A 20. század elejéig a frízek fele pej volt, ma viszont kizárólag fekete frízeket tenyésztenek tovább. Ezek általában jegytelenek: a fehér csillag a homlokon az egyetlen jegy, ami engedélyezett. A fajta egyedei ragaszkodnak az emberhez, mégis rosszul viselik a büntetést: nem ritka, hogy hónapokig nem nyerik vissza a bizalmukat, ha bántják őket. Egygazdás ló. A gazdáját mindenen keresztülsegíti, vigyáz rá, nagyon ragaszkodik hozzá. Ha jól bánnak vele, nagyon hálás, gazdája hangját bármikor felismeri: hangos nyerítéssel üget, illetve vágtázik hívójához. Tökéletes díjlovaglás céljából. A világ egyik legszebb lova, Frederik, a fríz ló – Klasszik Rádió 92.1. A fríz lófajta kialakulása a rómaiak idejére vezethető vissza. A "fríz" fajta a nevét egy germán néptörzstől kapta, akik Frízland (Frízföld) északi részén telepedtek le. Ez a törzs használt először olyan lovakat, melyek eltértek a klasszikus hidegvérűektől. Kb. 150 cm marmagasságúak voltak és az ókori leletek alapján igen mutatós, akciós mozgással bírtak. Ez a fajta lehetett a mai frízek őse, ám kinézetében még jelentősen különbözött a mai típustól.
Testfelépítése, robusztus megjelenése lenyűgöző, ugyanakkor, a betegségekre, huzatra, nagyon érzékeny lófajta. Dinamikus a mozgása, í velt és büszke a nyaka, fejlett, széles mellkasa és erős, hosszú vállai vannak. A far csapott, a mar kidomborodó, a fej hosszú, nemes. A szemek nagyok és élénk pillantásúak, a fülek mozgékonyak, finom szabásúak. A sörény és a farok szőre sűrű, hosszú, enyhén hullámos, ritkítani vagy befonni csak ritkán szokták. A végtagok rövidek, erősek, jó csontozatúak. Fehér fríz ló nevek. Hosszú, sűrű bokaszőre van, a paták kemények és jól formáltak. Megsínyli a (gyakori) ló, lovas, élőhely változást. A fríz lovat szárazföldön és tengeren egyaránt szállították az északi-tengeri kikötőkből sok más vidékre. Rokonsága a dales pónival és fell pónival szembetűnő. A tőle származó angol lovon keresztül hatott az angol "nagy lóra" (great horse) és a mai shire -ra, de felhasználták új fajták tenyésztésénél is, főleg Németországban és Norvégiában: az oldenburgi, a württembergi és a døle lovaknál. A fajta egyedei ragaszkodnak az emberhez, mégis rosszul viselik a büntetést: nem ritka, hogy hónapokig nem nyerik vissza a bizalmukat, ha bántják őket.
A korábbi kisebb, zömökebb, robusztusabb úgynevezett "barokk" vonal mellett mindinkább előtérbe kerül egy újabb, kecsesebb, finomabb vonalú "sport" típus. Az új vonalra jellemző a vékonyabb, kecsesebb faj, a hosszabb törzs, a finomabban izmolt test és a hosszabb, vékonyabb lábak mely a mellső végtagoknál még kifejezettebb. Az újabb típus megjelenésével változott a hasznosítási irány is. Nyugalmuknak és megbízhatóságuknak köszönhetően minden fronton megállják a helyüket. Korábban fogatlovak ként, illetve a mezőgazdasági munkában használták őket. Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a sportban való felhasználás is, elsősorban fogathajtás ban és díjlovaglás ban találkozhatunk a fajtával. Talán a legismertebb az előfordulásuk klasszikus díjlovaglás ban, főként a barokk ágban. Fehér ló Stock fotók, Fehér ló Jogdíjmentes képek | Depositphotos®. A küllemből sugárzó elegancia tökéletes összhangot képez a frízekre jellemző nyugodt, magabiztos, tökéletesen alkalmazkodó munkavégzéssel. A díszes, veretes szerszámok, az akciós mozgás és a nemes tartás a régi korok hangulatát hozza vissza.
A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal. Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az ember és a természet szeretetét hirdetik, csupa olyat, amiben megkapaszkodhatunk, és amik által továbbléphetünk. Most majd Pünkösdvasárnap és hétfő után, a keddek és szerdák hétköznapjaiban. cikk nyomtatása Szólj hozzá!
A pünkösdöt Európa legtöbb országában ünneplik valamilyen formában, sok országban ünnepnap pünkösd hétfő is. A pünkösd – ugyanúgy, mint a húsvét – mozgó ünnep, amely a keresztény hagyományok szerint a húsvétot követő ötvenedik napra, valamikor május 10. és június 13. közé esik. Ez az egyik legfontosabb keresztény ünnep, amikor a Szentlélek eljövetelére emlékeznek, emellett a legtöbb országban összefügg a természet újjáéledésével és a nyár köszöntésével. Az ünnephez tehát nemcsak keresztény, de pogány és római hagyományok is kötődnek. Pünkösd milyen ünnep. A népszokásokban főleg a termékenység és a nász ünnepe, valamint ezek szimbolikus megjelenítése dominál – a hagyomány szerint a nagy nyári munkák kezdete előtt ünnepelni kell, köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. A római birodalomban májusban tartották a növények, virágok istennőjéhez, Flórához kötődő ún. Florália ünnepeket – a pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, Magyarországon elsősorban a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.
Nem egészen világos előttem, hogy ez az elragadtatásra vonatkozik-e, vagy arra, amikor testben visszajön a Földre, hogy uralkodjon. Az is lehet, hogy ez az ünnep egy hosszabb időszakot szimbolizál, ami az elragadtatással kezdődik, folytatódik a hét éves nyomorúságnak nevezett időszakkal és Jézus Krisztus testben való eljövetelével zárul le, de ebben nem vagyok biztos. Tény azonban, hogy az elragadtatás, a hét éves nyomorúság és Jézus Krisztus visszajövetele, mind részei a világkorszak lezárásának. A húsvét és a pünkösd napra pontosan akkor volt, amikorra az ünnep esett. Ebből némelyek azt a következtetést vonják le, hogy az elragadtatás ősszel, esetleg éppen az ünnep napján lesz. Jézus azonban azt mondta, hogy sem a napot, sem az órát nem lehet előre tudni, és azt is mondta, hogy akkor fog eljönni, amikor senki nem gondolja. Pünkösd milyen unep.ch. Ezért én kétlem, hogy pont az őszi ünnep időszakában fog eljönni, ugyanakkor nem is tudom kizárni. Ahogy a Peszach keveredett pogány elemekkel, úgy a Pünkösd is, de ettől még egyik sem pogány eredetű, csupán az emberek ahelyett, hogy megtértek volna a bálványimádásból, átmentették a pogány tradícióikat a kereszténység címkéje alá.