nincs is ahhoz fogható, amikor a saját termésünket szelhetjük a többi zöldség mellé. Jó hírünk van az erkélyes lakástulajdonosok számára, hiszen nekik sem muszáj egyből a boltba szaladniuk, ha salátára éheznek, mivel cserépben vagy balkonládákban is termeszthetjük ezt a zöldséget. Általánosságban elmondható, hogy a saláta kiváló rostforrás. 95%-os víztartalmának köszönhetően vízhajtó hatással rendelkezik, valamint serkenti a vérképzést és a veseműködést egyaránt. Számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mint például A-, C-, K- és B-vitamint, vagy éppen kalciumot, vasat, magnéziumot. Fejessalátát termeszteni az egyik legegyszerűbb dolog, mivel elég pár magot szórnunk a cserépbe, balkonládába vagy a szabad földbe, és pár hét leforgása alatt – az öntözést nem elfelejtve – már szedhetjük is a roppanós, egészséges leveleket. A kereskedelemben kapható úgynevezett hobby vetőmagok általában olyan salátafajták magvai, amelyek szabadföldi termesztésre ajánlottak.
A sekélyebb gyökeresedés miatt vízpótlásra a 10-20 mm-es adagok elegendőek, azonban az ilyen formában adott víz mellett áprilistól szükséges a napjában 1-3 alkalommal végzett 1-2 mm-es adagú párásító öntözés is. A talaj tápanyagtartalmától függően egy, esetleg két alkalommal szükségessé válhat a fejtrágyázás. Erre akkor van különösen nagy szükség, ha ültetés előtt a talaj nagyon alacsony tápanyag-ellátottsága miatt a szükséges műtrágyaadagot (nitrogén és kálium) teljes egészében nem tudtuk kijuttatni. Fejtrágyaként alkalmanként 5 gramm/m 2 -nél több nitrogént és 10 gramm/m 2 káliumnál (K 2 O) több hatóanyagnak megfelelő műtrágyát ne adjunk a perzselés veszélye miatt. Ilyen célra könnyen oldódó, gyorsan hasznosítható, magnéziumot és vasat is tartalmazó komplex műtrágyát célszerű választani. Betakarítását akkor kezdjük el, amikor a fejek keménysége kézzel jól kitapintható. Vannak országok, ahol nem kívánalom a kifejlett, kemény fej, de nálunk a piac ezt igényli. A kifejlett termések szedésével tavasszal nem lehet sokat várni, mert a hosszú nappalok hatására gyorsan megindul a magszárképződés.
A leveleket kívülről szedjük, körkörösen, ahogy a növény növesztette őket. Mindig hagyjunk 4-5 levelet a növényen és szedés után hagyjuk megfelelően regenerálódni kb. 3-4 hetet. A leveket mindig szedjük és ne vágjuk, mert vágással a belső pici levelek is sérülnek.
Ilyen zöldségek, amiket palántáról neveljünk: Fejes káposzta (Magvetés palántaneveléshez: II. hónap., kiültetés: IV. ) Kelkáposzta (Magvetés palántaneveléshez: II. ) Spárga (Magvetés palántaneveléshez: III. - IV., kiültetés: IV. közepe) Paradicsom (Magvetés palántaneveléshez: II. - III., kiültetés: IV. vége -V) Karalábé (Magvetés palántaneveléshez: III. eleje., kiültetés: IV. közepe) Karfiol, brokkoli (Magvetés palántaneveléshez: III., kiültetés: V. eleje) Dinnye (Magvetés palántaneveléshez: IV., kiültetés: V. közepe) Paprika (Magvetés palántaneveléshez: II. - III., kiültetés: V. közepe) Padlizsán (Magvetés palántaneveléshez: II. ) Zeller (Magvetés palántaneveléshez: II., kiültetés: V. ) Magról és palántáról is nevelhetők Melegebb országrészekben néhány zöldségféle magról és palántáról egyaránt sikeresen nevelhető. Ezek közé tartozik: az uborka, a cukkini, a patisszon (csillagtök), a brokkoli és egyes karalábé fajták. De lássuk ezek ültetési idejét is: Uborka: (Magvetés palántaneveléshez: III., kiültetés ideje: V., szabadföldi vetés: IV.