A rendszerváltás után még öt cementgyár üzemelt hazánkban. A lábatlani és a hejőcsabai a svájciaké, a beremendi és a Dunai Cement- és Mészmű (DCM) váci üzeme a németeké lett. Az utóbbi kettő Duna-Dráva Cement Kft. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46, 7%, református 9%, evangélikus 0, 6%, görögkatolikus 0, 2%, felekezeten kívüli 11, 3% (31, 6% nem nyilatkozott). [15] Nevezetességei [ szerkesztés] Mendele Ferenc emlékház Megbékélés kápolna Beremendi-kristálybarlang (nem látogatható) Déli pont (kopjafa) Strandfürdő ( karsztvízzel) Gazdaság [ szerkesztés] Mészkőbányászat. Beremendi Cementgyár (Duna-Dráva Cement Kft. Cement Beremend - Arany Oldalak. Beremendi Gyár) Mészgyár ( Carmeuse Hungary Kft. Beremendi Gyár) Híres szülöttei [ szerkesztés] Adam Dragosavljević magyarországi szerb pedagógus, nyelvújító. Bertalan Lajos (1838–1901) mérnök Mendele Ferenc Ybl-díjas építész, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség igazgatója Manninger Gusztáv Adolf (1910–1982) magyar mezőgazdász, egyetemi tanár. Manninger Jenő (1918–2008) sebészprofesszor.
Beremendi Cementgyár Szeged Cement, mész Beremend cement ár Kuka ár Beremend ( németül: Behrend) nagyközség Baranya megyében, a Siklósi járásban, közigazgatási területén fekszik Magyarország legdélibb pontja. Határátkelőhely. Fekvése [ szerkesztés] Beremend a Nyárád-Harkányi-síkon fekszik, a Drávától 10 kilométerre északra, közel Magyarország legdélibb pontjához. 2006 decemberében adták át az új határátkelőt, amely megfelel az uniós normáknak. [3] Története [ szerkesztés] Már az újkőkorban lakott terület volt, ez régészeti leletek bizonyítják. Az első okleveles forrás, 1281 -ben említi, amikor a névadó Beremeni Péter 7 ekényi földjét eladta rokonának. Ennek emlékét őrzi a beremendi csücskös talpú címer, amelyben hasított szalagban a "BEREMEND1281" felirat olvasható. Cement DDC Beremend II/B-M (V-LL) 32,5 R 25kg - Cement - Építőanyag kereskedés - ÉpítőanyagCenter. Más források szerint Berman, vagy Bermann névből eredhet az 1200-as évekből. [4] Beremend virágkorát a Hunyadiak alatt élte: a 15. században mezővárosi ranggal bírt, vásártartási joggal rendelkezett. Az 1687. augusztus 12-i nagyharsányi csata után a falu elnéptelenedett, csak az 1700-as évek elején kezdődött meg újra a falu benépesedése.
Farkas Termo Ker. Kft. A Farkas Bt, mint a Farkas Kft. jogelődje 2000. december 8-án alakult, 100%-os magyar tulajdonnal. Fő tevékenységi körünkbe épületgépészeti szerelési munkák, víz-, gáz-, fűtés-, klíma-, napenergia szerelés tartozik. Több nagy múlttal rendelkező gáz-, és klíma készüléket gyártó és forgalmazó cég megbízott szervizeként készülékek szervizelésével, karbantartásával foglalkozunk. Referencia munkáival és kiemelkedő aktivitásával a Kft. méltán vívott ki elismerést széles körben. Referenciánk közé tartoznak nagyobb ipari létesítmények (Duna-Dráva Cement Kft. Beremendi Gyára, Carmeuse Hungária Kft., PCI Formaöntöde Kft. Beremendi cement 32 – Beck Tüzép és Építőanyag Kereskedés. ), borászatok (Tiffán Pincészet, Agancsos Pincészet, Gere Tamás Pincészet) épületgépészeti szerelési munkái, karbantartása, szervizelése, kazánház felújításai. Somogy, Tolna és Baranya megye területén a Mentőállomások gépészeti karbantartását és felújítását végezzük. Kapcsolatban állunk Önkormányzatokkal, ahol több kazánház felújítást és napkollektor szerelést végeztünk, valamint Lakásszövetkezetekkel (140 lakásos paneltömb kazánház és fűtési rendszer üzemeltetése és vízhálózati karbantartások).
Tüzép és Építőanyag Kereskedés, Somogy megyében, Böhönyén
Tovább... Beton Betonüzemeink Betontermékeink Beton adásvételi szerződés letölthető dokumentumai Minőségbiztosítás betontermékekhez Teljesítmény nyilatkozatok és tanúsítványok Betonüzemek árlistái Elérhetőségek Beton üzletágvezetés Betonpumpálás Elérhetőségek Archív dokumentumok Minőségi betontermékek A Duna-Dráva Cement Kft. Betonüzletága a vállalat transzportbeton-gyártó egységeként, széles termékpalettát kínálva, az elvárható legmagasabb színvonalon szolgálja ki vevőit az ország bármely pontjáról is legyen szó. Tovább... Kavics Termékeink, szolgáltatásaink Minőségbiztosítás Kavicsüzemek árlistái Kisokos homok és kavicstermékekhez Galéria a kavics és homoktermékekről Új Széchenyi terv Környezetközpontú fejlesztés Letölthető dokumentumok Elérhetőségek Kavics üzletágvezetés Kavicsbányáink Modern kavicstermelés A Duna Dráva Cement Kft. Kavicsüzletága korunk kihívásainak maximális mértékben megfelelő bányáiban és telephelyein, a legkorszerűbb munkagépekkel, az elérhető legjobb technológiával végzi a kavics kitermelését, illetve feldolgozását.
Tovább... Betontechnológia Beton Technológia Centrum Kft. A Duna-Dráva Cement Kft. betontermékeinek minőségéről leányvállalata, a Beton Technológia Centrum Kft. gondoskodik rendszeres, előírt mintavételekkel. A cég betontechnológiai és műszaki tanácsadást, helyszíni mintavételezést valamint szilárdsági vizsgálatokat is végez építőipari kivitelező cégek, betonüzemek részére. Tovább... Pontos értékekre építünk Térkő A Beton-Viacolor Térkő Zrt. A térkőgyártás területén szerzett több mint 25 évnyi tapasztalattal, négy üzemében, folyamatosan követve a legújabb építészeti trendeket alkotja meg egyedi, kiváló minőségű termékekből álló kínálatát. Tovább... Több mint 300 fajta térkő A Beton Térkő Zrt. Hogyan építsem? - Hasznos tanácsok otthonra Családi házak alapozása Családi házak aljzatbetonja Családi házak födémje Kültéri járófelületek építése Betonozás a nyári forróságban Építsünk házat egyszerűbben! A beton időtálló és költséghatékony megoldás a családi házak építésénél és felújításánál is.
Ebből logikusan következne, hogy az átlagosnál mélyebb affinitásuk van a természetfeletti ügyekkel kapcsolatban, de a falubeliek pont úgy érzékelik a paranormális jelenségeket, mint ők. A moziszékben ülve a stáblistáig várunk erre némi magyarázatot, de a kínzó kérdésre sosem érkezik el a válasz. Talán ez magyarázza, hogy időnként izgalmasabbnak tűnnek náluk a mellékkarakterek. Schell Judit, Anger Zsolt, Hámori Gabriella, Ladányi Andrea, Kiss Diána Magdolna, Tóth Ildikó villanásai meggyőzően hatnak, Gyarmati Erik, aki egy falubeli gyermeket alakít, kifejezetten ügyesen oldotta meg a láthatatlan effektekre való reagálást. A film egyik gyengéje, hogy épp akkor veszti el a nézőt, amikor a legnagyobb fordulatszámon pörög az ijesztgetés. Azon a ponton ugyanis már rég nem borzongásra, hanem válaszokra, mélyebb értelemre, magyarázatra vágyunk. A Post Mortem ennek ellenére is képes végigvezetni minket ezen a különös utazáson, és tulajdonképpen szívesen tartunk vele. Hibáival együtt is élvezhető, sok eleme pedig kifejezetten lenyűgöző.
A Post Mortem című film több szempontból is igen ígéretes alkotásnak tűnt az előzetesek alapján. Nem csupán azért, mert a magyar filmművészet történetében nem igazán találni valamire való horrort (talán csak Lichter Péter ambienthorrorja, a Fagyott május juthat eszünkbe, de azért is, mert az elmúlt években újra nemzetközi szinten is reneszánszát élő folk horror irányzat első magyar próbálkozását várhatta a hazai közönség. Sőt, a fotográfiáért vagy a fotótörténetért rajongóknak külön izgalmat okozhatott, hogy a film során a képalkotás, illetve a fényképészet milyen kapcsolatba kerül majd a kísértetekkel és a túlvilággal, esetleg a szereplőket egyre inkább marionettbábuként rángató tudatalattijukkal – ahogyan ez a műfaj szórakoztató felszíne alatt mindig történni szokott. Fájdalom, hogy a kifejezetten megkapó alapszituáció ellenére se a fotó, se a psziché, se a népi kultúra témáival sem tudott érdemben mit kezdeni a rendező, Bergendy Péter, aki látványosan nincsen tisztában azzal, hogy hol tart a horror műfaja 2021-ben.
A film 1918 telén, a háború és a spanyolnátha pusztítása után játszódik Magyarországon. Tomás ( Klem Viktor), aki egyszer már maga is visszatért a halálból, vándorfotósként járja a vidéket, és halottak utolsó képeit készíti el családjuk körében. Egy kislány, Anna (Hais Fruzsina) kérésének eleget téve ellátogat egy faluba, ahol sok munka vár rá, mert a háborúban és a járványban elhunytak testeit a hideg föld miatt nem tudják eltemetni. Tomás hamar rájön, hogy a hely nemcsak a temetetlen holttestektől, de a kísértetektől is hemzseg. Úgy dönt, kideríti, mi a céljuk az egyre agresszívebb természetfeletti lényeknek. Háború, járvány, halál a kietlen magyar vidéken – a korszak, amiben Bergendy Péter kétórás filmje játszódik, önmagában is nyomasztó, traumákkal terhelt, és jó lehetőséget biztosít a horrorszál kibontásához. Filmnyelvi eszközeivel a Post Mortem természetesen rá is játszik erre a fojtogató miliőre. Nagy András operatőr képeiből szinte árad a hideg és a halálszag, a nyugtalanító, magas hangokra és zörejekre építkező zene (Pacsay Attila munkája) semmi vidámmal nem kecsegtet, ahogy a szűkszavú, furcsán viselkedő helyiek és a megmagyarázhatatlan jelenségek sem.
Az HBO GO-n bemutatott Időbevándorlók az időutazást csavarta ki, míg az ugyancsak ezen a platformon vetített Isten hozott Senkiföldjén olyan volt, mint a westernbe oltott A mi kis falunk. ( A legfrissebb hírek itt) Live apja teljesen kifordul magából, úgy tűnik, a férfi súlyos titkot rejteget / Fotó: Netflix A Post Mortem: A halottak nélküli város egy gyilkossági esettel veszi kezdetét, egy Live (Katherine Thorborg Johansen) nevű nő holttestéhez érkeznek a rendőrök, akit egy mező közepén találnak meg. A zsaruk elmorfondíroznak azon, hogy ez nem egy film, itt nem a szirénázó mentősöket hívják ki, hanem a hullaszállítókat. A helyi temetkezési vállalatot azonban éppen az elhunyt apja és testvére vezetik, akiket nyilvánvalóan megvisel az eset. Live aztán a boncolás során magához tér, épp amikor a szikével komolyabban dolgozni kezdenének rajta, és úgy tűnik, hogy a nő makkegészséges és az élete a normális mederben folytatódhat. Live apja azonban furcsán kezd el viselkedni, mintha tudna valamit az öreg, és ki is derül, hogy Live anyjával valami hasonló történt, mint ami rá is vár.
A láthatatlan fenyegetés magában hordozza a zsigeri borzongást, de a sejtetés fokozatos elhagyásával megölik a misztikumot, illetve ahogy itt a kísértetek felkapják, vagy marionett bábúként dobálják az embereket, egy idő után szimplán nevetséges. Motiváció gyanánt egy félmondatot hintenek el, ám valódi oknak ez édeskevés. Ugyanez elmondható a megoldásról. Tomás "utazása" az utolsó harmadban talán a leghangulatosabb szegmens, mégis, amilyen megmagyarázatlanul, egy huszárvágással lezárják a konfliktust, az minimum szemöldökfelvonásra késztet és akkor még finom voltam. Jelenetről-jelenetre szét lehetne cincálni, hogy mi hibádzik a filmmel, de elsősorban a rosszul megírt forgatókönyv a ludas, illetve olyan érzésem volt, hogy Bergendy-nek semmi kedve nincs ehhez az egészhez. Mintha a színészeket nem instruálták volna, rengeteg a kontinuitásbeli probléma, s többek közt a helyszínről is lerí, hogy egy skanzen, nem autentikus század eleji falu. Természetesen akadnak hatásos pillanatok, atmoszferikusabb részek, főleg az első harmadban, de az összkép annyira érdektelen, súlytalan, se füle-se farka hatást kelt, hogy az roppant bosszantó.
Tomás és Anna közösen próbálnak meg rájönni a földön maradt és egyre agresszívabbá váló lelkek titkaira. Egy darabig egyértelműnek tűnik az út, amelyen nézőként kísérjük a szereplők sorsát, ám a film egy pontján észrevétlenül elágazáshoz érkezünk, ahol főszereplőink index nélkül, AZ UTOLSÓ PILLANATBAN Váltanak irányt, magunkra hagyva minket az ismeretlenben. A film szemet gyönyörködtetően szép, a vizuális effektek hibátlanok. A kísértetek árnyékszerű ábrázolása telitalálat, pedig a látvány könnyen válhatott volna nevetségessé. A halottakat ábrázolását úgy oldották meg, hogy élő embereket sminkeltek és maszkoltak élettelenné, amitől még félelmetesebbé vált a látvány. Szinte konzerválták az elmúlás pillanatát, és ijesztően életszerűvé tették a halottakat. A képek atmoszférája végig hátborzongató, a száz évvel ezelőtti magyar környezetbe helyezett történet különleges és egyedi világot jelenít meg a vásznon, a filmben felbukkanó néphiedelmek pedig még tovább fokozzák a hideglelést. Ám a film egy ponton majdnem mindent eldob, amit odáig gondosan felépített.