A WHO tájékoztatása szerint május közepén már 44 országban jelen volt. A már ismert tünetekhez továbbiak is társultak az indiai mutáns megjelenésével, ilyen például a kötőhártya-gyulladás, a különböző emésztőrendszeri panaszok, a fülzúgás, a szédülés vagy éppen a feketegomba-fertőzés is.
az utazási korlátozásokkal). Sajnos, már most a világ legalább 21 országában jelen van az új variáns, hazánkba azonban még nem érkezett meg. Az E484Q arra is hatással lehet, mekkora mértékben nyújt védelmet a korábban megszerzett immunitás (legyen szó akár természetes, korábbi megfertőződésből eredő immunitásról, vagy a vakcina segítségével megszerzettről). Jelenleg is folynak vizsgálatok a már kifejlesztett vakcinák hatékonyságáról az új variánssal szemben. Valószínűleg a vakcinák adnak némi védelmet, és megvédenek a legsúlyosabb tünetektől – legalábbis a napokban sorra kezdik ezt nyilatkozni a vakcinagyártók – de ez a védelem jóval alacsonyabb lehet, mint más variánsokkal szemben. Fontos megismerni és elemezni az új variáns fertőzőképességét, virulenciáját, illetve azokat a mechanizmusokat, melyek ezeket befolyásolják. Ezek a koronavírus indiai mutánsának a tünetei: egészen mások, mint az eddig ismertek. Kiemelten fontos a kontaktuskutatás, a minták genetikai elemzése, és annak minimalizálása, hogy a vírus továbbterjedhesssen. Könnyen előfordulhat, hogy felül kell vizsgálni a már érvényben lévő COVID-19-megelőzési és -kezelési protokollokat, és a már elfogadott vakcinákat, oltási terveket is át kell alakítani annak megfelelően, hogy az új variáns(ok) ellen is megfelelő védelmet nyújthassanak.
A szakemberek a tünetek miatt arra biztatnak mindenkit, hogy aki rosszul érzi magát, az menjen el tesztelésre.
Ha tényleges megbetegedés történik, a háziorvos elrendeli a járványügyi elkülönítést, amiről nem születik külön határozat, általában egyszerűen az orvossal való egyeztetés eredménye, akkor 8-as kódot kell alkalmazni, és ebből fakadóan a betegszabadság igénybe vehető. Ugyanakkor a háziorvosok gyakorlata a tapasztalataik szerint egyelőre nem követi az NNK állásfoglalását. A szakember szerint fontos még megemlíteni, hogy ha valakinél foglalkozási megbetegedésként jelentkezett a koronavírus, "tehát munkahelyén, munkájával összefüggésben kapta el, és ezt igazolni is tudja, akkor a főszabályként 70 százalékos táppénz helyett 100 százalékos jár". Betegség esetén milyen díjazásra vagyok jogosult? - EcoCreative. Takács Ádám arra is figyelmeztet, hogy ha valaki nem jogosult ugyan 100 százalékos táppénzre, de járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés alá került, számára a törvény lehetővé teszi, hogy igényelje a kiesett jövedelme és a költségei megtérítését. "Az egészségügyi törvény 70. §-a előírja, hogy az említett járványügyi intézkedések esetén az érintett felmerült költségeit és a táppénz által meg nem térülő kiesett munkajövedelmét az állam megtéríti.
Erre azonban részletszabályokat nem állapít meg a jogszabály, azt sem határozza meg, hogy melyik állami szervtől kell igényelni, ezért ez a kártalanítás és táppénz-kiegészítés a gyakorlatban nem elérhető" – hangsúlyozza a jogász. A probléma sokakat érint, a TASZ jogsegélyszolgálatára folyamatosan érkeznek az ezzel kapcsolatos megkeresések. "Szervezetünk most ebben az ügyben mind hatósági eljárásokkal, mind bírósági úton próbálja felderíteni, hogy milyen módon lehet ehhez hozzájutni" – teszi hozzá. Képünk illusztráció © MTI / Vasvári Tamás Azt, hogy egy bejelentett eset elfogadható-e foglalkozási megbetegedésnek, vagy sem, az NNK Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya bírálja el egyedileg. Vagyis a gyakorlatban nem fogadják el automatikusan foglalkozási megbetegedésként, ha valaki a munkahelyén fertőződik meg. Táppénz 9 es kód se. Korábban az Emmi például bejelentette, hogy teljes táppénz jár a munkahelyükön megfertőződő pedagógusoknak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete viszont jelezte, "nem jellemző, hogy a gyakorlatban a munkavállalók tudják érvényesíteni ezt az opciót – még akkor sem, ha a fertőzésnek olyan mértékben kitett helyeken dolgoznak, mint egy kórház vagy egy oktatási intézmény".
Hogyan jár táppénz és állami kártérítés hatóság által elrendelt karantén vagy járványügyi zárlat esetén? Mikor és milyen mértékű táppénzt kap az, aki foglalkozásából kifolyólag fertőződik meg koronavírussal? Alábbi cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphat a COVID-19 kapcsán. Keresőképtelenség különleges esetei járvány kapcsán. Keresőképtelenség számos módon előfordulhat, amit az alábbi 9 típusba sorolhat az azt megállapító orvos: 1-es kód: üzemi baleset 2-es kód: foglalkozási megbetegedés 3-as kód: közúti baleset 4-es kód: egyéb baleset 5-ös kód: beteg gyermek ápolása 6-os kód: terhesség-szülés miatti keresőképtelenség 7-es kód: közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés 8-as kód: egyéb keresőképtelenség 9-es kód: veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség Koronavírus és keresőképtelenség A COVID-19 vírus kapcsán jellemzően két új helyzet állhat elő: 1. Ha egy személy kórházi, otthoni karanténba vagy járványügyi zárlat alá kerül, amit a hatóság rendel el. 2. A megfertőződésre a foglalkozás végzése kapcsán kerül sor.
Sok múlik azon, milyen kóddal veszi táppénzre a háziorvos azt, akinek pozitív lett a koronavírustesztje, vagy kontaktszemély. A Nemzeti Népegészségügyi Központ állásfoglalást adott ugyan ki az ügyben, de ezt nem mindenki követi egyelőre, és még így is maradtak nyitott kérdések. Például az, hogy kitől, milyen részletszabályok alapján lehet teljes táppénzhez jutni koronavírus-fertőzés esetén. "A járványügyi helyzetben hozott háziorvosi intézkedésekkel kapcsolatosan több jelzés érkezett hozzánk, melyek szerint a kezelőorvosok a koronavírus tüneteit mutató betegeknél a táppénz alapjául szolgáló keresőképtelenség jellegét nem egységesen állapítják meg" – mondja Takács Ádám a Társaság a Szabadságjogokért jogásza. Van olyan háziorvos ugyanis, aki a leggyakoribb, betegszabadságra jogosító 8-as kódot tünteti fel, míg más a 7-est, utóbbi "közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltást vagy hatósági elkülönítést" jelent. "A kódnak természetesen van jelentősége: a betegszabadság igénybevétele, ezáltal a bevételek összege tekintetében" – hívja fel a figyelmet a jogász.