Ezután célszerű egy újabb kezeléssel "felfrissíteni" a fogak színét Meg lehet-e elõre határozni, milyen legyen a kezelés végén a szín? Minden fognak megvan a rá jellemző árnyalata (pl: sárgás, szürkés, stb). A fehérítéssel ezeknek a színeknek az intenzitását csökkentjük, viszont a fogszín karaktere megmarad (sárgás árnyalatból nem lesz szürkés). A fehérítés mértékét pedig a kezelés közben folyamatosan ellenőrizheti, és a kívánt szín eléréséig folytathatja azt. A meglévő tömések, koronák színe hogyan változik a kezelés következtében? Fehérítésnél csak a fogzománc világosodik, a tömések, héjak, koronák és egyéb pótlások színe nem változik! Emiatt legtöbbször a fehérítés után célszerű ezek cseréje. Kell-e valamire ügyelni a fehérítés után? Néhány napig oda kell figyelni a táplálkozásra. Erős pigmenteket tartalmazó ételeket lehetőleg kerülni kell. Fogpótlások – Hontident. Ilyenek pl. : kávé, fekete tea, vörösbor, erős gyümölcsök. A terhes vagy szoptató kismama is fehérítheti fogait? Elméletileg a fehérítőanyag nem káros, viszont kevés vizsgálat történt még ebben a témában, így óvatosságból nem ajánljuk sem az állapotos sem a szoptató kismamáknak.
Sokszor látunk arcmaszkkal élő, vagy kritikán aluli minőségű ideiglenes fogpótlással pácienseket. Nálunk ettől nem kell tartania. A legújabb digitális fogpótlási megoldásokról itt olvashat többet. Fogszuvasodás vagy baleset, kiterjedt sérülés, erős elszíneződés a fogon olyan elváltozást, pusztulást okozhat, melyet csak koronával lehet restaurálni. Korona készítésekor először megfelelő formára csiszoljuk a fogat érzéstelenítés mellett. A csiszolást követően gumi lenyomatokat vagy digitális lenyomatot készítünk a fogazatról, melyre a fogtechnikus elkészíti az előre megbeszélt koronatípust. A csiszoláskor azonnal ideiglenes műanyag koronát készítünk, melyet a páciens a végleges korona elkészüléséig visel. Néhány nap múlva az elkészült végleges koronát speciális fogászati ragasztócementtel rögzítjük a lecsiszolt fogra. A legújabb módszer, a 2 dimenziós mosolytervező programunk amellyel a páciens testéhez, arcához, fogazatához legjobban illeszkedő fogpótlást tudjuk megtervezni. Ezután 3 dimenziós nyomtatással kinyomtathatjuk az új fogak megjelenését.
Mások ezeket keresték még
A vers témáját egy fel nem oldható mitikus szimbólum adja. Ki lehetett volna fejezni egy egyszerű mondatban is, de úgy csupán egy szubjektív véleményt jelentett volna, így viszont elrejtve a szimbólumok kibogozhatatlan és megfejthetetlen sűrűjében már általános érvényűvé vált. "Ady világa szörnyekkel népesül be, a valóság látomásokból áll. És mitologikus fogalomalkotásának lényege éppen ez a kísértetiesség. Az Én és a világ viszonyának ellentmondásai testet öltenek. Ady egyéni magányossága, vergődése, keresése, kétségbeesése, életvágya megszemélyesülnek és mint mitologikus lények lépnek szembe vele. Az ős Kajántól a Disznófejű Nagyúrig e mitologikus figurák egész légióját teremtette meg Ady képzelete. Versei tele vannak megbabonázott tájakkal és varázslatokkal. " Révai József Ady mitologizálása hasonlít a népköltészetéhez, ami a társadalom erőit személyesíti meg, de nála a külső világ mintha csak a belső, a lélek kivetülése volna. "És a belső kísértetiesség abból származik, hogy Ady úgy érzi, hogy a vak világban ő lát egyedül. "
Az ős Kaján című vers 1907-ben a Vér és arany kötet Az ős Kaján című ciklusában jelent meg a ciklus címadó, középső verseként (középső versként a kötet kitüntetett helyén áll). Először a Budapesti Napló közölte 1907. február 24-én. Az ős Kaján t Révész Béla szerint Ady 1907 elején Párizsban írta egy nyugtalan, borozással töltött, átmulatott éjszaka után. Hajnaltájt ért haza, s akkor született a vers első strófája. Azután bezárkózott szállodai szobájába, és három napig ki se mozdult onnan, csak hevert az ágyon és a versen dolgozott. A mondanivaló persze már régóta érlelődött a lelkében: két évig hordta magában ezt a versét, mielőtt megírta volna. A mű keletkezésének életrajzi hátteréről azt érdemes tudni, hogy 1907 tele válságos időszak volt a költő életében. Először is Léda gyermeket várt tőle, de az asszony férje anyagi gondokkal küzdött, ezért nem tudtak elválni. Léda őrlődött a két férfi között: a születendő gyermek Adyhoz kötötte, az anyagi érdekek viszont a férjéhez. A költővel való szerelmi viszony amúgy is rendezetlen, zűrzavaros volt (ekkortájt született a Lédával a bálban című vers is), és a pár csak marta egymást, csúnya, értelmetlen veszekedések zajlottak közöttük.
Az ős Kaján sok tekintetben rokonítható a Harc a Nagyúrral című verssel: ugyanolyan kozmikussá növesztett, hiábavaló küzdelmet jelenít meg. Ady képalkotásának jellegzetes vonása, hogy szimbólumai nem feleltethetők meg valamilyen konkrét valóságnak (ezt areferencialitásnak nevezzük), hanem a képek és a motívumok öntörvényű módon rendeződnek hálózatba. A szövegen belüli egyes szimbólumok kapcsolatban állnak egymással és magyarázzák egymást. Ez jellemző Az ős Kaján című versre is, melynek központi figurája, az ős Kaján Ady egyik leghíresebb és legrejtélyesebb szimbóluma. Nem tudjuk pontosan megmondani, hogy az ős Kaján kicsoda valójában és hogy mint jelkép mit is jelent. Többen úgy gondolták, pl. Schöppflin Aladár is, hogy " az ős Kaján mitikus köd-alakjába van kivetítve mindaz, ami Adyban rontás volt ". Azaz, hogy a démon is ő maga, a " bíborba öltöztetett Rossz ", amely a Bűn felé sodorja, vagyis az ős Kaján a költő énjének másik fele. Mások, pl. Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Hatvany Lajos és Király István többet láttak az ős Kaján alakjában, mint a puszta Rontást: szerintük az ős Kaján nemcsak a bor és a mámor pogány istene, hanem a teljes élet utáni vágyat jelképező mitikus alak is.
Szent Kelet vesztett boldogsága, Ez a gyalázatos jelen És a kicifrált köd-jövendő Táncol egy boros asztalon S ős Kaján birkózik velem. Én rossz zsakettben bóbiskálok, Az ős Kaján vállán bibor. Feszület, két gyertya, komorság. Nagy torna ez, bús, végtelen S az asztalon ömlik a bor. Ó-Babilon ideje óta Az ős Kaján harcol velem. Ott járhatott egy céda ősöm S nekem azóta cimborám, Apám, császárom, istenem. Korhely Apolló, gúnyos arcú, Palástja csusszan, lova vár, De áll a bál és zúg a torna. Bujdosik, egyre bujdosik Véres asztalon a pohár. "Nagyságos úr, kegyes pajtásom, Bocsáss már, nehéz a fejem. Sok volt, sok volt immár a jóból, Sok volt a bűn, az éj, a vágy, Apám, sok volt a szerelem. " Nyögve kinálom törött lantom, Törött szivem, de ő kacag. Robogva jár, kel, fut az Élet Énekes, véres és boros, Szent korcsma-ablakunk alatt. "Uram, kelj mással viadalra, Nekem az öröm nem öröm, Fejfájás a mámor s a hírnév. Cudar álmokban elkopott A büszke oroszlán-köröm. " "Uram, az én rögöm magyar rög, Meddő, kisajtolt.
Ady magyarság versei létharcversek is: küzdelem a nemzet életben maradásáért. Ebben a küzdelemben a legalapvetőbb kérdést Ady Az ős Kaján című versében tette fel: "Mit ér az ember, ha magyar? " Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 11. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008. 275–280. o., 284– 287. o. Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára. Hatodik, javított kiadás. Korona Nova Kiadó, Budapest, 1997. 229–231. o., 234–236. o., 243–245. o. Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 11. Szöveggyűjtemény. 248–286. o.
Utolszor meghajlok előtted, Földhöz vágom a poharam. Uram, én megadom magam. « S már látom, mint kap paripára, Vállamra üt, nagyot nevet S viszik tovább a táltosával Pogány dalok, víg hajnalok, Boszorkányos, forró szelek. Száll Keletről tovább Nyugatra, Új, pogány tornákra szalad S én feszülettel, tört pohárral, Hült testtel, dermedt-vidoran Elnyúlok az asztal alatt.