A befizetési határidőre ügyelni kell, mert az elengedés napján már esedékes volt ha jól emlékszem. Érdemes kiszámolni az elengedés dátumára és ott tartani a számlán, hogy ne legyen bünti. Csöre Köszi végülis beszéltem a NAV ügyintézővel AVBA nyomtatványon kell jelenteni és majd ők hoznak határozatot az illeték összegéről, 60 napon belül. Akkro ezek szerint az illetékfizetés nem a határozat keltétől hanem az elengedés keltétől van? Hagyatéki eljárás | Dr. Szász ügyvédi iroda | 4 oldal. Akkor levették a nyomtatványról az évszámot már, mint pl. a 17-esnél is. Megfizetést nem tudom, a kitöltési útmutatót javaslom elolvasni, mert az illeték tv. még most is az okirat elkészültének napjára datálja az illetékfizetési kötelezettséget ebben az esetben.... Az okiratot az elengedésről csatolni kell a bejelentéshez. Idézet: Az ajándékozási illetékkötelezettség az Itv. 3. § (2) bekezdés b) és c) pontjai alapján - ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján keletkezik; ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon keletkezik, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény (belföldön átadás) bekövetkezett, - ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik.
A "rájövés" mögött pedig mérőóra téves leolvasása áll, ugyanis a 2013-ban történt csőtörés után ők tévesen olvasták le az órát és azóta én is úgy olvastam az évek folyamán és csak most novemberben derült ki egy éves ellenőrző leolvasáskor ez a hiba. Kapcsolódó kérdések:
Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni. Nagyapámat (a később említett ház tulajdonosát) 1966-ban bekövetkezett haláláig a vele lakó édesapám ápolta. 1966-ban nagyapám halálakor édesapám testvérei (összesen heten voltak testvérek) az ápolásáért hálából nekiadták a házrészüket (sajnos nincs meg az irat! ). 2004-ben édesapám halálát követően a leány testvéremmel ketten örököltük a házat, a felesége (édesanyám) haszonélvezeti jogot kapott. Édesanyám 2020-ban meghalt és ekkor szembesültünk azzal, hogy apám hét testvér közül egy részére 1966-ban 2/14 rész tulajdoni hányad mégis be lett bejegyezve. A fent említett testvér 1994-ben elhalálozott, de a 2/14 rész tulajdoni hányada még mindig most is be van bejegyezve. Mi a teendőnk? Van elévülés vagy kell póthagyatéki stb.? BrandChannel: Biztos mindent tud a hagyatékról? Most tesztelheti! | hvg.hu. Válasz: Tisztelt Kérdező! Elévülés nincsen. Póthagyatékit lehet kezdeményezni, illetve adott esetben az elbirtoklás jöhet még szóba, de annak körülményeit vizsgálni kell.
Amennyiben nincs rendelkezés, akkor a hagyaték tárgya lehet. Az örökhagyó halálával a számla feletti rendelkezésre adott meghatalmazás a hatályát veszíti, melynek eredményeként a számlatulajdonos halálát követően már a meghatalmazott sem rendelkezhet a számla felett. ) A tartási szerződés lényege, hogy a tartásra kötelezett fél ellenérték fejében gondoskodik a tartásra jogosultról, például biztosítja a lakhatását, élelemmel, ruházattal látja el és gondját viseli. A szerződés megkötésekor a benne foglalt vagyon, például akár az eltartott lakása azonnal az eltartó tulajdonába kerül, ezért az eltartott halála után a vagyontárgy nem lesz a hagyatékának része. Ennek egy jelentősebb korlátja van. Amennyiben az eltartott a szerződés megkötését követő két éven belül hal meg, a tartási szerződés visszterhes jellegét el kell ugyan ismerni, de csak a szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás ellenértékével fedezett hányadát nem kell a kötelesrész alapjához hozzászámítandó vagyonnak tekinteni.