Kiss Manyi Született Kiss Margit 1911. március 12. [1] [2] [3] [4] Magyarlóna Szászfenes község Elhunyt 1971. március 29. (60 évesen) [5] [4] [6] Budapest [7] Állampolgársága magyar Foglalkozása színész Kitüntetései Jászai Mari-díj (1954) Kossuth-díj (1957) Magyarország Érdemes Művésze díj (1962) Magyarország Kiváló Művésze díj (1964) SZOT-díj (1970) Halál oka petefészekrák Sírhely Farkasréti temető (32-1-3/4) Színészi pályafutása Aktív évek 1926 – 1971 Híres szerepei Mici néni Mici néni két élete Náncsi néni Tüskevár IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Manyi témájú médiaállományokat. Kiss Manyi, születési nevén: Kiss Margit ( Magyarlóna, 1911. Március - 29. március 12. – Budapest, 1971. március 29. ) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. Élete [ szerkesztés] Kiss Lajos és Nagy Zsuzsanna gyermekeként született. 1926-tól Kolozsvárott, 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. Pályafutása kezdetén szubrett és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással.
A színésznő az Egypitomi történet című film forgatásán, 1962 (Kép forrása: Fortepan/ Inkey Tibor) Kiss Manyi igazi tréfamester volt, több kollégája megemlékezett róla, hogyan viccelte meg őket. Telefonbetyárkodások, apróbb csínytevések írhatók a színész humorának számlájára. Kiss Manyi (könyv) - Bános Tibor | Rukkola.hu. Egy-egy ilyen alkalom másnapján az egész színház a tréfán kacagóktól volt hangos. Egyik attrakciója volt az úgynevezett "tigriscsinálás", amikor gyanútlan vacsoravendége arcát süteménykínálás közben egy-egy koromcsíkkal kente be. Sok pályatársával ellentétben magánéletétől a sajtót távol tartotta, a másodkézből származó információk meglehetősen felületesek és ellentmondásosak. Unokaöccse visszaemlékezéséből – amit Dippold Pál: Kiss Manyi, a tündér és boszorkány című írásában idéz fel – az derül ki, hogy Kiss Manyi a szerelemben közel sem volt olyan szerencsés, mint a színpadon. A családi emlékezet szerint először gróf Károlyi Istvánba szeretett bele, az arisztokrata család azonban nem járult hozzá a házasságukhoz, amivel az érzékeny színésznőnek jó néhány év szomorúságot okoztak.
Sok pályatársa csodálta átváltozóképessége miatt, percek alatt képes volt felvenni a szerepe szerinti figurát. A Madách színházi szerződés véget vetett mellőzésének és az állami kitüntetések is "megtalálták". 1954-ben Jászai Mari-díjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1964-ben pedig kiváló művészi címmel tüntették ki. Pályatársai csak az utolsó napokban értesültek halálos betegségéről.
Psota Irén 86 éves korában, 2016. február 25-én, hosszan tartó betegség után, szívelégtelenség következtében, álmában hunyt el - tudatta Facebook-oldalán a Madách Színház. A Madách Színház művésze, a nemzet színésze, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja volt. A teátrum a saját halottjának tekinti. Álmában hunyt el Psota Irén Psota Irén az utóbbi időben sokat betegeskedett, tegnap derült ki, hogy kórházba szállították, fulladozni kezdett, ezért házvezetőnője sürgős segítséget kért. Idén januárban már egyszer kórházba került, mert elcsúszott a fürdőszobájában, és combnyaktörést szenvedett. Meg is műtötték, csípőprotézist ültettek be neki, majd sajnos a kórházban tüdőgyulladást és infarktust is kapott. Miután jobban lett, hazaengedték. 2015 januárjában is sokan aggódtak a művésznőért: szilveszter éjjelén fulladt, ezért rohammentőt hívtak hozzá, de saját felelősségre inkább az otthonában kívánt gyógyulni.
Talán legismertebb Jókai Mór regénye "A nagyenyedi két fűzfa" című alkotása, melyben megírja az 1704-ben történteket, a Habsburg császári csapatok nagyenyedi pusztítását, a Kollégium felégetését. Hős diákjainkra, halottainkra nem csak a főnix madár, hanem a sétatéri emlékmű is vigyáz, örök feltámadást sugallva nekünk. Informaţii proiect POCU/904/6/25, cod SMIS 146587 - Profesionalizarea carierei didactice - PROF Tovább Informare! Referitor la adresa Ministerului educaţiei nr. 429/29. 10. Reformatus.hu | 25 éve indult újra a Kolozsvári Református Kollégium. 2021 vă informăm, că la Colegiul Naţional "Bethlen Gabor" din totalul de 75 angajaţi sunt vaccinaţi 66 de persoane, însemnând... COLEGIUL NAŢIONAL "BETHLEN GÁBOR" AIUD Nr. 2033... Tovább
Hozzátette: Magyarország kormánya minden segítséget megad ahhoz, hogy a szülőföldön való megmaradásban segítse az erdélyi fiatalokat. "Bízunk bennetek, hogy őrállókként, őrzőkként itt lesztek, és szolgálni fogjátok mindazt, amit Kolozsvár, a kollégium üzen" – jelentette ki az államtitkár. A hálaadó istentisztelet után avatták fel az iskola sportpályáját, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával újítottak fel. Apafi kollégium kolozsvár térkép. A Kolozsvári Református Kollégiumban olyan hírességek tanultak, mint Áprily Lajos költő, Kós Károly építész, Sütő András drámaíró és Wass Albert író. A kommunista diktatúra idején felszámolt intézmény 1990-ben egy külvárosi román tannyelvű iskola termeiben kezdett újra működni. Az ingatlan-visszaszolgáltatás után 2002-ben költözhetett be az 1801-ben épült Farkas utcai öreg épületébe. Az iskola 1902-ben átadott új épületét és tornacsarnokát az egyháznak nem sikerült visszaszereznie. Ebben az egyik legrangosabb kolozsvári román nyelvű iskola működik. Székely Árpád, a kollégium igazgatója, Nagy Elek, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselője és Kató Béla püspök felavatják az iskola megújult sportpályájáját A Kolozsvári Református Kollégiumnak jelenleg 750 diákja van.
Miskolczi Zsigmond 1698-ban bemutatott darabja, a Cyrus komédiája elindította Enyeden az iskolai színjátszást, melyet a kollégium az osztrák hatóságokkal folytatott küzdelem idején hosszú ideig ápolt. Amikor az anyanyelv léte kérdésessé vált, a kollégium tanárai és tanulói önképző nyelvművelő társaságot szerveztek. Az elnyomó Habsburg-politika csak elősegítette az anyanyelv és nemzeti lét tudatosítását. A kollégium falai fogadták be a lakosságot, amikor a Habsburg-ellenes harcokban a császári csapatok a város nagy részét lerombolták. Egyszer a kollégiumnak is menekülnie kellett Enyed első pusztulásakor a török-tatár elől; menedéket a torockói Székelykő sziklabarlangjai nyújtottak, mint annak idején a torockóiaknak. Illyés Elemér: Erdély változása 6. Utazás kitérőkkel (1968–1972) - 2018. június 16., szombat - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. Enyed kiheverte a török-tatár dúlást, de három és félszáz évvel később Basta, majd Mihály vajda égette porig. Alig múlt el egy újabb század, Rabutin és Tiege osztrák martalócai pusztítják el a várost kollégiumával és középkori vártemplomával együtt. Sem a kollégium tanárai, sem diákjai nem élték túl a pusztulást.
Általában 10 000 lakosra esett egy-egy királyi közjegyzői iroda, a 25 000 lakosú Kolozsvárt két iroda felállítására adtak engedélyt. A közjegyzői irodák kamarákba szerveződtek. Magyarországon 11 kamarát létesítettek. Erdély majdnem teljes területe a kolozsvári kamarához tartozott. Csak Alsó-Fehér és Hunyad megyét kapcsolták az aradi kamarához. A kolozsvári székhelyű kamaránál 25 közjegyzői állást hirdettek meg 1875-ben. Kolozsvár szabad királyi városban Schilling Rudolf (1844–1912) és Dorgó Albert (1842–1915) lett a két közjegyző, Schillinget rögtön megválasztották a kamara elnökéül, s 20 éven át töltötte be e funkciót. Apafi kollégium kolozsvár időjárás. A közjegyzőnek jogvégzett, lehetőleg doktorátussal rendelkező feddhetetlen erkölcsű embernek kellett lennie, aki más fizetéses állást nem vállalhatott. Minden városban a közjegyző rövidesen a tekintélyes polgárok egyike lett, társulatok, egyházak választották őket elnöki, gondnoki tisztségbe. Schilling Rudolf 1895-ben áthelyeztette magát Budapestre, úgyhogy helyette Dorgó lett a kamarai elnök.