Szinte már-már közhely, hogy a Nordic Noir alműfaj a fakó képi világ nélkül nem is működhet. Valahogy mindig esik az eső (vagy legalábbis be van borulva), és minden felvétel kék vagy szürke árnyalatú. Nos, A gesztenyeemberben nem így van ez, hiszen a sorozat dániai ősz gyönyörű színeit emeli ki. Persze a sorozat nem ettől annyira remek. Az első rész erős nyitójelenetétől kezdve a a hatodik rész utolsó pillanataiig egy feszesen elmesélt thrillert élhetünk át. Emellett A gesztenyeember brutális gyilkossági jeleneteket kínál. Pontosabban inkább a gyilkosság végeredményeit láthatod, de a tényleges gyilkosságokat nem, és ez pontosan így is van rendjén. A gesztenyeember az erős cselekménye mellett azért is működik, mert a karakterek élethűek, és maga a szereplőgárda is kiváló. Ha esetleg nem tudnád, ez a harmadik dán Netflix-sorozat. Érdekesség, hogy A gesztenyeember két főszereplőjét olyan színészek alakítják, akik az előző kettőben is szerepeltek. Az első sorozat A gyilkos eső (The Rain) volt, amelyben Mikkel Boe Følgaard játszotta a főszerepet, majd jött a Napéjegyenlőség (Equinox), amelyben Danica Curcic volt a főszereplő.
A gesztenyeember 1 évad egyéb: A gesztenyeember 1 évad online A gesztenyeember 1 évad filmek A gesztenyeember 1 évad sorozatok A gesztenyeember 1 évad videók A gesztenyeember 1 évad magyarul A gesztenyeember 1 évad regisztráció nélkül A gesztenyeember 1 évad ingyen EGYÉB SOROZATOK
Semmi túlzás, teljesen életszerű volt minden. Kíváncsi leszek, lesz-e valami hasonló még a Netflix tarsolyában. Rég láttam ilyen jól felépített sorozatot. Mindvégig fenntartotta a néző figyelmét, a legvégsőkig nem lehetett tudni, hogy mi történt a múltban. A gesztenyeember Izgalmas, skandináv hangulatú, megrázó, vérfagyasztó, nézőt a székéhez ragasztó történet. Szerethető szereplők, gyönyörű tájak, nyomasztó zenék és hangeffektek. Imádjuk a nyomozófilmeket, ez pedig fantasztikusan kivitelezve, igazán magasra tette a mércét, gyakran gyomorforgató és borzasztó, de annál hitelesebb kivitelezés. Szuper! - Gesztenyével tálalt sorozatgyilkos A főszereplők viszont kifejezetten sablonosak lettek, a mellékszereplők történetszála figyelemreméltóbb, és végső soron ebből is bontakozik ki az elmaradhatatlan társadalomkritika. több» Hogy ezek után lesz-e a második évad, arról nagyon korai beszélni. A történet ugyan nyitva hagyott egy kiskaput, ám szeptemberi premier után még hónapok kellenek ahhoz, hogy megkapja az engedélyt a The Chestnut Man, bár a közönség fogadtatása és a 8, 3-as iMDB-rating kétségtelenül ígéretes alap.
A gesztenyeember | Hivatalos előzetes | Netflix - YouTube
Egy másik körben ott vannak az áldozatok, akik mind egy olyan kapcsolatban voltak, amelyben nem tudtak anyaként kiteljesedni (hol ilyen, hol olyan okokból kifolyólag). Végül pedig, de nem utolsó sorban ott van Thulin nyomozó, aki gyerekét egyedül neveli, gyakran segítséget kérve egy idős férfitól, aki ha kell, vigyáz a lányára. Munkájából fakadóan azonban ezzel a segítséggel sokszor él, lányával való kapcsolata pedig egy idő után kimerül a bocsánatkérésekben és lesütött tekintetekben. Az író tehát igyekszik egészen érdekes kérdéseket feszegetni az anya szerepéről és arról, hogy mi is a felelőssége a családban, a nevelésben, de a végére mintha ezeket, a sorozatgyilkos kilétének leleplezésével valamelyest komfortosan elsimította volna. Mintegy a reflektorfényt elvéve a többiektől. Ami a gyilkos kilétét illeti, meglepőnek hatott és örültem, hogy nem estek bele abba a hibába, hogy szimpla, habzó szájú őrültet prezentál elénk. Igyekezett az író felfesteni egy olyan motivációt, ami többé-kevésbé érthetőnek hat, és csak utólag gondoltam bele abba, ha hatás eredménye érdekében még mélyebbre is áshatott volna.
Hogy picit gyengébbnek hat a befejezés, az ennek köszönhető leginkább. De hozzá kell tenni, hogy így is érdekfeszítő és így is könnyen eléri információadagolásával és hangulatával, hogy ott üljünk az ülésünk szélén, körmünket rágva. A problémák mindent egybevetve csak apró-cseprő hibáknak tűnnek, ez pedig nagyban köszönhető a főszereplőknek. Például a Thulint alakító Cercic-nek, aki kellő hitelességgel hozza a lerobbant, kiégés határán lévő nyomozót anélkül, hogy klisésnek és sematikusnak hatna a karaktere. Folsgaard szintén remek, ahogyan elszántan, acélos tekintettel, mélyen buzgó szenvedéllyel és rejtett empátiával, öntörvényűen göngyölíti fel az ügyet. Mindkettejüknek sikerült olyan háttérsztorit írni, ami segített abban, hogy érdekes, élő-lélegző figurákként jelenjenek meg előttem és ne csak papírmasé bábukként. Összességében tehát egy profi, hangulatos, izgalmas és fordulatainak hála egészen addiktív, figyelmet igénylő szériát kaptunk, ami tökéletesen szolgálja a célját és ami a műfaj rajongóinak egészen bizonyosan okoz majd örömteli pillanatokat.
Nekem biztos, hogy okozott. Arról nem is beszélve, hogy mostantól egészen másként fogunk tekinteni a gesztenyékre és a gyerekdalokra. Jöhet még több film, sorozat, könyv, képregény? Katt ide!
Így például 1918-ban a frontról hazatért katonák meggyilkolták Tisza István grófot, akinek a meggyilkolásáról Jászi Oszkár írta, hogy "szinte tömeglélektani lehetetlenség volt, hogy ilyen lázas polgárháború közepette életben maradjon egy oly férfiú, aki öt éven át kiabáló szimbóluma volt mindannak a borzalomnak és igazságtalanságnak, mely a tömegeket elkeserítette. ORIGO CÍMKÉK - őszirózsás forradalom. " Lincselések 56-ban is történtek, azonban arról is éppúgy elmondható, amit Jászi írt az őszirózsás forradalomról: "ezekből az elszomorító epizódokból csak a történelmi tudatlanság vagy a rosszhiszeműség faraghat fegyvert az októberi forradalom komolysága és tisztessége ellen. " 6. Tragikus nemzetközi helyzet Mindkét forradalom tragikus kudarca úgymond már eleve bele volt kódolva a nemzetközi politikába, de mindkét forradalom vezetői illúziókat tápláltak a győzelemről és Európáról - hiszen mindkét forradalom a művelt, demokratikus Nyugat részévé kívánta tenni Magyarországot. 1918-ban vesztesként kerültünk ki egy világháborúból, Károlyi és Jászi azonban azt gondolták, hogy mivel kezdettől háborúellenesek voltak, velük majd nem vesztesként tárgyal az Antant, és a wilsoni alapelvek (nemzeti önrendelkezés) alapján alakítják ki a Monarchia utódállamait.
A programpontok között rengeteg az átfedés: a bukott kormány leváltása, a politikai foglyok szabadon bocsájtása, általános, titkos és egyenlő választójog, sajtószabadság, a szomszédos országokkal való jó kapcsolat kiépítése, egyesülési jog, a munkások jogainak érvényesítése, földreform, Magyarország függetlensége és semlegessége mindkét programban szerepelt. Ezeknek a programoknak a tartalma nagyrészt mind a mai napig felvállalható akár a jobb, akár a baloldali demokraták számára - aki ezt az örökséget tagadja meg, az a demokrácia gyökereit tagadja. 5. Az erőszak A forradalmak során a karhatalom többször is brutális erőszakkal válaszolt a nép spontán gyülekezésére. 1918. Az őszirózsás forradalom by Lengyel Máté. október 28-án az ún. lánchídi csata során a csendőrök belelőttek a több ezres tömegbe, akárcsak 1956 október 25-én az ávósok a Kossuth téren gyülekező tüntetőkbe. A forradalmárok, akik mindkét októberen viszonylag gyorsan nemzetőrségekbe szerveződtek, szintén elkövettek atrocitásokat, különösen a gyűlölt régi rendet megtestesítő figurák ellen.
A dunai flottilla megbízhatóságát firtató kérdésére Károlyi az egyik őt kísérő matróztól a következő jellemző választ kapta: "A matrózok mindig a lázadás mellett vannak. " Lukachich megpróbált a rendelkezésére álló katonai erőkkel rendet teremteni a fővárosban, de igyekezetét Károlyi kérésére valószínűleg maga József főherceg állította le. Az éjszakai órák ezzel együtt a teljes bizonytalanság jegyében teltek el. A Károlyi-hívek, a Nemzeti Tanács tajgai közül néhányan az Astoriában maradtak. Az őszirózsás forradalom kitörése. "Reggelre valószínűleg lógni fogunk! " – mondta visszaemlékezései szerint Jászi Oszkár Kunfi Zsigmondnak, ami ugyancsak jól tükrözi a forradalom és a Nemzeti Tanács vezérkarának lelkiállapotát. A sorsdöntőnek bizonyult éjszakán a fővárosi utcákat vigasztalan őszi eső áztatta: a tüntetők és a forradalom oldalára átállt fegyveres erők látszólag eltűntek, s ez tovább növelte a forradalom vezérkarának elszigeteltség-érzését. Amikor az egyik telefonközpont katonai védelmet kért tőlük, a Nemzeti Tanács nem tudott húsz fegyverest összeszedni.