Az egykori Bedő-gyűjtemény főműve, Csontváry Kosztka Tivadar Hídon átvonuló társaság című festménye is megtekinthető június 12. és július 30. között a Virág Judit Galériában, ahol egyszerre négy kiállítás lesz látogatható. Mattis Teutsch János az avantgárd kimagasló alakja, műveinek eddigi legteljesebb és legátfogóbb tárlatát Éber Miklós gyűjteményén keresztül ismerhetik meg az érdeklődők. Radák Eszter legfrissebb munkáit mutatja be, Demény Miklós alkotásaiból pedig a teljes életművet átfogó válogatás lesz látható. Emellett egy 13 képből álló tárlat is megtekinthető többek között Csontváry, Rippl-Rónai József, Keserü Ilona, Maurer Dóra, Bak Imre, Lakner László és Nádler István műveivel. A kiállításokon minden műalkotás megvásárolható. Csontváry Kosztka Tivadar művei csak nagyon ritkán bukkannak fel a műkereskedelemben. A Hídon átvonuló társaság legutóbb 2006-ban szerepelt a Virág Judit Galéria aukcióján, azóta magángyűjteményben volt. A művész egyik legtöbbet reprodukált alkotásának szimbolikáját régóta kutatják, azonban eddig még senkinek sem sikerült igazán feltárni.
A Virág Judit Galériában folytatódik a tavalyi évben a Berlin-Budapest tengelyt bemutató művészettörténeti séta. A második stáció: Párizs. Köz- és magángyűjtők tulajdonában lévő alkotásokat sorakoztat fel a két főváros közötti képzőművészeti kapcsolatokat feltáró kiállítás az 1880-as évek végétől az 1960-as évekig. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA. "Páris, te óriás Daloló, Dalolj mámort nekem. " – dúdolta Ady a Gare de l'Esten 1905-ben. A Párizsban járt az ősz facsimile kézirata egy francia kávéház kerek asztalán már egy ismert André Kertész-fotó 1932-ből, amely a Párizs-Budapest tárlaton a Magyarországról elszármazott fotósok Franciaországban készült fényképei között bukkan fel. Ady Endre szellemisége Ámos Imre művészetének is része, a költő lírája hatott a festő szimbólumrendszerére. A kiállítás enteriőrje Párizs mindig más és más arcát mutatta a hozzá térő, tapasztalni, tanulni, élni vágyó magyarnak. Mednyánszkynak Párizs a nyomornegyedek terepe, ő egyedülálló módon aknázza ki ezt a tematikát: a Csavargó (1897 körül) című nagyméretű festménye - egy viaszarcú fiatalember egészalakos profilja szép fény-árnyék játékkal - zavaró társadalomkritika az életigenlő, színpompázó Csók Istvánok, Rippl-Rónaik, Vaszaryk, Márffyk vagy a dekoratív szobabelsőben pózoló kecses Vörös Géza-hősnők között.
"Nekünk az abortusz volt a fogamzásgátlás" – 11 hátborzongató történet Hollywood úgynevezett "aranykorából" Erre képes 2 pohár bor lefekvés előtt Ettől a 3 dologtól lesz minden együttlétkor orgazmusod a tudomány szerint A nevelt fiam esküvőjén egyszer csak szembejött az anyja