Március két hétvégéjén lelkes önkéntesekkel a Peszéri-erdő olyan részein ültettek fákat és cserjéket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, ahol a gépi ültetés nem lett volna kivitelezhető, hogy erdészeti járművekkel ne tegyenekk kárt az értékes erdei aljnövényzetben – írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján. 50 nyírfa, 200 nyárfa (hazai nyárfajok), 30 kocsányos tölgy és 300 fagyal került ki ily módon az erdőbe. A fagyalcsoportok ültetésével ökológiai folyosókat hoztak létre a díszes tarkalepke számára. Ez a szép lepkefaj Európa több országból kipusztult már. Idehaza még vannak stabil állományai, a Duna-Tisza közén a Peszéri-erdőben él a legjelentősebb populációja. A díszes tarkalepke egy specializálódott faj, kizárólag fagyalra (vagy alacsony kőrisfákra) petézik, a fagyal egyben a legfontosabb nektárforrás a táplálkozó imágók (kifejlett lepkék) számára. Azért ültettek egymástól nem túl távol eső fagyalcsoportokat, mert ezek a táplálkozó- és petézőhelyek ökológiai folyosókat hoznak létre.
Ma már mindenki zsebében ott az okostelefon, így a legegyszerűbb, ha bejelenti a HulladékRadar alkalmazás használatával. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által üzemeltetett rendszer alkalmas arra, hogy fotókkal és egyéb, a hulladék fajtájára és mennyiségére, valamint megközelíthetőségére vonatkozó információk megadásával a területileg illetékes hatóság tudomást szerezzen az illegális hulladéklerakásokról, ezáltal intézkedni tudjon annak felszámolásáról a környezet megtisztítása érdekében. # Két autót megpakoltunk, hogy minél gyorsabban megszabadítsuk a területet a szennyező hulladéktól. Fotó: Győrfy Hunor Forrás: A kerti munkák kezdetén egyúttal a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság arra is felhívja a figyelmet, hogy a zöldhulladéktól se a természetben szabaduljunk meg, annak illegális elhelyezése éppúgy szabálytalan és büntetendő, mint a kommunális, vagy bármely más hulladék lerakása! A száraz gallyak, levelek fokozottan tűzveszélyesek, ennek veszélyeit talán nem is kell ragozni.
Igazán jó költőhely várhatóan kevesebb lesz, mivel a csapadékhiány miatt alacsony a növényzet, száraz a talaj. A költésre alkalmas területeken csoportos fészkelésre lehet számítani. Mivel a túzok mezőgazdasági környezetben, talajon fészkel, a költések megsemmisülésének nagyon nagy esélye van. A pótköltések miatt a kakasok dürgése egész májusban, sőt még június elején is megfigyelhető, hiszen nem szalaszthatják el egy esetleges második, vagy akár harmadik próbálkozás lehetőségét. Mivel megkezdődött a tojásrakás, a túzok költőhelyein mostantól fokozott óvatossággal kell lennünk. A fészkelőhelyül szolgáló gyepeken, szántókon történő közlekedés a fészkelés sikerességét veszélyezteti. A Felső-Kiskunságban Kunszentmiklós, Kunpeszér, Bugyi és Apaj térségében a túzokok viszonylag könnyen megfigyelhetők, de a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kéri, hogy a műutakról ne térjenek le, a nyílt területeken ne közlekedjenek a madarak megfigyelői! Sikeres túzokvédelmi intézkedések A Kiskunságban mintegy 600-650 példány túzok él.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2016. júniusi hírlevele PROGRAMOK A TERMÉSZET HÁZÁBAN (6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. ) június 25. Múzeumok éjszakája "Bőregerek, vámpírok és más éji csúfságok", denevér origami, éjszakai rovarcsapdázás a Hankovszky-ligetben, tárlatvezetés az interaktív kiállításban, vetítettképes előadások: Egér-e a bőregér? – érdekességek a denevérekről, Az év élőlényei 2016-ban, Bemutatkozik a Kiskunsági Nemzeti Park Időszaki kiállítás: "Hetedhét világom" természetfotó kiállítás Dr. Nagy Edit természetfotó kiállítása A kiállítás megtekinthető: május 27-től június 30-ig. Környezetvédelmi világnapi rendezvény Szegeden a Szent-Györgyi Albert Agórában Időpont: 2016. június 3. péntek 9 órától 15 óráig Helyszín: Szeged, Szent-Györgyi Albert Agóra (6722 Szeged, Kálvária sugárút 23. ) Program: természetismereti játszóház; kutatósarok; kísérletek bemutatója; bábműsor; természet- és környezetvédelmi előadások; kézműves foglalkozások; kiállítás. A részvétel előzetes bejelentkezés alapján ingyenes.
Az eredmények alátámasztották, hogy indokolt az újabb kutyás egységek létrehozása, az egyik frissen kiképzett kutya, a Carlo névre hallgató belga juhász az ő csapatukat erősíti. Társa, Samu, a német juhászkutya az állami természetvédelemben, Gálos Anna természetvédelmi őr mellett teljesít szolgálatot a Kiskunsági Nemzeti Parkban 2017 decemberétől. A kutyákat több hónapon keresztül képezték méreg- és tetemkeresésre, majd az ORFK Kiképző Központjában sikeres hatósági vizsgát tettek ősszel és "szolgálati keresőkutya" minősítést kaptak. Mostantól folyamatosan járőrözhetnek a jelentős madár-élőhelyeken, valamint a ragadozó-mérgezések helyszínein. Feladatuk a mérgezés és egyéb bűncselekmény áldozatául esett védett és fokozottan védett madarak tetemeinek és a mérgezett csalétkek felkutatása, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális nyomozócsoportjának segítése. A mérgezéses esetek többségében az EU-ban már 2008-ban betiltott karbofurán tartalmú növényvédőszerek okozzák a pusztulást. A karbofurán szándékos mérgezésre történő felhasználása védett madarak ezreinek pusztulását okozta Európa-szerte az elmúlt években.
A hazánkban másodikként, 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékét őrzi a Duna-Tisza közén. A régészeti leletek alapján már a késő rézkortól (i. e. 3-4. évezred) állattartással foglalkozó népek éltek itt, és később a honfoglaló magyarok és a kunok is ezt az életformát folytatták. A történelmi idők néha robbanásszerű, máskor lassan őrlő folyamatai jelentős változásokat eredményeztek a tájban. Elég, ha a Honfoglalás vélhetően ide kötődő eseményeire, a török idők alatti pusztásodásra, a kunok és Kecskemét nagyarányú állattartására, az ember előidézte újkori homokmozgásokra, vagy a szőlő-, gyümölcs-, kertkultúrára és az attól elválaszthatatlan tanyasi gazdálkodásra gondolunk. A különleges, síkvidéki táj - látszólagos egyhangúsága ellenére - sokféle, változatos élőhelyet foglal magába. Egyszerre őrzi a természet állandó változásának nyomait, a víz és a szél felszínformáló erejét, és az évszázadok óta itt élő emberek kézjegyét. A kultúrtájjá formált Kiskunságban ma már üdítő, élményt nyújtó és sok meglepetést tartogató maradványterületek a vadvizes szikesek, a szaggatott felszínű buckavidékek, vagy az a néhány vizes élőhely, mely a vízrendezések előtti táj összetett természetességét villantja elénk.