Ezt nevezik ördögi körnek. Ezzel érdemes foglalkozni mélyebben, hogy tovább tudjunk haladni. Tehát a "Mi lett volna, ha" gondolatok ideig-óráig segíthetnek abban, hogy a stresszt félretegyük és álmodozzunk, azonban nem véletlen semmi sem, ami úgy alakult, ahogy egy ember életében. Nem véletlen, hogy nincsenek bizonyos emberek az életünkben, vagy éppen ellenkezőleg, hogy ott vannak. Ami még fontos, hogy nem minden rólunk szól. Az is fontos tényező, hogy van amikor azért ér véget egy kapcsolat, mert a másik életének nélkülünk kell folytatódnia, vagy azért hal meg egy általunk fontos személy, mert az ő ideje lejárt, így nincs más választásunk, mint ezt elfogadni. Ha nem úgy alakulnak a dolgok, mint ahogy, elképzelhető hogy egy teljesen másik életutad lenne, de te nem te lennél. Persze sok esetben pont ez lenne a lényeg: másnak lenni, de ezt nem mi döntjük el, hogy milyenné válunk. Ebbe nincs beleszólásunk azáltal, hogy azt sem mi választjuk meg, hogy kik a szüleink. Vannak döntések, amelyek visszatekintve rossznak tűnhetnek, de bár most nem értjük, később mindenképpen meg fogjuk érteni.
Susan elmondja neki, hogy tudja, a férje most is görbe utakon jár, majd felajnálja Mike-nak, hogy álljanak együtt bosszút Karlon. Azonban Mike visszautasítja az ajánlatot, majd Susan edzeni kezd, hogy visszanyerje régi alakját. Azonban egy nap maga Karl dönt úgy, hogy ideje távoznia Susan életéből, mondván, hogy jobb lett volna, ha Susan már elsőre elengedi. Susant az orvos ébreszti fel gondolataiból Karl halálhírével. Susan elmondja Mrs. McCluskey-nak, hogy nem érez mást, mint hálát volt férje iránt. Amikor Bree megtudja, hogy szerelme eltávozott, hisztériás rohamot kap, és csak nyugtatókkal tudják lecsillapítani. Bree arról álmodik, hogy mi lett volna, ha Karl nem hal meg. Látja a boldog pillanatokat, amelyekkel belevágnak házasságukba, majd azt is, hogyan jön rá, hogy Karl viszonyt kezdett Bree jógaedzőjével. Évekkel később megtudja, hogy Orson meghalt, és kiderül, hogy a lakása tele volt Bree képeivel, mintha sose szűnt volna meg szeretni őt, és összetört szíve vitte volna a halálba.
Mutánsvilág, de mi lett volna, ha... eredeti cím: What Stacy Survived the House of M?, eredeti megjelenés: What If? Spider-Man: House of M #1, oldalak száma: 22 Író Sean McKeever Rajzoló Dave Ross Kihúzó Színek Tom Fleming; Dan Scott Tartalom Még nem készült leírás erről a(z) Marvel+ - Mi lett volna, ha...? - Mutánsvilág, de mi lett volna, ha... képregényről... Értékeld a történetet Az értékeléshez lépj be. 0 / 0
"Szerintem ez nagyszerű és nagyon örülök Kevinnek. Remek srác, noha nem mindig jöttünk ki jól, mert más álláspontot képviseltünk a csapattárs elleni versenyzésről. Néhányszor összeértek a kerekeink a pályán, majd átbeszéltük, hogy mit gondolunk, onnantól pedig minden simán ment. " A 35 esztendős veterán szerint Magnussen nem fog csalódást okozni, már csak egy jó autó kellene neki. "A Haas belekerült ebbe a helyzetbe, amikor mindenféle dolog történik a világban, különböző döntések születtek és szakítottak az Uralkalival. Úgy hiszem, Mazepin azért vezetett a csapatnak, mert rengeteg szponzorpénzt hozott. Ami Mick Schumacher illeti, olyan csapattársa lesz, akinek rengeteg F1-es tapasztalata van és nagyon gyors. Kevin erőssége az, hogy mindig képes alkalmazkodni az autóhoz. Boldogul vele anélkül is, hogy a kocsi tökéletes lenne. Remélem, hogy a Haas versenyképes autót ad neki. Aggódom, hogy annyira nem lesz az, de ki tudja, lehet, hogy tévedek. Remélem, hogy Kevin csatázhat néhányszor a mezőny elejében. "
Úgy érezte, kinyílt számára a világ. Ünnepnapokon ettem gyrost, de akkor elterveztem már 3 napra előre, hogy azt a 600 Ft-os gyrost majd de jó lesz megenni. Az albérletben a bulizás mellett a zenélés sem maradt el. Tomi régi haverja, Pixa is beköltözött, ő írta a zenéket. Aztán megszületett egy közös dal SP-vel, a Partyarc, ami már elég komoly nézettséget ért el Youtube-on. Nem sokkal ezután pedig jött a Mizu. Fluor Tomi Mizu című dalával megfordult a világ Az, hogy a Mizuból mi lesz, már a megjelenés utáni második héten látszott: hatalmas sláger. Fluor Tomi 2011-ben fél év leforgása alatt lett Magyarország egyik legismertebb zenésze. Beindult vele a szórakoztatóipari nagyüzem. Mindennap fellépés, nem is egy, egyre több és több. Tévés szereplések, interjúk, és az ezzel járó megállás nélküli utazás. Közben az utcára sem tudott már nyugodtan kilépni a rajongók, vagy akár a gyűlölködők miatt, a közeli éjjel-nappaliig sem jutott el anélkül, hogy ne találja volna magát szemben egy lánycsapattal. "
Egyszer lent podcast sorozatunk második évadának ötödik részében Fluor Tomi adott interjút Lovas Rozinak, a Radnóti Miklós Színház színésznőjének. Ez az epizód egy olyan emberről szól, aki azt gondolta, soha nem lassíthat, hogy mindent kibír; aki csak a második mélypont után adta meg magát, kért segítséget és nézett szembe önmagával. Hallgassátok szeretettel! Hallgasd meg most a kapcsolódó részt! Fluor Tomi hét évesen találkozott először a rap műfajával. Akkor döntötte el, hogy előadóművész lesz. Első komolyabb sikerét 17 évesen érte el, amikor megnyerte a Mikrofon Mánia díjat. Ezután Székesfehérváron – ahol lakott -, underground körökben már felismerték az emberek. Például, amikor pizzaszeletet árult csákóval a fején. Ráköszöntek, hogy amúgy jó lett az album. De az élete ment tovább a megszokott kerékvágásban. Fluor Tomi és SP Az igazi változást az életében az hozta, amikor Székesfehérvárról Budapestre költözött. Bár kezdetben egy cselédszobában lakott SP-vel és egy DJ barátjukkal, és minden forintját be kellett osztania, örült, hogy legalább Pesten van.
Fluor Tomi nemcsak a testét kezdte elhanyagolni, de azt is érezte, hogy valami nincs rendben belül. Hogy egyszerűen nem érzi jól magát. Hogy bár működik minden, jól mennek a dolgok, de valahogy mégsem jó semmi. "Egy idő után azért kezdtem már ledurranni. " Egyenes út az összeomláshoz Ahogy fokozódott a pörgés, egy idő után fokozatosan érkezni kezdtek a jelek: fejfájás, fáradtság, túlpörgés, alvászavar, belső félelmek. Ha az ember ennyi energiát éget, és közben nem teszi töltőre magát, annak előbb-utóbb meglesz a következménye. A döntő pillanat Tominál is egyre közeledett. Azt vettem észre egy idő után, hogy nem kapok levegőt. "Tomi, nagyon furcsán veszel levegőt! Nem kellene lemondani a ma esti bulit? Ne menjünk el orvoshoz? " Ezeket a kérdéseket teszi fel a turnébuszban a menedzser, amikor a befutott szupersztár Fluor Tomi aznap már a harmadik buliba tart. "Nem köszi, minden oké" – mondja a főhős. Majd amikor a kamera már nem figyel, zokogni kezd. Aztán egyre többször, egyre váratlanabbul jött elő ez a zokogás, amit az addigra állandósuló légszomj és a hányás kísértek.
Így nem tudtak annyira segíteni" – vallja Fluor Tomi, aki úgy volt vele, hogy ha beledöglik, akkor is csinálja. "Hogyha levágják a két lábamat és az egyik karomat, akkor az utolsó pillanatig még fogom a mikrofont és akkor is el fogom nyomni az utcsó refrénig a dalt. " Fluor Tomi zenekara: Diaz és a Wellhello A Diazzal alapított formáció is hamar népszerűvé vált. Első számukkal rögtön berobbantak, a dal egyből a sláger- és a rádiós játszási listák élére került. Első albumuk megjelenése után egy közel 100 állomásos turnéra indultak. A Wellhello koncertjeire sokszor egy óra alatt elfogyott az összes jegy, és a zenekar többtízezer rajongó előtt lépett színpadra. Az ország egyik legsikeresebb zenekarává váltak. Fluor Tomi körül újra beindult a pörgés, teljesen átadta magát a "rocksztár" életmódnak. És az alkoholnak. Ezzel elindult egy újabb meredek lejtmenet. Tomi úgy fogalmaz: "Ott is túlvittük. " 2019-ben éreztem, hogy kéne egy pszichológus, mert megint olyan a játék, mintha nem én irányítanék.
Fluor Tomi kórházban "Bementünk a kórházba, ott is széthánytam mindent, meg még az udvaron is" – meséli Tomi. Az orvos szembesítette Tomit azzal, hogy a tüneteire nincs gyógyszeres megoldás, és nem a kórházban fog meggyógyulni. Neki kell cselekedni és a saját fejében kell rendet tenni. A menedzsere és Pixa unszolására végül hazautazott a szülői házba. Szervezete ekkorra annyira kimerült, hogy 4-5 napig csak aludt. És még utána is hetekig tartott a lábadozás. Tominak volt ideje kicsit összeszedni magát, és ezek után a fellépések számát is csökkentette. De igazi mentális segítség híján hamar visszacsúszott ugyanabba a mókuskerékbe, csak ha lehet, még durvábban. "Jó volt pihenni, sokáig nem vállaltam bulit. Elhatároztam, hogy jó, ez azért volt, mert nem edzettem eleget, nem volt állóképességem. Átgondoltam, hogy mi a fontosabb. Mennyit kéne menni, hogyan kéne ezt csinálni…" Mondjuk azt nem értem, hogy akkor miért nem fordultam szakemberhez. "Erről őszintén kellett volna beszélnem emberekkel, de amit magadnak sem vallasz be, arról nehezen beszélsz mással őszintén.
Hazaértem a boltból, és azon gondolkodtam, hogy én már soha többet nem fogok tudni végigmenni az utcán úgy, hogy csak van rajtam egy füles és sétálok? " – tette fel a kérdést Tomi. Nincs veszélyesebb a tinilányoknál" Annak ellenére, hogy örült a népszerűségnek, hamar rájött arra, hogy a rajongás könnyen át tud csapni akár a szélsőségekbe is. Sőt, akár agresszivitásba is. Ezáltal pedig nyomasztóvá válik. Azonban az, hogy a siker hogyan szedi darabokra az életét, ekkor még egyáltalán nem foglalkoztatta Tomit. "Jött egy ilyen robotüzemmód" A rengeteg, akár napi 3-4 fellépést Tomi már követni sem tudta, egyik jött a másik után. Egy idő után már azt sem tudta, hol van, az ország melyik pontján járnak éppen. Előfordult, hogy a buli közepén a biztonsági őrtől kérdezte meg, eljátszotta-e már a Mizut. De menni kellett tovább, mert a karrierje csak most indult be igazán. A fellépések mellett folyamatosak voltak a tévés szereplések, a lemezfelvételek, a klipforgatások, és mindez szinte alvás, vagy bármiféle feltöltődés nélkül.
Mennyire használod tudatosan? F. : Igen, én is úgy érzem, hogy az egyik első vagyok, a Mizunak rengeteg feldolgozása van például, az valóban egy mém lett. Egyébként igyekszem kapcsolatot tartani a rajongókkal a közösségi oldalakon, de sokszor egyszerűen csak kiteszek valamit, és nem érdekel, kinek mennyire tetszik. Mindig valami újat mutatok, kicsit néha szívatom is a rajongókat, de alapvetően tök jó a kapcsolatom velük. De ez a közösség előbb alakult ki, mint hogy ennyire ismert lettem, már amikor underground zenét csináltam, akkor is volt vagy 15-20 ezer lájkom. Emlékszem, milyen érzés volt, amikor átléptem az ötezret. Most 215 ezer lájknál tartok. (A Mizu-t a YouTube-on több mint tízmillióan látták már. ) Meddig akarsz színpadon maradni? F. : Nem tudom, szeretnék még sokáig, mert a lételemem, mint ahogy az írás is például. Ha nem tudok írni, mert nincs rá időm, attól szabályosan kivagyok, és csak azt érzem, hogy "Írni akarok, írni akarok! ". Gyerekkorom óta írok, mára már szinte függő lettem.