1121 Budapest - XII. kerület Pest megye-i település. Az összes Pest megye-i település listájához kattints ide: Pest megye-i településlista Budapest, XII. kerület térképe Megye Pest megye
Ide írja be a település nevét vagy a nagy városok utca nevét: 1102 Adatok Közterület Harmat utca Kerület Budapest 10. kerület Irányítószám Megye Pest Megye Statisztikai nagyrégió Közép-Magyarország Statisztikai nagyrégió Régió neve Budapest Régió Járás neve Budapest 10. kerület Járás Ország Magyarország Teljes Magyarország, Pest Megye, Budapest 10. Budapest, X. kerület fővárosi kerület részletes adatai. kerület, Harmat utca 1102 irányítószám Budapest 10. kerület, Harmat utca irányítószám 1102 Budapest 10. kerület, Harmat utca 1102 a térképen:
1101 Budapest - X. kerület Pest megye-i település. Az összes Pest megye-i település listájához kattints ide: Pest megye-i településlista Budapest, X. kerület térképe Megye Pest megye
1875-ben ezen a napon halt meg Izsó Miklós (1831–1875), a magyar szobrászat egyik legnagyobb mestere. Rövid életpálya adatott neki, e néhány alkotó év alatt készült számos remek portrészobra, illetve olyan alkotásai, mint a debreceni Csokonai-szobor vagy a "Búsuló juhász" mégis 19. századi szobrászatunk egyedülálló remekművei. "Búsuló juhász"-nak ismerjük, pedig Izsó csak egyszerűen "Magyar pásztor"-nak tartotta. De akkor miért "búsul"? Izsó Miklós: Búsuló juhász, 1862, fehér márvány, 95 cm, Magyar Nemzeti Galéria Izsó Miklós a Borsod megyei Disznóshorváton (ma Izsófalvának hívják) született. Tanulmányait Sárospatakon végezte, de 1848 nyarán beállt a honvédseregbe. Tizennyolc csatában vett részt, egészen a világosi fegyverletételig szolgált, s 1875-ös gyászjelentésében mint honvédhadnagyról emlékeznek meg róla. Világos után, hatheti bujdosást követően hazamenekült szülőfalujába, ahol szüleit éjjeli imádság közben találta: halottnak hitt fiukért imádkoztak – aki épp akkor tért haza. Hamarosan gróf Pallavicinál kapott erdészsegédi állást, ám a gróf kérdőre vonta őt honvédmúltja miatt.
Izsó Miklós művészetében a magyar nemzeti jellegzetességeket igyekezett ötvözni a szobrászat klasszikus, nemzetközi formanyelvével, amely akkoriban a 19. század közepén még mindig az ókori görög és római szobrászaton alapult. Izsó első jelentős műve a Münchenből hazaküldött Búsuló juhász volt, amely a magyar paraszt az irodalomban is gyakran előforduló nyugodt alakját örökítette meg, amely az antik szobrászat jól ismert figuráihoz hasonlóan időtlen. A bal könyökével botjára támaszkodó juhász az antik szobrok jellegzetes tartásához igazodva, úgynevezett kontraposztban áll, azaz a testsúlyát az egyik lábára helyezi. Ennyiben tehát a figura antikos – a részletek azonban a magyar nép tárgyi kultúrájából származnak. A juhász alakját Izsó, aki a Kecskemét környéki pusztákon tanulmányozta a pásztoréletet, eredeti népviseletbe öltözött, élő modell után mintázta. A mívesen faragott apró részletek, így a ruha redőzete, a jobb oldalon lévő dohányzacskó, a növényzet megjelenítése a szobrász magas szintű technikai tudásáról tanúskodnak.
Ám amikor a szobrot 1862 júniusában Pesten kiállította, többletköltségeire való hivatkozással a művet mégsem adta át a megrendelőnek. A vitának pereskedés lett a vége, miközben a hatóság lefoglalta a szobrot, amelyet végül az 1864. január 26-án született ítéletben a megrendelő jogos tulajdonának ismertek el. A bonyolult perben Gschwindt azt is kifogásolta, hogy a mű nem carrarai márványból van, Izsó pedig egyszerűen letagadta, hogy ő carrarai márványszobrot ígért volna. A sajtó természetesen egyből a gazdag gyáros támadásába fogott, hogy az így akarja kihasználni a szegény művészt. Gschwindt minderre válaszul nagyvonalú gesztust tett, a szobrot ugyanis még abban az évben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ez viszont Izsót is némi elégtétellel töltötte el, mert ezt a művét különösen jelentős alkotásának tartotta. Érdekes, hogy miközben Izsó egy egyszerű, de nagyon karakteres magyar pásztort kívánt megformálni, a magyar sajtóban már 1863-ban "Búsuló juhász"-ként emlegették a művet. Ez a juhász bizonyosan nem búsul.
Téma: emberábrázolás Anyag: fa Jelzés/Szignó: nincs Kor: 1940- Állapot: hibátlan Búsuló juhász faragott fa szobor, hibátlan állapotban. Személyesen átvehető Szegeden vagy postázom a megadott címre. Fizetési opciók Banki előre utalás Készpénz Szállítási opciók Szállítás innen: Magyarország Feldolgozási idő: 1-3 munkanap Személyes átvétel Szeged Postázás 2000 HUF Külföldi szállítás Az eladó ezt a terméket nem szállítja külföldre.
Izsó Miklós népszerűvé vált fehér márvány szobra (1862). A hazai szobrászatban első ízben ábrázolta a magyar parasztot. Kapcsolódás Izsó Miklós Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
Terméktípus: figurális, szobor Készítő, márka: herendi Kor: 1970-1989 Jelzett: jelzett Állapot: hibátlan Eredetiség: eredeti Eredeti hibátlan állapotú kézzel festett Herendi porcelán figura. 5427 formaszám. Méret (kb): 30*13 cm Szegeden előre egyeztetett időpontban megtekinthető. Fizetési opciók Banki előre utalás Készpénz Szállítási opciók Szállítás innen: Magyarország Feldolgozási idő: 1 munkanap Személyes átvétel Szeged Postázás törékenyként 3500 HUF Külföldi szállítás Az eladó ezt a terméket nem szállítja külföldre.