A föld nélküli alacsonyabb társadalmi státuszúak közé tartoztak az (uradalmi) cselédek, akik 1930 körül 205 pengő éves jövedelmet tudhattak maguknak, de még náluk is sokkal rosszabbul kerestek a földeken dolgozó napszámosok: elvétve kaptak többet évente 183 pengőnél. Ennek fényében nem csoda, hogy gyakori volt az éhezés, a szegény családokban élő gyerekek tejhez is csak ünnepnapokon jutottak hozzá, hiszen a tej literenkénti ára a korszakban fél pengő körül mozgott. 1 pengő értéke példa. A parasztcsaládok élete még mindig a földtől – és az időjárás szeszélyeitől – függött (Kép forrása: Fortepan) Ehhez képest a szintén alsó osztályba sorolt proletariátus – a városi ipari munkásság – magasabb életszínvonalat biztosíthatott magának. A szakmák között nagy eltérés mutatkozott, míg a nyomdászok 1938-ban 2300 pengős fizetést kaptak, addig a textilipari munkások – főként nők – gyakran alig 1000 pengős fizetésben részesültek. Az átlagfizetést sokan még így sem érték el, a családban mindenkit mozgósítani kellett a munkára, hogy alapvető létszükségletek terén – mint a lakhatás és az élelmezés – ne szenvedjenek hiányt: túlzónak hat, de egy jobb minőségű vágódeszka értéke akár az öt pengős árat is elérhette.
Végtelen a jelentkezők száma a "legősibb" pénznemek versenyében 2021. augusztus 3. 16:02 Múlt-kor Régi pénzérmék és ősi megnevezések léteznek, de a valuták legtöbbször történelmi léptékkel mérve tinédzserkorban fejezik be pályafutásukat. A pénznem fogalmának szigorú, technikai alapú értelmezése gyakran nincs összhangban a társadalmi, politikai és gazdasági viszonyok változásával, így sokszor az állam – vagy a piac – beavatkozása szükséges. Több ország kandidál az első helyre a legrégebb óta forgalomban lévő pénznemek versenyében: Mikronéziából is akad jelentkező, de a hivatalos álláspont egy másik szigetországnak "ítélte oda" ezt a címet. A társadalom születésével egyidős az igény a cserekereskedelemre, és a cserealapok értékének az egységesítésére. Kezdetben őseink mindennapos használati tárgyakkal teljesítették a tranzakciókat, de az ellenérték kiegyenlítésének eszközére pénzként még nem, csak fizetőeszközként hivatkozhatunk. A régi időkben használt 1 pengős hány forintot érne ma?. Egy csoport dönthetett úgy, hogy a tej értékében határozza meg a medvebőr, a zsír vagy a gyümölcs árát, de a tej az idők folyamán nem maradt stabil, az árucserétől és az igények szeszélyes változásaitól független "valuta".
Az ország gazdaságának és a nemzetközi kapcsolatainak szempontjából ugyanis jobb lett volna a dollárt 15-16 forintos áron meghatározni, nem pedig kisebb értékben feljegyezni, hogy kevesebbet kelljen fizetni a beszolgáltatott termékekért. A képen egy százforintos bankjegy látható 1947-ből Forrás: Magyar Nemzeti Bank / A bankjegysorozat változása az évek során Az államilag erősen szabályozott környezetben (vagyis központi ármeghatározással és tervgazdálkodással) a forintot a következő csaknem négy évtizedben viszonylagos stabilitás jellemezte. Ez idő alatt a pénz külalakja folyamatosan megváltozott, míg 1949-ig a Kossuth-címer szerepelt rajta, 1957-ig már a Rákosi-címer, majd 1990-ig a Kádár-címer. A lassú infláció hatására 1969-ben kiegészült az addigi bankjegysor (10, 20, 50 és százforintos) az 500, majd 1983-ban az ezerforintossal. 1 pengő értéke 2021. A rendszerváltás után pedig bevezették az 5 ezer forintost, illetve 1990-től már az új köztársasági címer szerepelt a bankjegyen. A piacgazdaságra való átállás során Magyarországon jelentős pénzromlás jelentkezett, aminek következtében a fogyasztói árszínvonal 1990 és 1994 között az egekbe emelkedett.