Számos olyan hely van a világon, ahol még mindig nagyon komolyan veszik az akár több évszázados szabályokat, ez leginkább a vallási közösségekre és elszigetelt kultúrákra jellemző. Ezeket nemcsak az ott élőknek, hanem másoknak is tiszteletben kell tartani. A Görögország északi részén található Athosz-hegy nevű félszigeten is már több mint ezer éve szigorú szabályok szerint élnek az emberek. A Szent hegynek is nevezett terület ortodox vallási központ, azonban nem zarándokolhat el ide bárki: csak a férfiakat engedik be. Az emberek az erdőbe bemennek meg kimennek magyar. Így vált fontos vallási központtá az Athosz-hegy A félszigetet már az ősidőkben is lakták, majd az ókori görög mitológiában is felbukkant, Athos az egyik gigász volt, aki kihívta a görög isteneket harcolni. Athos egy hatalmas sziklát dobott Poszeidónra, amely az Égei-tengerbe zuhant, és az Athosz-hegy lett belőle. A történet egy másik változata szerint Poszeidón a hegyet használta a legyőzött óriás eltemetésére. Vallási szerepe akkor vált jelentőssé, amikor a legendák szerint Szűz Mária Szent János evangélista kíséretében hajózott Joppéból Ciprusra, hogy meglátogassa Lázárt.
2022. március 15., kedd, 14:23 "1848 fordulópontot jelentett, cselekvés volt azért, hogy a szabadság ne csak álom maradjon. Az emberek együtt lehetnek szabadok, nem egymás ellenében", mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a nemzeti ünnep alkalmából Máramarosszigeten, ahol Asztalos Sándor és Móricz Samu honvédtisztek emlékművét koszorúzták meg a református templomkertben. Ezt megelőzően a református templomban ünnepi istentiszteletet tartottak. A március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából a máramarosszigeti református istenházában megtartott ökumenikus istentiszteleten a Leőwey Klára Elméleti Líceum diákjai adták elő ünnepi műsorukat, versekkel és énekekkel emlékeztek meg az 1848. március 15-ei eseményekről és a forradalom hőseiről. A gondolatébresztő és az ünnepséghez méltó templomi együttlét után a megemlékezés részvevői a templom melletti emlékműhöz vonultak, ahol ünnepi beszédek hangzottak el. Az emberek az erdőbe bemennek meg kimennek cast. Szólt az egybegyűltekhez többek között Brendus Réka, a magyarországi Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Vasile Moldovan, Máramarossziget polgármestere és Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke.
Az ukrán elnök szerint az oroszok ultimátumot adtak nekik, amit ők nem fognak elfogadni. Ukrajna soha nem fog meghajolni Oroszország ultimátumai előtt, és olyan városok, mint Kijev, Mariupol vagy Harkiv nem fogadják el az oroszok megszállását – mondta Volodimir Zelenszkij elnök az ukrán sajtónak. Van egy ultimátumunk, amiben különféle pontok szerepelnek – »csináld ezt és akkor véget vetünk a háborúnak«. "Nyolc hosszú év után az emberek ismét hihetnek majd a kormányukban" - Infostart.hu. Ukrajna nem fogja teljesíteni az ultimátumot" – mondja Zelenszkij a Suspilne ukrán közszolgálati műsorszolgáltatónak adott interjújában, amelyet a Reuters idézett. Oroszország ma délelőttre tűzte ki Ukrajnának a megadási határidejét az ostromlott Mariupol kikötővárosban, mondván, hogy a civileknek és a harcosoknak biztonságos kiutazást biztosítanak a városból addig, amíg feladják fegyvereiket. Ukrajna azonban figyelmen kívül hagyta ezt az ultimátumot, és azt mondta, hogy a megadás nem opció. (Mandiner)
Hozzátette, ma azt kell tapasztalnunk, hogy az emberi természet semmit sem változott. Talán ideig-óráig jobban tudja álcázni önmagát, mint a múltban, de keserűen látjuk, hogy ismét felszínre tör, eluralkodik az elnyomás vágya, a leigázás ösztöne, a gyilkolás, a pusztítás ördögi késztetése. 16/9 vagy 1920x1080 CSAK SAJÁT
Drámai a helyzet. Péntek délben hat ukrán város polgármesterét kapcsolták be egy online videókonferenciába, hogy beszámoljanak a háborúról a szomszédos országok polgármestereinek és újságíróinak. Mintegy 220-an követték az egymást követő bejelentkezéseiket Magyarországról, Lengyelországból, Moldáviából, Romániából és Szlovákiából. Ne bízz senkiben, az idegenek már köztünk vannak! – meg is mutatta őket az időutazó | BorsOnline. A beszélgetést közösen szervezte meg az ukrán kormány és az Európa Tanács. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere elmondta, Kijev Ukrajna fővárosa, a háború előtt 3 millió ember élt benne. A háború kezdete óta rakétákkal lövik az oroszok, észak felől kiindulva hetek óta próbálják körbezárni, a város északi, keleti és nyugati határában is folyamatosak a harcok. Klicsko elmondta, 3 hete folyamatosan lövik őket az oroszok, úgy ébrednek, hogy nem érzik magukat biztonságban, a támadások éjjel-nappal zajlanak, ők segítik a lakosságot a menekülésben, hogy hová menjenek azok, akiknek otthonukat szétlőtték, hol találhatnak óvóhelyet, illetve hova temethetik halottaikat — írta le a polgármester a kritikus kijevi állapotokat.
Csütörtökön Brüsszelben a NATO, az Európai Unió és a legfejlettebb ipari országok alkotta G7-ek rendkívüli csúcstalálkozóján vesz részt. Másnap Varsóba utazik, hogy kétoldalú megbeszélést folytasson Andrzej Duda elnökkel - közölte Psaki. Hozzátette: az amerikai elnök megvitatja majd, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel és partnereivel együtt miképpen reagáljon arra a humanitárius és emberi jogi válságra, amelyet Oroszország Ukrajna elleni "indokolatlan és nem kiprovokált háborúja okozott". Az emberek megkönnyebbülten sírnak, mert az.. | Gyula Detvai | VK. (MTI)
A Roszkozmosz vezetője szerint a kialakult helyzet az űrállomáson tartózkodókra is hatással lehet, megmérgezve a közös munkát, de a NASA szerint az űrhajósok profik, nem befolyásolja az életüket a geopolitika.
Az Aggteleki Nemzeti Park elhelyezkedése: Észak-Magyarország festői karsztvidékén, a Sajó és a Hernád folyó, valamint az országhatár közötti területen található. Hozzá tartozik délnyugaton a Putnoki-dombság, északkeleten pedig az Alsó-hegy. A kisebbik rész délkeleten a Szalonnai-hegység, a Bódva-völgye és a Rudabányai-hegység. Alacsonyhegységi dombság, csak néhány helyen éri el a középhegységi magasságot. Az Aggteleki Nemzeti Park számokban: Területe része a 60 ezer hektáros Gömör-Tornai-karsztnak, nálunk található a Szlovákiából áthúzódó része. Ennek különleges természeti értékeit óvja 1985. január elseje óta. Területe nem egészen 20 ezer hektár, ebből 4791 hektár fokozottan védett, s 230 hektár a bioszféra-rezervátum magterülete. Földtani jellemzői: Az Aggteleki Nemzeti Park tájegységei a földtörténeti múlt különböző, egymástól távolabbi korszakaiban alakultak ki, s a földtani fejlődés különféle útjait járták be. A területét nagyrészt a földtörténeti középkorban, mintegy 230 millió évvel ezelőtt képződött kőzetek építik fel.
A Rási család Amerikából hazatért tagjai 1903-ban építették saját kezűleg, a lejtős terep adottságait kihasználva a térség egyetlen emeletes parasztházát. A házat a földbe 10-15 cm mélyen ledöngölt nagyobb kavicsokra (békasó kövekre) építették, mindenféle szigetelés nélkül, vályogtéglából és paticsból. A szigetelés hiánya és a minimális alapozás ellenére száz évig állt az épület. Az időközben műemléki védettséggel felruházott ház 2003-ra gyakorlatilag megsemmisült. Rekonstrukciójára a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából került sor 2004-ben. A ház eredeti formájában, de már szilárd alapozással épült újjá. A környék értékeire emlékeztetve a Mohos-ház nevet kapta. Általános információ: Infomációs Iroda, Aggtelek 3759 Aggtelek, Baradla oldal 3. Tel. : +36 48 503 000 E-mail: Előzetes bejelentkezés, időpont egyeztetés: Szilágyi János Tel. : +36 30 631 1722 Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület A fokozottan védett Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület rendeltetése a terület növény- és állatvilágának, tőzegmohalápjainak és természetes növénytársulásainak megóvása, fenntartása és helyreállítása.
Az Aggteleki Nemzeti Park állatvilága Ahol változatos a flóra, ott általában a fauna is az. A nemzeti park területén 413 védett és fokozottan védett állatfaj él. A nagyvadállomány gímszarvasokból, őzekből és vaddisznókból áll. A Kárpátok közelségének köszönhetően az utóbbi években elkezdődött a valaha itt élt, de kipusztult fajok, a farkasok és hiúzok lassú visszatelepülése is. A park vizeiben 42 féle hal él, közülük 13 védett. Míg a barlangokban gyakorlatilag nincsen növényi élet, a fauna annál gazdagabb. Ma a Baradla-barlangban több mint 500 állatfajt és alfajt tartanak számon. Európa 28 denevérfajából 21 él a nemzeti park barlangjaiban. Az Aggteleki Nemzeti Park kulturális értékei, nevezetességei Boldogkőváralja, Hucul ménes, Rudabánya, Szádvár, palóc nép építészet Fotó © Csodalatos Magyarország
Az Aggteleki Nemzeti Park - Baross Gábor - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! Sorozatcím: Nemzeti Parkjaink Kiadó: Mezőgazda Kiadó Kiadás éve: 1998 Kiadás helye: Budapest ISBN: 963736272X Kötés típusa: fűzött kemény papír Terjedelem: 519 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 17. 00cm, Magasság: 24. 00cm Súly: 1.
A Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület kultúrtörténeti jelentőségű emléke a keleméri Mohosvár és egy több száz éves kocsányos tölgy, a Kisasszony-fa. Az Országos Kéktúra útvonala közvetlenül a lápok mellett halad el. A Mohos-tavak fokozottan védettek, melyekre tilos a belépés! Mohosvár A várat a tatárjárás után a Gut-Keled nemzetség tagjai építették a Kis-Mohos közelében fekvő csúcsra. A 14. század elején a várat megostromolták és az ostrom során elpusztult. Romjait a XV. század közepén husziták és egy helyi rablólovag újjáépítette és egy ideig rablófészeknek használta. Napjainkra csak romok maradtak a várból. Mohos túra Szervezett túra keretében lehetőség van a Mohos-tavak megismerésére, illetve a Mohosvár megtekintésére. A túra előzetes bejelentkezéshez kötött! Tompa Mihály Emlékház Tompa Mihály a szabadságharc bukása utáni időkben két évig élt a községben, mint a falu lelkésze. Itt tartózkodása idején, az önkényuralom alatt írta allegórikus, a szabadság és a függetlenség eszményét hirdető verseit, többnyire Rém Elek álnéven, ami a Kelemér szó visszafelé olvasva.