Így például 1918-ban a frontról hazatért katonák meggyilkolták Tisza István grófot, akinek a meggyilkolásáról Jászi Oszkár írta, hogy "szinte tömeglélektani lehetetlenség volt, hogy ilyen lázas polgárháború közepette életben maradjon egy oly férfiú, aki öt éven át kiabáló szimbóluma volt mindannak a borzalomnak és igazságtalanságnak, mely a tömegeket elkeserítette. " Lincselések 56-ban is történtek, azonban arról is éppúgy elmondható, amit Jászi írt az őszirózsás forradalomról: "ezekből az elszomorító epizódokból csak a történelmi tudatlanság vagy a rosszhiszeműség faraghat fegyvert az októberi forradalom komolysága és tisztessége ellen. Nemzeti Nagyvizit / Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság. " 6. Tragikus nemzetközi helyzet Mindkét forradalom tragikus kudarca úgymond már eleve bele volt kódolva a nemzetközi politikába, de mindkét forradalom vezetői illúziókat tápláltak a győzelemről és Európáról - hiszen mindkét forradalom a művelt, demokratikus Nyugat részévé kívánta tenni Magyarországot. 1918-ban vesztesként kerültünk ki egy világháborúból, Károlyi és Jászi azonban azt gondolták, hogy mivel kezdettől háborúellenesek voltak, velük majd nem vesztesként tárgyal az Antant, és a wilsoni alapelvek (nemzeti önrendelkezés) alapján alakítják ki a Monarchia utódállamait.
Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság okai és következményei - YouTube
Ami persze nem jelenti azt, hogy a véres harcnak ne lettek volna haszonélvezői. A háború "aranyhegyein" elképesztően meggazdagodtak a hadiszállító nagyiparosok. A csepeli lőszergyáros, Weiss Manfréd a háborús évek alatt felhalmozott vagyonából például egész Horvátországot megvehette volna, végül csak bárói címet vásárolt. A kereskedők mellett jól jártak a nagybirtokosok is, új kastélyokat építettek, s a módosabb parasztság sem panaszkodott: majd minden kisgazda, akinek legalább 10 holdas birtoka volt, részesedett a hadi konjunktúrából. Az őszirózsás forradalom kitörése. Nem volt ez jelentéktelen réteg, százhúszezer híján másfél millió családnak volt ennyi vagy több földje 1918-ban. Ugyanakkor 100, mezőgazdasággal foglalkozó magyarból 45-nek egyáltalán nem volt földje, márpedig a magyar lakosság 62, 5 százaléka a mezőgazdaságból élt. A két és fél milliós kisgazdanépességgel szemben ott volt több mint négymillió földnélküli mezőgazdasági munkás és gazdasági cseléd, illetve megközelítően még egyszer ennyi kis- és törpebirtokos a családjával.
Délután a Károlyi-párt központjához és a Nemzeti Tanács ideiglenes székhelyéhez, az Astoriához vonult a tömeg, benne számos katona és tiszt, akik kivont karddal esküdtek fel az új rendre. A tüntetők a forradalom mellé átálló katonákkal együtt - akik a k. u. k. sapkarózsák helyére őszirózsát tűztek - elfoglalták a főváros fontosabb középületeit, a városparancsnokság épületét, a közlekedési csomópontokat, a telefonközpontokat, feltörték a fegyverraktárakat, politikai foglyokat szabadítottak ki a Conti utcai fogházból. Este tíz órakor a felkelők a Katonatanács utasítására a Keleti pályaudvarnál megakadályozták a frontra küldött két menetszázad bevagonírozását és elindítását is. Őszirózsás forradalom | hvg.hu. Az események hatására október 31-én hajnalban József főherceg a király nevében haladéktalan kormányalakítással bízta meg Károlyi Mihályt, s a Magyar Nemzeti Tanács pártjainak részvételével megalakulhatott a polgári-szociáldemokrata koalíció. Károlyi néhány órával a kinevezése után meghirdette programját, mely lényegében megegyezett a Nemzeti Tanács október 26-i kiáltványával.
A nemzetiségeknek az önrendelkezés jogát ígérte a program, abban a reményben, hogy így biztosítható lesz Magyarország integritása. A parasztság számára nagyszabású földreformot helyezett kilátásba, s szociálpolitikai reformmal kívánt javítani a munkások és a hazatérő katonák helyzetén. A főváros lakossága, a vidék és a sajtó nagy része lelkesen fogadta a közleményt, mindenki arra számított, hogy az uralkodó Károlyit fogja felkérni kormányalakításra, de IV. Károly visszarettent ettől a lépéstől. Emiatt október 28-án hatalmas tömeg indult Pestről Budára, hogy Habsburg József főhercegtől Károlyi kinevezését követelje. Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság okai és következményei - YouTube. A tömeget a Lánchíd pesti hídfőjénél rendőrök támadták meg, s az összecsapás - vagy ahogy elnevezték: a "lánchídi csata" - során több tüntető meghalt, mintegy 60-70-en pedig megsebesültek. József főherceg gróf Hadik Jánost, a konzervatívok egyik képviselőjét kérte fel a kormány összeállítására, bár erre az események felgyorsulása miatt már nem volt mód. Október 30-án tüntetők lepték el a főváros utcáit, és a budapesti rendőrség is testületileg csatlakozott a felkelőkhöz.
A világháború végére Magyarország teljesen kimerült, több mint egymillió halott és súlyos sebesült, 830 ezer hadifogoly, leálló gyárak, sztrájkoló munkások, városi éhínség jellemezte 1918 őszét. Teljes politikai átalakulást követelt mindenki, reményüket a Magyar Nemzeti Tanács elnökébe helyezték, gróf Károlyi Mihályba. Az elnököt mindenekelőtt gondos mérlegelés jellemezte, és addig-addig fontolgatta a hatalomátvétel különböző módozatait, amíg majdnem lemaradt a forradalomról. Az események gyorsan követték egymást: 1918. október 24-én megalakul a Magyar Nemzeti Tanács, amely követelte az azonnali békekötést, demokratikus jogok kiterjesztését és a magyar függetlenség biztosítását. Az utca azonnal mozdult, másnapra megalakultak a katonatanácsok Csernyák Imre elnökletével. Szántó Béla szakszervezeti vezető, a munkástanácsokat irányította, céljuk, általános felkeléssel megdönteni a regnáló kormányt, és Károlyit jutatni a miniszterelnöki székbe. Lánchídi csataként vált ismertté az az esemény, mikor a felvonuló emberek közé lövetett Budapest rendőrkapitánya, október 28-án.