Mi az OSI modell? Az OSI modell háttere Hogyan működik az OSI modell? Mire való az OSI modell? Az OSI modell rétegei Elmagyarázzuk, mi az a számítógépes hálózatokban használt OSI-modell, és hogyan működik. Illetve, hogy mire való és milyen rétegei vannak. Az OSI modell lehetővé teszi a kommunikációt a különböző számítógépes hálózatok között. Mi az OSI modell? Az OSI-modell (az angol rövidítésből: Nyílt rendszerek összekapcsolása, azaz "Nyílt rendszerek összekapcsolása"), egy referenciamodell a számára protokollok kommunikációja számítógépes hálózatok vagy számítógépes hálózatok. Az 1980-as években hozta létre a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO). Az OSI-modellt eleinte a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) adta ki 1983-ig, 1984-től pedig maga az ISO is kínálja, szabvánnyal. Feladata az internetes kommunikáció szabványosítása vagy sorozatosítása volt, mivel kezdetben rendkívül kaotikus volt. Normatív modell lévén az OSI-modell valójában egy elméleti konstrukció, amelynek nincs közvetlen összefüggése a kézzelfogható világgal.
Minden réteg magyarázata Nyílt rendszerek összekapcsolása (OSI) modell Az Open Systems Interconnection (OSI) modell határozza meg a hálózati kereteket a protokollok rétegekben való implementálásához, az egyik rétegtől a másikig átadott vezérléssel. Ezt elsősorban tanítási eszközként használják. A logikai progresszió fogalmilag elosztja a számítógépes hálózati architektúrát 7 rétegre. Az alsó rétegek az elektromos jelekkel, a bináris adatok darabjaival foglalkoznak, és ezeknek az adatoknak az átirányítása hálózatokon keresztül. A magasabb szintek kiterjednek a hálózati kérésekre és válaszokra, az adatok ábrázolására és a hálózati protokollokra, amint azt a felhasználó nézőpontjából látja. Az OSI modellt eredetileg a hálózati rendszerek építésének szabványos architektúrájaként fogalmazták meg, és sok népszerű hálózati technológia ma tükrözi az OSI réteges tervezését. 01/07 Fizikai réteg Az 1. rétegben az OSI modell fizikai rétege felelős a digitális adatbitek végső továbbításáért a küldő (forrás) eszköz fizikai rétegétől a hálózati kommunikációs médián keresztül a fogadó (cél) eszköz fizikai rétegére.
Ez nem más, mint kísérlet a világ változatos és változatos technológiai hangjainak szabályozására, hiszen számos gyártó, cég, ill. technológiákat a távközlés világában. Ezt a modellt az idők során finomították, és ma hét különböző réteget kínál, amelyekkel meghatározható a különböző fázisok. információ az egyik elektronikus eszközről a hálózatra csatlakoztatott másikra való utazás során. Nem számít a felhasználó földrajzi elhelyezkedése vagy az alkalmazott technológia típusa, minden globális összekapcsolási eszköz, mint pl Internet, használja az ilyen típusú egyesített protokollokat. Az OSI modell háttere A számítógépes hálózatok fejlődése és terjeszkedése az 1980-as évek elején feltárta a különböző eredetű rendszerek, illetve az általuk kialakított és fenntartott hálózatok összekapcsolásának szükségességét. A különböző nyelveket beszélő emberekhez hasonlóan a távközlés sem tudta folytatni kiterjedt útját. Még a hálózatépítésre tervezett programok is megvoltak problémákat egymással, mivel a számítógépes tervezésre vonatkozó szerzői jogi szabályok további akadályt jelentettek.
Alkalmazási réteg (Application layer) A felhasználó számára nyújtja a különböző hálózati szolgáltatásokat, mint például távoli fájlelérés, erőforrás-megosztás, távoli eljáráshívás vagy távoli nyomtató elérése. Saját fejléc Minden réteg a saját fejlécet fűz a továbbítandó adathoz. Az alacsonyabb szintű rétegek nem tudják, hogy a kapott adatoknak, mely része a továbbítandó adat, és mely része a magasabb szintű réteg fejléce, de erre nincs is szüksége. A fogadó számítógépen a rétegek sorban. A számítógépes hálózatok elterjedésének kezdetén hibaként jelentkezett a hálózatok összekapcsolhatósága, mivel a nagyobb cégek saját szabványaikat használták. Ennek kiküszöbölése érdekében az ISO (International Standards Organization, Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) megalkotta az OSI modellt (Opensystems Interconnection, Nyílt Rendszerek Összekapcsolása). A tényleges adatátvitelt oldja meg. A hibamentes csomagszállításért felelős. A hálózati kapcsolat létrehozásáról, fenntartásáról és bontásáról gondoskodik, a lehetséges utak alapján útválasztást végez, a csatoló logikai címét feloldja fizikai címével.
A rétegek és a rétegprotokollok halmazát nevezzük hálózati architektúrá-nak. Fontos tudni, hogy az egymásra épülő rétegek elfedik az alattuk levő rétegeket a felettük lévőtől: azaz nem kell az alsó rétegek működését "tudni" a felsőbb rétegek szervezésekor. Rétegek közötti kommunikáció lehet: • Fizikai: Gyakorlatban mindig ezt használjuk. Itt minden szintet figyelembe veszünk. • Virtuális: Akkor használjuk mikor különböző szintek között kommunikáció jön létre, de ez a szint nem az alapszint. Tehát bizonyos szintektől eltekinthetünk. Az architektúra kialakításánál döntést kell hozni az adatátvitel szabályairól: az átvitel egyirányú (szimplex, pl. : TV adás), váltakozóam kétirányú (fél duplex, pl. : CB rádió) vagy egyszerre kétirányú (duplex, pl. : Telefon) legyen. Eddigiek alapján, de amúgy is nyilvánvaló, hogy a hálózatok kialakításában alapvető szerepet játszik a szabványosítás. A szabványok központi szerepet játszanak a fejlődésben, ez teszi a rendszereket nyíltakká, egységeit cserélhetővé.
CCD = (Charged Coupled Device) Töltéscsatolt képátalakító eszköz. 500-at az ~ hálózati modelljére tervezték, így a való életben nem sűrűn találkozhatunk vele.
Többnyire az ~ -modell adatkapcsolati rétegében (2. réteg, esetleg magasabb rétegekben) dolgozik. Műszaki dokumentációk:... Az ~ modell negyedik szállítási rétegének felel meg. Jellegzetessége, hogy kapcsolatorientált. Lásd még: Mit jelent WiFi, Bloatware, Homepage, Aritmetika, URI?