A Városliget fái közé elhelyezett épületet négy alapvető elv mentén terveztük meg. Zenei jelenlét a Városligetben A Magyar Zene Háza nem csak annak a látogatónak szól, aki belép a kapun és kifizeti a belépőjegyet. Az épület határfalain túl is jelzi jelenlétét, egyrészt az orgonasípok által keltett hangokkal, másrészt az orgonasíp-oszlopok épületen kívüli látványával. A Városligeti fasor meghosszabbított, Nemzeti Galériához vezető tengelyét, mint a terület legfontosabb gyalogos útvonalát, körbeveszik az orgonasíp-oszlopok, hanggal-jellel kommunikálva az intézmény közelségét. – A területen meglévő értékesebb fák megtartása. A Városliget fái között bújik meg a Magyar Zene Háza különleges épülete - galéria. Allegro Barbaro metafora Az épület a fentebb leírt vízió alapján az Allegro Barbaro geometriai és metaforikus áttételeken keresztül megfogalmazott építészeti megfelelője. Tervezésekor koncentráltunk a a Bartók által tiszteletben tartott kulturális, civilizációs és kompozíciós alapelvekre is. Nyitott múzeum A várolisligeti helyszínen alapvető fontosságú az épület intenzív kommunikációja a környezetével.
Az építészeti bravúrnak számító tetőzetben szinte nincs két párhuzamos elem, nincs derékszög, a felületét közel 100 egyedi tervezésű nyílás töri át, melyek egy részén átbújnak a ligeti fák, más részük pedig arra szolgál, hogy bevezessék a fényt az épület belsejébe. Ez a zöld megoldás segíti a belső terek megvilágítását és a különleges atmoszféra megteremtését. A világ egyik legfigyelemreméltóbb kortárs épületének tartott, rangos nemzetközi díjakkal elismert intézménye, a Magyar Zene Háza a Városliget történelmi léptékű megújítása keretében az év végére elkészül. Kihagyhatatlan látnivalója és kulturális tere lesz Budapestnek a komplex zenei beavató hely. Hol van az extravagáns épület? Pécsi Újság - Belföld - Megnyílt a gyönyörűen felújított budapesti Operaház. A Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épül, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. A látogatók elől évtizedekig elzárt terület újranyitásával több ezer négyzetméter megújított zöldfelületet is visszakapnak a parkhasználók.
Izgalmas újdonságokkal folytatódik a Városliget történelmi léptékű megújítása 2021-ben is, hiszen ez év végére készül el a világ egyik legnagyobb izgalommal várt kortárs épülete, a rangos nemzetközi díjakkal elismert Magyar Zene Háza - áll a Liget Budapest Project közleményében. A Városliget különleges épületének tervezése során a japán építész, Sou Fujimoto nagy hangsúlyt fektetett az épület és a park harmóniájára, valamint az intézmény funkcionális összetettségére is. Ennek megfelelően a Magyar Zene Háza hármas – kiállítási, előadó-művészeti, oktatási – feladata építészetileg is jól elválik: míg a koncert- és az előadóterem, valamint a szabadtéri színpad a városligeti park szintjén helyezkednek el, addig a kiállítóterek a föld alatt, az oktatási és kutatási helyiségek pedig az emeleten, a ház "lebegő kalapjában" találhatók. Zene háza városliget. Galériánkban mutatjuk a futurisztikus Magyar Zene Háza épületét! Kattintson a képre! A Magyar Zene Háza Forrás: Be Present Communication Agency A Magyar Zene Háza három fő funkciója – az interaktív kiállítás, a koncert és a zenepedagógia - három szinten kap helyet, amelyeket egy 14 tonnás, függesztett, mesterien kivitelezett csigalépcső köt össze.
Ezzel már csaknem 150 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg a parkban. Jelezte azt is: a tavalyi évben mérföldkőhöz érkezett a Városliget autómentesítése is, átadták a Dózsa Györgyi úti Múzeum Mélygarázst, amelynek felszínén a Városligeti Promenád várja a látogatókat. "A Kormány továbbra sem tett le Európa jelenleg legnagyobb kulturális fejlesztése, a Liget Budapest Projekt teljes körű megvalósításáról, azt továbbra is a nemzet és a főváros érdekében álló, a Városliget legjobb és legsajátabb hagyományait követő fejlesztésnek tekinti. " – mondta Baán László. A 2022-ben nyíló legjobb látványosságok között a Magyar Zene Háza | Startlap Utazás. Szerinte az elbontott Petőfi Csarnok helyére tervezett Új Nemzeti Galéria, az Ötvenhatosok tere és az Ajtósi Dürer sor sarkán lévő betonfelületre tervezett Városligeti Színház újjáépítése és a Közeledési Múzeum eredeti tervei alapján megépülő Magyar Innováció Háza semmiféle zöldfelület veszteséget nem jelentene, hiszen mindegyik tervezett épület helyén korábban is épületek álltak. Megjegyezte, hogy ezek megvalósítását a főváros vezetése egyelőre akadályozza.
Ünnepi gálaműsorral nyílt meg újra szombat este a Magyar Állami Operaház átfogó felújításon átesett, Andrássy úti főépülete Áder János jelenlegi és Novák Katalin megválasztott köztársasági elnök, valamint Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében. Budapest világháborús ostroma idején az Operaház színpada és nézőtere üres volt, pincerendszere azonban óvóhellyé változott, ahol a "pincelakó művészek" időnként rögtönzött koncerteket adtak - idézte fel megnyitó beszédében Áder János. Mennyi mindent látott, mennyi mindent átélt ez az épület: 138 esztendő háborúit és forradalmait, hódítókat és változó államformákat, megszállást és visszanyert szabadságot. Megannyi, az operajátszásba virágkort hozó igazgatót és bizonyosan néhány méltatlant is. Régit és újat, konzervatív stílust és haladót - emlékeztetett az államfő. Mint azonban hozzátette, végül mindig győzött az érték, előbb-utóbb győztek azok, akik az Operát a legjobban, a legigényesebben akarták művelni. Akik tudták, hogy az épület Ferenc József akaratából ugyan kisebb lett, mint a bécsi operaház, de szebb, akik tudták, hogy az itt bemutatott előadásoknak fel kell venniük a versenyt Európa legjobbjaival - fogalmazott.