Az ELI ALPS Lézeres Kutatóközpont mellett elterülő Science Park Szeged első létesítményeként átadták kedden a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Inkubátorházát (képünkön). Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ünnepségen azt mondta, a kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra Magyarország a jelentős innovátorok közé lépjen elő. A magyar szakemberek képességeinek kibontakoztatását a kutatói életpálya támogatásával és világszintű infrastruktúra létrehozásával ösztönzik. A kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP 1, 6 százalékra emelkedett, tavaly megközelítve az 800 milliárd forintot, melyből 251 milliárd forint volt állami forrás. A kormány célja, hogy 2030-ra 3 százalék legyen ez az arány – közölte a politikus. A pandémia idején a kormány célja a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek megőrzése volt, ehhez 30 milliárd forint bértámogatást biztosított. Ennek köszönhetően 1500 cég tartotta meg a kutatóit – mondta. Hozzátette: a legtöbb új munkahely is a versenyképességet megalapozó ágazatokban – az it-szektorban és a tudományos kutatásban – jött létre.
Elmondta: májustól már dolgoznának munkabizottságaik, az év végére pedig több anyaggal is tudják már támogatni a kormányzatot. Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott: ma az energiaforrások több mint nyolcvan százaléka kötődik a fosszilis energiahordozókhoz, amelyeket a jövőben ki kell tudni váltani. Az átmenet egyik kulcsa a körkörös gazdaság lehet – jelentette ki. A Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform – mint szakmai, konzultációs és érdekképviseleti fórum – elsődleges célkitűzése a magyar és európai stratégiákkal összhangban felgyorsítsa Magyarországon a körforgásos gazdaságra történő átállást, mint a fenntartható jövő egyik legfőbb zálogát.