Európa harmadik legnagyobb tava Ausztria és Magyarország határán helyezkedik el. A sós vizű tó felülete 315 km², mélysége átlagosan 50-60 cm. Az UNESCO világörökségi területnek nyilvánította. Közép-Európa egyik legkönnyebben felmelegedő tava. Túraajánlatok Fertő tó aktív térkép kerékpártúrái A Cartographia 2016-os Fertő tó aktív térképén ajánlott tíz kerékpáros túra részletes leírása képekkel. Látnivalók A magyarországi oldalon egyetlen strand található mindössze, a Fertő tavi vízitelep, amit Fertőrákos felől közelíthetünk meg. Az ide látogatónak lehetősége nyílik sétahajózni, kajakozni, strandröplabdázni vagy akár szörfözni. Fertő tó magyarországi területe és kerülete. A tó ausztriai része jobban kiépített, több part menti településhez is tartozik fürdőhely. Rendkívül gazdag állatvilágát mindkét ország oldaláról nemzeti parkok védik. Összesen 300 madárfaj figyelhető meg környékén. Fertő-Hanság Nemzeti Park A Fertő-Hanság Nemzeti Park teljes területe 23 731 hektár, amelynek Fertő tavi része 1991-ben nyerte el a nemzeti park rangot, a tőle keletre fekvő Hanság pedig 1994 óta része a nemzeti parknak.
1926 októberében az öt napig dühöngő vihar 80 km²-ről fújta el a vizet. Élővilága Ezen a vidéken találhatunk csertölgyet és molyhos tölgyet, kosborféléket, számos lepkefajt és gőtét. A nádrengeteg európai jelentőségű madárparadicsom. Akár a fészkelő, akár az átvonuló madarakat nézzük, a Kárpát-medence egyik legjelentősebb madárélőhelye. A nádasban telepesen költ a nagy kócsag, aminek itt található az egyik legnagyobb állománya: ma kb. 700 pár. Ugyancsak telepesen fészkel a vörös gém és a kanalasgém. Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, ismerjük meg a Fertő-tavat!. A nádas jellemző és gyakori fészkelője a nyári lúd és az üstökösréce: tavasszal a Fertő partján több száz család legelészik. A ragadozó madarak közül ugyancsak a nádasban költ a barna rétihéja: a vadászó madarak gyakran láthatóak a part mentén is. Néhány éve újra költ a rétisas, telente pedig az itt összegyülekező sasok kísérik a vadlúdcsapatokat. A nádi énekesmadarak közül legjellegzetesebb a sitke, amelynek egyik legnagyobb állománya költ itt. Gyakori a nádi tücsökmadár, a nádirigó, a cserregő nádiposzáta, a szegélyekben pedig a foltos nádiposzáta és a színpompás kékbegy.
A tó legértékesebb halai a réti csík, a csuka, a lápi póc, a compó és a garda. A tó nyugati részén, a pusztai réteken ritka növényeket láthatunk, itt él a boldogasszony papucsa (másik nevén rigópohár), a légybangó, a pókbangó, a tarka és a törpe nőszirom. Sok védett lepkefaj talált a területen élőhelyet, például a nagy pávaszem, a tölgyfaszender, a sápadt szemeslepke vagy a halálfejes lepke. A Kistómalmi- láprét értékes jégkorszaki maradványokat őrzött meg, a lápi hízókát és a mocsári nőszőfüvet. A tó keleti vidékén szikes puszták találhatók, amelyek jellegzetes növényei a fertői mézpázsit, a sziki sóballa, a sziki őszirózsa. A területek karbantartása a hagyományos magyar háziállatokból álló állatállomány feladata. Él a területen rackajuhnyáj, szilajon tartott bivaly és magyar szürke marha -gulya. A Fertő ritka hüllője a fokozottan védett rákosi vipera vagy más néven parlagi vipera. A Fertő tó földrajza | Fertő tó.hu. A tó partján gyakran találkozhatunk a szintén védett vízisiklóval is. A Hanság [ szerkesztés] A Hanságot a szél felszínformáló munkája alakította ki a folyók homokos-kavicsos hordalékának lerakása után.