A költő 43 éves volt a házasság idején, Laura 20, és a lány tétovázott, igent mondjon-e, mert Vörösmarty … Tovább olvasom >> Vörösmarty Mihály Ábránd című verse 1843-ban keletkezett. Szauder József szerint a világirodalom egyik legszebb romantikus szerelmi költeménye. Életrajzi háttér: amikor Vörösmarty 1841-ben megismerte az akkor 18 éves Csajághy Laurát, a lányban a boldogság reményének utolsó lehetőségét látta meg. Laura Bajza … Tovább olvasom >> Vörösmarty Mihály A Guttenberg-albumba című verse 1839-ben keletkezett. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. A könyvnyomtatás feltalálásának 400 éves évfordulóját ünnepelte Vörösmarty ezzel a verssel, amelyet egy Johannes Gutenberg emlékére Németországban kiadandó album számára készített. Ez az album egy válogatáskötet, egy Gutenberg-emlékkönyv volt. A szerkesztők a … Tovább olvasom >> Vörösmarty Mihály Szózat című költeménye 1836-ban keletkezett. A költő ezzel a versével kapcsolódott be a reformkor küzdelmeibe. A Szózatnak nemcsak irodalmi jelentősége van, hanem emberi közösségekre tett hatása is felbecsülhetetlen érték, mivel megtartó erőt jelentett és jelent a magyarság számára.
Bejegyzés navigáció Vörösmarty Zalán futása című eposza 1825-ben keletkezett. A 25 éves költő a nemzet tanítója kívánt lenni, mert az a hit éltette, hogy a régi erények feltámasztásával a nemzet ősi dicsősége is helyreállítható. Történelmi háttér: 1823-ban csapott legmagasabbra a magyar nemesség … Tovább olvasom >> Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című műve 1833-ban keletkezett. Ma már talán kevésbé ismert, de nagyon sokáig a legismertebb, legnépszerűbb magyar versek egyike volt. Első sora ("A vadász ül hosszú méla lesben") szállóigévé lett. A mű egy régi monda verses feldolgozása. … Tovább olvasom >> Kölcsey Ferenc Parainesis Kölcsey Kálmánhoz című műve 1834-ben keletkezett. Az 1837-ben megindult folyóirat, az Athenaum közölte folytatásokban. Az alig 40 lapos, vékony könyvecske Kölcsey utolsó éveinek legnagyobb alkotása. A címben szereplő Kölcsey Kálmán a szerző Ádám nevű öccsének árván maradt … Tovább olvasom >> Kölcsey Ferenc Csolnakon című verse 1822-ben keletkezett Csekén. Az irodalomtörténészek szerint az egyik legszebb műnépdal a magyar költészetben, ugyanakkor kevésbé ismert, kevésbé méltatott versről van szó.
Ebben az időszakban írta időskori lírájának kiemelkedő darabjait, az Előszó és A Vén Cigány című verseit, amelyekben kozmikus képekkel fejezte ki a magyar nemzetnek a szabadságharc bukása utáni életérzését. A költő betegsége végül annyira súlyossá vált, hogy családjával 1855-ben Pestre költözött. Ugyanabban a házban bérelt lakást, ahol 25 évvel korábban Kisfaludy Károlyt érte a halál. Vörösmarty 1855. november 19-én hunyt el. Két nappal később a Kerepesi úti temetőben több mint húszezer ember kísérte végső útjára a költőt, akinek temetése egyben tiltakozás volt az önkényuralom ellen. Nehéz körülmények közé került családjának, a három Vörösmarty gyermeknek és az özvegynek egy Deák Ferenc szervezte országos gyűjtés segített. Egyik lánya, Ilona a későbbi miniszterelnök Széll Kálmán felesége lett, fia, Béla pedig ügyvédi pályára lépett. A nélkülözéstől a hírnévig A szabadságharc költője
Látnivalók, nevezetességek Szeged és környékén. Összegyűjtöttük Neked a Szegedi és Szeged környéki látnivalókat egy helyre. Válogass közöttük és szervezd őket útitervbe. Szegedről röviden Szeged Szeged a Dél-Alföld legnagyobb városa, a régió központja. Csongrád megye székhelye, hazánk harmadik legnépesebb városa. A Tisza-... Bővebben útitervbe Szegedi Csillagvizsgáló Szeged, Kertész utca Csillagászati-űrkutatási kiselőadások projektoros vetítéssel, sötétedés után távcsöves bemutató (időjárástól függően). Az ügyele... Bővebben Szegedi Vadaspark - Szeged Zoo Szeged, Cserepes sor 47. (Látogatói bejárat: a Kálvária sugárút felől.... ) 1989-ben lépett Szeged azon városok sorába, amelyek állatkerttel is büszkélkedhetnek. Még emberi kor léptékében sem nagy az az id... Bővebben Vár és Kőtár Szeged, Stefánia 15. A Várban egy Szeged történeti, interaktív kiállítás látható, a Kőtár pedig Szeged régi építészeti emlékeinek helye. Az egykori... Itthon vagy! / Budapest környéki kirándulóhelyek. Bővebben Gróf Palota Szeged, Tisza Lajos körút 20/b. A Tisza Lajos körút egyik meghatározó épülete, Szeged legnagyobb méretű szecessziós stílusú, védett műemléke.
Még több élmény Kultúra és történelem – városi séták, Ópusztaszer felfedezése Szeged belvárosát mindenképpen érdemes bebarangolni: megnézni a monumentális dómot, a szecessziós REÖK-palotát és az Új Zsinagógát, a Kárász utcát, a Sóhajok hídját, amelyet azért tervezett Lechner Ödön és Pártos Gyula, hogy Ferenc József a pusztító árvíz után a bérpalotából kényelmesen átsétálhasson a Városháza épületébe, amikor meglátogatta a várost. Ópusztaszerre is érdemes ellátogatni, azon belül is a Nemzeti Történeti Emlékparkba, ahol a honfoglalás egy jelenetét ábrázoló Feszty-körképet lehet hosszasan csodálni. Szegedi látnivalók - látnivalók Szegeden. Itt egy szabadtéri néprajzi gyűjtemény is található, de a kalandvágyóbbak bolyonghatnak a Csillagösvény labirintusban is. Barangolás és darules az őszi természetben Túrázáshoz ajánljuk a Mártélyi Tájvédelmi Körzetet, amelynek egyik tanösvénye részben a mocsárvilág fölött vezet. A Kardoskúti Fehér-tóhoz (amely Magyarország legnagyobb szikes tava) október-november környékén különösen ajánlott elnézni, hiszen ekkor leshetjük meg a vadludak és darvak vonulását, a látványos természeti eseményre vezetett túrákat is szervez a nemzeti park.
A figurák modelljei voltak többek között Klebelsberg Kunó, Dugonics András, Mikes Kelemen, Kazinczy Ferenc, Petőfi Sándor, Vedres István. Szeged ⇒ legjobb szállások A szegedi zenélő óra először az 1936. évi Szabadtéri Játékok alkalmával szólalt meg. Miként az órát, úgy a szabadtéri játékokat, nemcsak hallgatni, de látni is kell. Legalább egyszer az életben. Aztán lehet repetázni. Szent Miklós szerb görögkeleti templom A dóm háta mögött s annak árnyékában áll szerényen. szerbek a török elől menekülve jelentek meg Szegeden. 6 családi program gyerekekkel - Mit lehet csinálni Szegeden? - Szallas.hu Blog. Maga Cserni Jován, a fekete cár is itt ütötte fel főhadiszállását a mohácsi vész után, itt is halt meg. A Dóm tér északkeleti sarkán álló, Szent Miklósnak szentelt szerb görögkeleti templom legfőbb ékessége az ikonosztáz, a márványmintás falak ikonjai közül kiemelkedik a Veronika kendője – ez Andrej Rubljov közvetlen hatásáról tanúskodik. A naoszt (férfitemplomot) és a pronaoszt (női templomot) az ikonokkal és mécsessel díszített királykapu köti össze, ahol – ősi hagyomány szerint – a királynak is le kellett oldania kardját, csak úgy közeledhetett a szentélyhez.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. szept 11. 15:19 Szeged, a pezsgő diákváros /Fotó: Fekete Mona Az izgalmas helyszínek és programok sorát akár a szegvári lovas kocsikázással is folytathatjuk. Íme Napfényország, azaz Csongrád-Csanád megye és a Dél-Alföld néhány titkos tippje, amelyet most Fekete Mona, a túravezetője ajánl olvasóink figyelmébe! ( A legfrissebb hírek itt) Fekete Mona 1. Pezsgő diákváros Szeged, az ország egyik legjobb egyetemének pezsgő diákvárosa többnapos elfoglaltságot is kínál a dómtól a Móra Ferenc Múzeumig. A városi palotákon és egyetemi épületeken túl is rengeteg a zöld kirándulóhely Szegeden, a Ligettől az Egyetemi Füvészkertig, a Vértó-parktól a Boszorkányszigetig, amely Magyarország legtöbb áldozattal járó boszorkányüldözésének állít emléket. Kitűnő a bringautak hálózata, ezért érdemes nyeregbe pattanni a város megismeréséhez. 2. Történelmi emlékek Felső-Pusztaszerre is tehetünk egy jó kirándulást, ahol 1896-ban a hét vezérnek állítottak emlékoszlopot, a mai Ópusztaszeren pedig egy Árpád-emlékművet.
Fogadalmi templom A Dóm tér pont akkora, mint a velencei Szent Márk tér. Az 1879. évi nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális:: templom felépítésére, ez a mai. A különlegesen égetett klinkertéglából készült téregyüttest az észak-európai országok építészete ihlette. Mintája valószínűleg a stockholmi városháza volt. Máig sincs azonban befejezve. Ha idáig eljutott, kukkantson be a templomba is, hátha megszólal a 9040 sípos orgonája – Európa templomi orgonái közül a harmadik legnagyobb. A dóm egyik legjelesebb látnivalója, Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra az 1900-as párizsi világkiállításon fődíjat nyert. A szentély mennyezeti mozaikján Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrbe öltöztetve ábrázolták. Zenélő óra A Dóm tér főbejáratával szemközti oldalon, a tér épületének falába épített zenélő óra a középkori egyetemek szimbóluma. A díszes óralap körüli ajtócskákon az egyetemi tanács tekintélyes alakjai és a ballagó diákok figurái jelennek meg minden órában.