A templomban külön oltárt kapott, s november 4-ét mindenkor ünnepi istentisztelettel ülték meg – bár az ikon többé nem könnyezett. A bécsi nép ezrével folyamodott hozzá, s számos csodatételt írnak a javára, egyebek között Savoyai Jenő herceg 1697-es zentai diadalát is. A Mária-kép Bécsbe vitele hatalmas felzúdulást keltett, még abban a száz pontban is szerepel, amelyben a szabadságharc kitörésekor II. Rákóczi Ferenc foglalta össze a magyar nemzetet ért sérelmeket. A csodatévő ikonról számos másolat készült, ezek egyike került végül a pócsi templom üresen maradt ikonosztázára. Csodálatos módon – noha ilyet sem a Bécsbe vitt eredeti, sem egyetlen másik másolat sem tett – a kép 1715. augusztus 1-jén ismét sírva fakadt. A jelenség másnap és újabb három nap múlva is megismétlődött, mint ezt az egri érsek által indított kivizsgálás során száznál is több szemtanú vallomása igazolta. A község ekkor vette fel a Mária előtagot, s ettől kezdve hívják Máriapócsnak. ELKELT! - Máriapócs - Mária könnyező ikonja | MédiaKlikk. A csoda majd kétszáz év után, 1905. december 3-án harmadszor is megismétlődött.
Vasárnap Szentmisék előtt fél órával a Szent Mihály, majd kezdéskor a Szent Miklós harang szólal meg. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Máriapócs Nemzeti Kegyhely Jegyzetek [ szerkesztés] Külső hivatkozások [ szerkesztés] A Nyíregyházi Egyházmegye honlapján Máriapócsi görögkatolikus egyházközség Máriapócs - Nemzeti Kegyhely, a templom hivatalos honlapja A templom adatlapja a Műemlé
Az emléktábla fölött domborműként a címer látható, az oszlop tetején pedig a Turulmadár. Forrás díszkút A Forrás című díszkút szintén a görögkatolikus templom közelében található a Kossuth téren. A díszkutak között szokatlan megjelenésű alkotást 1988-ban Győrfi Sándor szobrászművész készítette el. Máriapócs könnyező mária maria yudkevich. A bronz felsőrészen madarak láthatók, és az alsó oszlop és medence rész süttői mészkőből készült. Díszoszlop Közeli településekért látogasd meg a Térképet!