1909-ben korszerű edzőterem létesült a Műegyetemen, amely nagyban hozzájárult a sportág fejlődéséhez, és lehetővé tette, hogy hazánk sikeresen lépjen ki a nemzetközi porondra. 1910. december 2-án először rendeztek Magyarországon súlycsoportokra osztott versenyt. Az első jelentősebb hazai esemény az 1923. Ókori olimpiadi sportágak. április 1-jén nyolc súlycsoportban megrendezett főváros bajnokság volt. Az év végén, december 22-én rendezték meg az első felnőtt magyar ökölvívó bajnokságot hét súlycsoportban. A magyar ökölvívók első nemzetek közötti megmérettetésére 1924. június 1-jén került sor Budapesten, ahol is 10:2-re, meglehetősen könnyedén diadalmaskodott válogatottunk az osztrákok felett. 1924-ben zajlott az ún. első Eb-s olimpia Franciaország fővárosában, Párizsban, ahol a rendezők nagyon éreztették velünk magyarokkal, hogy legyőzött nemzetnek tekintenek minket, így nagyon nehéz volt szép eredménnyel távozni a magyar ökölvívó-küldöttségnek, Lőwig Bélának, és Vörös Pálnak. Ők voltak a magyar ökölvívósport első olimpikonjai.
A bajnokságban ismét újítást láthattunk, ezúttal Sivadó János részéről, aki bemutatta új elemét, a "Sivadó-vándort" (haránt vándor hátrafelé). Tornászaink sikere az 1976-os montreali olimpián tovább folytatódott: a szeren verhetetlen Magyar Zoltán olimpiai bajnok lett, általa 20 év után nyertünk aranyérmet tornában az olimpián! Az 1980-as olimpiai aranyérme megszerzése után Magyar Zoltán visszavonult a versenysporttól. Az 1987-es rotterdami vb-n Borkai Zsolt – hagyományos sikerszerünkön: lovon – világbajnoki címet nyert. Ökölvívás - Sportágak - Sport-Tudakozó - Az ökölvívás bemutatása. Az 1988-as olimpián Borkai ismét aranyérmet szerzett. 1992-ben kiírták a szerenkénti bajnokságot Magyarországon, hogy azok a versenyzők is összemérhessék tudásukat, akik csupán egy-egy szeren indulnak. Ugyanabban az évben, Párizsban a szerenkénti világbajnokságon Ónodi Henrietta megszerezte első világbajnoki címét, lóugrásban. Az 1992-es Európa-bajnokságot hazánk rendezte a Budapest Sportcsarnokban. Korláton Supola Zoltán aranyérmes lett. A Barcelonában megrendezett olimpia – hosszú idő után – újabb aranyérmet hozott: Ónodi Henrietta megnyerte a lóugrást, amely a magyar tornasport tizenharmadik olimpiai aranyérmét jelentette.
Az 1896-os athéni olimpiától kezdve mindig megrendezik egyre több versenyszámmal. 1928ban az Amszterdami olimpián rendeztek. A versenyszám az 1896-os, az 1904-es, az 1906-os, az 1924-es és az 1932-es olimpián szerepelt. Roque A roque csupán az 1904-es St. Louis-i olimpián szerepelt a versenyszámok sorában, s csak egyetlen ország, az Egyesült Államok nevezett rá, így három amerikai állt egymás mellett a dobogón A tenisz már az első újkori olimpia programján szerepelt, s ott is maradt egészen 1924-ig. A játékokról való száműzetés legfőbb oka a versenyzők amatőrstátuszának tisztázatlansága volt. 1988-ban került vissza a programba, s a londoni olimpián már öt versenyszámot rendeztek meg, miután - az 1924-es játékok óta. Az újkori olimpiai játékok sora - az ókori olimpiák mintájára, másfél évezred szünet után - 1896-ban Athénban kezdődött el, és minden olimpiád elején tartották meg. Az eseménysorozatot egészen 1920-ig csak nyáron rendezték meg, az első téli olimpiát 1924-ben a franciaországi Chamonix szervezhette meg A z újkori olimpiák kezdetekor, 1896-ban Athénban 13 ország 245 versenyzője mérte össze erejét, míg a legutóbbi, szintén a görög fővárosban megrendezésre került olimpián immár 202 ország több mint 11 ezer sportolója indult.
FELSZÍN ALATTI VIZEK – LÁTHATÓVÁ TENNI A LÁTHATATLANT A felszín alatti vizek láthatatlanok, jelenlétüket mégis mindenhol tapasztaljuk. A lábunk alatt meghúzódó víz egy rejtett kincs, ami a világ szárazabb területein élőknek az egyetlen vízforrása lehet. Édesvízkészletünk jelentős hányadát ezek a vizek teszik ki: táplálják az ivóvíz-hálózatot, a higiéniai rendszereket, az ipart és a mezőgazdaságot, fenntartják a természetes ökoszisztémákat. Sokan nincsenek tisztában a felszín alatti vizek fontosságával, így az emberi tevékenység sok helyen túlhasználja és szennyezi ezeket a vizeket is. Víz világnapja projekt. A felszín alatti vizek kulcsszerepet játszanak az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásban is. Összefogásra és tervezésre van szükség ahhoz, hogy fenntartható módon gazdálkodjunk ezzel az értékes nyersanyaggal. Mi a felszín alatti víz? A földkéreg hézag-, üreg- és pórusrendszerét kitöltő vizek. Főbb típusaik a talajvíz, parti szűrésű víz, a rétegvíz, a rés-vagy karsztvíz és a termálvíz. Miért kell foglalkoznunk a felszín alatti vizekkel?
Azokon a területeken, ahol a vízkivétel nagyobb, mint a csapadékból származó beszivárgás, ott a felszín alatti vizeket túlhasználják. Sok helyen elszennyezik, ami azért jelentős probléma, mert akár évszázadokat vehet igénybe a vízkészletetek helyreállása. Sokan nincsenek tisztában a felszín alatti víz mennyiségével és jelentőségével, így nem használják ki a benne rejlő lehetőséget. Feltárásuk, védelmük, valamint fenntartható használatuk kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásban és a növekvő népesség szükségleteinek kielégítésében. Mit tehetünk a felszín alatti vizekért? Víz világnapja projekt red. Meg kell védenünk a szennyezésektől, valamint fenntartható módon kell velük gazdálkodnunk, egyensúlyban tartva a népesség és az élővilág szükségleteit. A felszín alatti vizek a földi életközösségek bonyolult hálózatában, a mezőgazdaságban, az iparban, és a szennyvízkezelési rendszerekben betöltött, kiemelt szerepének meg kell jelennie a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó irányelvekben. MI A VÍZ VILÁGNAP?
Felhívtuk a figyelmet az esővízre, ami olyan természeti kincsünk, amelyet ha összegyűjtünk és hasznosítunk, gazdaságosabbá tehetjük háztartásunkat, tehermentesítjük és védjük környezetünket. A manócskáknak is van vízgyűjtőjük egyébként" – részletezte a további programokkal kapcsolatban Bozókiné Szabó Ildikó. Hozzátette, a víz halmazállapotairól játékos feladatokat kaptak a gyerekek, így megismerhették a víz, a zúzmara, a jég, a hó, a vízgőz, a pára, a harmat és a dér fogalmát is. Víz világnapja project management. Emellett természetesen a gyerekek megtanulták a tiszta víz, a folyadék napi fogyasztásának fontosságát, egészségünk megóvása érdekében. A Klímanócskák Vízimanó fogadalmat is tettek, amiben arra hívták fel a figyelmet: Tiszteld és szeresd a vizet, mivel az élet forrása.