(Magyarország) Mariann vagyok, köszönjük, hogy a választod! Válaszd ki utazásod időpontját, majd kattints a "Lefoglalom" gombra, csak 2 perc az egész. Ajándékba 3 db programkupont adunk neked, amit Nagyatád és környékén tudsz felhasználni. Ha segíthetek, keress bizalommal: Park Hotel Nagyatád foglalás, szoba árak Foglalás, szoba árak A pontos árakhoz kérlek add meg utazásod időpontját! Ellátás nélkül Reggelivel Félpanzióval Park Hotel Nagyatád értékelése 9. 5 a lehetséges 10 -ből, 111 hiteles vendégértékelés alapján. Személyzet: Tisztaság: Ár/Érték: Komfort: Szolgáltatások: Étterem: Megközelíthetőség: Csak hiteles, személyes tapasztalatok alapján értékelhetnek a felhasználói Már 1 716 100 hiteles egyéni vendégértékelés Vendégeink mondták: Csendes / Nyugodt (73) Kellemes / Barátságos (70) Gyógyfürdő / Pihenés (66) Kényelmes (52) Családias (50) " Kedves fogadtatás, barátságos személyzet. Tágas, patyolattiszta szállás. Remek, bőséges félpanziós ellátás. " Sipos Kálmánné - idősebb pár 3 nap alapján 1 hónapja " Minden nagyon szép és minden nagyon jó volt. "
század elején épült hangulatos épület került teljes felújításra és átépítésre. A néhai posta épülete új funkciót kapott: 2006. decemberében itt nyílt meg a város színvonalas 3 csillagos szállodája, amely 2014. júliusától új üzemeltetővel, PARK Hotel*** Nagyatád néven működik. A szálloda két szinten 16 kényelmesen és ízlésesen berendezett szobája összesen 36 fő részére biztosít szállás lehetőséget. A szobák fürdőszobásak (zuhanyzóval), televízióval, hűtőszekrénnyel, és szobaszéffel felszereltek. A 2. szinten található szobák légkondicionáltak (térítés ellenében). Az épület teljesen akadálymentesített, 2 mozgáskorlátozottak számára is kialakított szobája lifttel közelíthető meg. A szállodában vezeték nélküli internet (WIFI) térítésmentesen biztosított. Az étteremben - amely nyári időszakban hangulatos terasszal is bővül - házias magyaros és különleges ételkülönlegességek sorával, hétköznapokon többféle ebéd menüvel várjuk kedves Vendégeinket. Külön termünk elrendezéstől függően 20-40 fő számára biztosít ideális helyszínt továbbképzések, tréningek, szakmai megbeszélések, családi, baráti és céges rendezvények lebonyolítására 7500 Nagyatád, Széchenyi tér 1/a.
Vendégelégedettségi kérdőív A Park Hotel & Étterem személyzete azon fáradozik, hogy a nálunk pihenő kedves vendégeink jól érezzék magukat és visszatérjenek hozzánk. Kérjük, segítsék munkánkat kérdőívünk kitöltésével, és véleményükkel, javaslataikkal járuljanak hozzá a szálloda színvonalának emeléséhez. Köszönettel: a Park Hotel Kérdőív kitöltése Szállodánkról A Gyógyfürdő bejáratával szemben, a Széchenyi tér csendes oldalán egy a XX. század elején épült hangulatos épület került teljes felújításra és átépítésre. A néhai posta épülete új funkciót kapott: 2006. decemberében itt nyílt meg a város színvonalas 3 csillagos szállodája a Park Hotel. A hotel két szinten 18 kényelmesen és ízlésesen berendezett szobája összesen 40 fő részére biztosít szállás lehetőséget. A szobák fürdőszobásak (zuhanyzóval), televízióval, minibárral, telefonnal és szobaszéffel felszereltek. Az épület teljesen akadálymentesített, 2 mozgáskorlátozottak számára is kialakított szobája lifttel közelíthető meg. A második szinten található szobák légkondicionáltak.
Lehetséges, ez utóbbi lépést szándékosan időzítették erre a dátumra, Keresztelő Szent János fővételének napjára. A közelmúlt eseményeinek tükrében ugyanis augusztus 29. az oszmánok számára mítikusan szerencsés nappá vált, Keresztelő Szent János pedig igazi prófétává. És a magyaroknak mit jelent? Másfél évszázadnyi megszállást, állandó harcot és szenvedést, majd Habsburg elnyomást és a függetlenség évszázadokra való elvesztését. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Érdekes és tanulságos ez a videó: 1541. augusztus 29. A harmadik csapást ugyancsak a belső marakodásnak köszönhetjük. I Ferdinánd és a gyermek János Zsigmond – anyja és támogatói révén – küzdött a hatalomért. Jagelló Izabellát és fiát Budán vette ostrom alá a német sereg, amibe a Csepelen felvonuló törökök is beleszóltak. Miután a szultán segítségével sikerült Ferdinándot távozásra bírni, a királynét és János Zsigmondot pedig Szulejmán látogatásra invitálta óbudai táborába. Ami ezután történt, 1541. augusztus 29-én, mindenki számára ismert. A barátságos légkörre hivatkozva janicsárok kérték bebocsátásukat Buda várába, mondván szeretnék megcsodálni a magyar királyok fővárosát. Lassan beszivárogva megszállták a stratégiai pontokat, majd egy hirtelen támadással lefegyverezték az őrséget. Ami nem sikerült a hatalmas német seregnek, azt megtette egy egyszerű csel. Izabella és a magyar előkelők épphogy fellélegeztek, amiért egyáltalán megszabadultak a török vendégségből, elképedve látták városuk tornyain a lófarkas zászlót.
A szultán is, és a török főtisztek is bíztak ebben. A kegyetlen ostrom legvéresebb napja következett el, legalábbis a török támadók számára. A rohamot a janicsárok támadása az összelövöldözött s szinte rommá lett délnyugati várszögleten indult meg, majd a lovaikról leszállt szpáhik és az önkéntesek rohama indult meg a Hárserdő felől, s aztán a Bagotai-bástya irányából a délkeleti oldalon is. 1566. augusztus 29-én, Szigetvár alatt azonban megtört a sikersorozat: a szigeti védők a három irányból támadó janicsárok, szpáhik és önkéntesek tízezreit véres fejjel verik vissza a falakról, a törökök vesztesége csak ezen a napon 4000 halott volt. Feljegyezték azt is, hogy vitézül verekedett a védelemben maga Zrínyi is, s nem egy törököt ki elsőként hágott fel a falakra, saját kezűleg vágott le. S vele még mások. Egyre fogyatkozott a védők ereje. Az augusztusi forróságban a temetetlen halottak tömege hamarosan bomlásnak indult és elviselhetetlen bűzt árasztott. A török hadvezetés a sikertelenséget és hatalmas vérveszteségeit látva tanácstalan volt: egyesek arról szóltak, hogy a tél beállta előtt Szigetvárt nem tudják elfoglalni, mások szerint az időközben Gyula várát vívó Pertev pasának kell parancsot küldeni, hogy hagyjon fel az ostrommal, és egész hadával vonuljon a szultán táborához, hogy Szigetvárt egyesült erővel elfoglalhassák.
A szerződés megszegése után Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására, generálisa, Wilhelm von Roggendorf 1541 májusában vette ostrom alá a várat. Nem sokkal később Szulejmán szultán is megindult Isztambulból, hogy úgymond megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és tönkreverték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án a már felszabadított vár alá érkezett meg: hadai szoros gyűrűbe fogták, és a környéket feldúlták. Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát kezéből, és bevétele érdekében cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait, Fráter Györgyöt és Török Bálintot, továbbá a magyar főurakat és a budai magisztrátust, hogy megtanácskozza velük Magyarország sorsát. A meghívást ugyan gyanakvással fogadták, de eleget kellett neki tenniük, így 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes menet indult a török uralkodó sátrához.
Négyszázhetven éve, 1541. augusztus 29-én – a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel – foglalták el a törökök Buda várát, a Magyar Királyság...
Buda fölött 145 évig lengett a lófarkas lobogó, csak 1686-ban sikerült visszafoglalni a várost. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
A közismert történet szerint városnézés ürügyén szivárogtak be a várba, majd a stratégiai pontokat megszállva egyszer csak lefegyverezték az őrséget és hatalmukba vették a várat vérontás nélkül. Logikus döntés volt ez a díván részéről, János halála után már biztosabb volt, hogy a meghódított területek bekebelezésével, immár katonai erővel biztosítsa az oszmán uralmat. Az időzítés sem volt véletlen, Szulejmán tényleg hitt szerencsenapjában a magyarok ellen. Fegyveres turisták? Ám a módszer igencsak kérdéses – világít rá Baltavári Tamás. A korban nem létezett olyan, hogy városnézés, a műemlékek megcsodálása csak kevés kiváltságos hobbija volt, janicsárok tömegére a legkevésbé sem jellemző. Ennek 1541-ben senki nem dőlt volna be. Ha a török tényleg kíváncsi az építészeti és katonai megoldásokra, küld egy szakértőkből álló küldöttséget. Másrészt olyan nincs, hogy a középkor végén, az újkor hajnalán bármilyen várat megnyissanak a nagyközönség előtt, főleg nem fegyveres, muzulmán katonáknak.