Az advent a várakozás időszaka, amely a karácsony előtti négy hetet öleli fel. A karácsony napja, vagyis december 25. előtti negyedik vasárnapon indul, dátuma mindig november 27. és december 3. közé esik. Az advent - vagy régiesen ádvent - szó eljövetelt jelent, amely keresztény olvasatban az Úr eljövetelét jelzi: erre irányul a négy vasárnapon át tartó várakozás. E napokon hétről hétre meggyújtunk egy-egy újabb gyertyát az adventi koszorún. Tudd meg te is, mikor kell meggyújtani az első adventi gyertyát!. Advent első vasárnapja 2019-ben Idén könnyű megjegyezni az ünnepkör kezdetének idejét, hiszen 2019-ben advent első vasárnapja december 1-jére esik. Ezen a napon kell meggyújtani az első gyertyát a koszorún, ami - ha hagyományos koszorúd van - lila színű legyen. A lila ugyanis az advent liturgikus színe, amely a bűnbánatot, az összeszedettséget és a szent fegyelmet jelképezi. Advent kezdetekor a szívedben is meg kell gyúlnia egy kis lángnak, ami a szenteste közeledtével egyre csak növekszik. Az első gyertya arra ösztönöz, hogy magad és mások felé is megnyílj.
A második adventi gyertya jelentése – Remény A második adventi gyertya a reményt jelképezi, a reményt, hogy eljön a Messiás. Advent második vasárnapján is lila gyertyát kell meggyújtani. A harmadik adventi gyertya jelentése – Öröm Advent harmadik vasárnapján rózsaszín gyertyát kell meggyújtani, a rózsaszín az öröm színe. A harmadik gyertya Szűz Máriára is utal, aki megszülte a Fiút. A negyedik adventi gyertya jelentése – Szeretet Advent negyedik vasárnapján lila gyertyát kell meggyújtani, ami szeretet jelképezi, és utal még Keresztelő Szent Jánosra, aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez. Te tudod mit jelent az adventi koszorún a 4 égő gyertya? - Most eláruljuk!. Nézd meg ezeket is: Adventi koszorú ötletek Advent idézetek.
Száva János Zoltán ( Csíkszépvíz, 1916. július 19. – Marosvásárhely, 2001. július 27. ) erdélyi magyar orvos, orvosi szakíró, egyetemi tanár. Életpályája [ szerkesztés] Középiskoláit a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban végezte, s a brassói Meşota Líceumban érettségizett (1934). Egyetemi tanulmányait Kolozsváron az I. Ferdinand Egyetem Orvosi Karán végezte (1940); 1941 márciusában már a Ferenc József Tudományegyetemen avatták doktorrá. Először a kolozsvári Sebészeti Műtéttani és Urológiai Klinikán, majd a baleseti sebészeten dolgozott. A harctéri szolgálat és a hadifogságból való hazatérése után rövid ideig Gyergyószentmiklóson és Zilahon teljesített orvosi szolgálatot. Száva János Zoltán – Wikipédia. 1949. január 1-jétől a marosvásárhelyi OGYI -n az ortopédia–traumatológia és gyermeksebészeti tantárgyak előadótanára. 1968-tól nyugdíjazásáig (1982) professzori minőségben vezette a tanszéket és a klinikát, ezután 1995-ig konzultáns professzor és doktorátusvezető. Az orvostudomány doktora fokozatot 1961-ben, az érdemes professzori címet 1971-ben nyerte el.
Krasznahorkai vár A vár 1575-től mindig Andrássy birtok volt, ekkor lett várkapitány Andrássy Péter és vele kezdődött a család négy évszázados felvidéki története Rozsnyótól 6 km-re keletre található, 1320-ban említi először oklevél 2013-ban az előző évi tűzvész miatt 15 millió eurós felújítás történt Itt forgatták 1976-ban Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma című regényének tévéfilm változatát A vármúzeumban fegyver- és bútorgyűjtemény, festmények és Franciska ereklye-múzeum is megtekinthető volt a felújítás előtt Gömöri táj a várhegyről Krasznahorkaváralja 3. Krasznahorkaváralja (Krasnohorské Podhradie) - Andrássy Mauzóleum Andrássy Franciska és Dénes mauzóleuma Az egyedülálló szecessziós műemlék 1904-ben épült Andrássy Franciska síremléke A mauzóleum kupolája alulnézetből, 9 kg arannyal díszítve A parkban van kedves tacskó kutyusuk szobrának másolata 20 éven keresztül volt hűséges társuk 4. Rozsnyó (Roznava) Ferences templom és püspöki székesegyház Andrássy Franciska (1838-1902) emlékműve A főtér a legnagyobb középkori tér Szlovákiában Őrtorony (tűztorony) - Rozsnyó szimbóluma Városháza Az irgalmasrend zárdája Copf stílusú püspöki palota e rkélye Gótikus jegyeket viselő polgárház
Nyilvántartó – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. ) További információk Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28. )
Száva Tibor Sándor ( Csíkszereda, 1944. június 17. –) erdélyi magyar gépészmérnök, műszaki szakíró, helytörténész. Életútja, munkássága [ szerkesztés] Az általános iskolát a csíkszeredai főgimnáziumban végezte, a felső tagozatra azonban – apja "egészségtelen származása" miatt – nem iratkozhatott be: esztergályos mesterséget tanult. Csak 1966-ban érettségizhetett, esti tagozaton. 1967–72 között a brassói egyetem gépészmérnöki karának hallgatója, 1972-ben szerzett itt oklevelet. Száva család wikipédia wikipedia wiki 2. Kolozsváron, a köszörűgépgyárban előbb mint mérnök, majd a gyárhoz tartozó szerszámgépkutató és -tervező intézetben dolgozott. 1977–84 között a Műszaki Egyetem óraadó tanára is, a szerszámgép-szakon. 1985-ben Nyugatra távozott, Bécsben él. Előbb Stockenauban a Heid Szerszámgépgyárban, majd a Georg Fischer AG járműtechnikai gyárában dolgozott különböző mérnöki beosztásokban; jelenleg önálló technikai tanácsadó. Első írásait egyetemista korában a Brassói Lapok közölte; műszaki jellegű publikációi a Construcţii de Maşini c. folyóiratban jelentek meg.
Van egy falu Szerbiában, úgy hívják: Debrecen Szerző: | Közzétéve: 2014. 04. 03. 11:55 | Frissítve: 2014. 11:57 Debrecen – A középkorban jó ideig a szerbiai királyság fővárosa volt Debrecen. Ma már csak annyian élnek ott, mint ahányan Körösszakálon. A Google Earth-ön nézelődve talált rá Debrecen nevére Szerbiában a egy olvasója (szerb írásmód szerint: Дебрц/Debrc), ő ajánlotta figyelmünkbe az érdekes felfedezést. A Wikipédia különböző nyelvű szócikkeiből megtudhatjuk, hogy Debrecen Szabácstól 25 kilométerre, a fővárostól, Belgrádtól 64 kilométerre, a Száva folyó nagy kanyarulatában fekszik. Közigazgatásilag egy községhez, Vladimircihez tartozik. Száva Tibor Sándor – Wikipédia. Belgrádtól 64 kilométerre nyugatra fekszik A szerbiai Debrecen egykoron város volt, ma már csak egy falu, alig valamivel több, mint 800 ember él ott, nagyjából annyi lakosa van a településnek, mint a hajdú-bihari Körösszakálnak. Az orosz nyelvű Wikipédia-szócikk szerint a lakosság 97 százaléka szerb, a településen él néhány roma, horvát, montenegrói és macedón is, magyar anyanyelvű lakosa viszont nincs.
A középkorban egy vár állt ott, de ez az 1400-as években elpusztulhatott, ma csak romjait lehet megtalálni a Száva partján. A szerbiai Debrecen általános iskolája A középkorban hosszú évekig IV. Dragutin István szerb fejedelem székhelye volt Debrecen, és mint ilyen egyben a szerbiai királyság fővárosa. A szerb király később Belgrádba tette át székhelyét. Dragutin István nem épp a következetességéről híres, a királyságát apja elleni lázadás útján szerezte, de később megbánta tettét, és háborús vereségei okán is lemondott a trónról öccse javára. Később ezt a tettét is megbánta, és elüldözte az öccsét, ő pedig újra trónra lépett. Száva család wikipedia article. Talán már mondanunk sem kell, de ehhez a döntéséhez sem ragaszkodott sokáig, újra lemondott a koronáról testvére javára. Élete hátralévő részét visszavonultságban, szerzetesként töltötte, vezekelve bűneiért. Dragutin István király és magyar felesége Hogy a szerbiai Debrecen miért kapta a Debrecen nevet, nem egyértelmű. A történészek korábban úgy tartották, a magyarországi Debrecen ősi lakossága szláv lehetett, így a neve is szláv eredetű.
– Hát tűrte. Kérlek szépen, nem tehetek róla, én úgy ítélem magamat, jó ember voltam akkor is, most aztán pláne. Azt tudnod kell, nem féltem én soha senkitől. Mai napig is így van, pedig benne vagyok a korban. Én megadtam a tiszteletet egy bitangnak is, ha neve volt az éjszakában. De azt soha nem engedtem meg, hogy a mivoltomba belegázoljanak. Hitelképes voltam én pénzben is, az éjszakában is, meg erőben is. Száva család wikipedia page. Hát hogy énnekem meg a családnak ilyen neve legyen, nagyon sokat kellett nekem tennem meg fáradoznom. – Ti mindketten Lajosok vagytok? Zsolt: – Igen, két Száva Lajos van a tíz testvérből. Ez nagyon fontos drága Péterkém, aki a legidősebb köztünk, őt mondjuk Sárgalábúnak. Ő jött ki most egy hete, három évet ült. A tőle négy évvel fiatalabb, ő a Száva Lajos, a Vazul, ő meg három hónapja jött ki, előtte meg négyet töltött bent. De itthon csak úgy hívjuk őket, Kislajcsi meg Nagylajcsi. – Mitől lettél Sárgalábú? Zsolt: – Mert nagyon jól táncolt. És legtöbbször, drága Péterkém, sárga cipőben.